Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1937 / 5. szám - A magyarnyelvű cimtáblák használata és adója
indított közigazgatási keresetét, amiben a 19.622 sz. 1935 május 25 én kelt határozat megsemmisítését kérik, mely 200.000 lej birsággal sújtotta a céget a román személyzet alkalmazásáról szóló törvény 8. szakasza b) pontja alapján, mivel a magasabb rangú iroda személyzetnél nem alkalmazott 80°/0-ban román állampolgárt. A cég semmiségi panaszt ad be azzal érvelve, hogy a minisztériumnak be kellett volna tartania a büntetések sorrendjét és első alkalommal csak intésben kellett volna részesitenie a céget s a pénzbüntetés csak akkor lett volna alkalmazható, ha az intés (avertisment) eredménytelen maradt volna. A törvény 8. szakasza a szankciókat a következőképpen sorolja fel: a) intés, b) pénzbírság, a tőkével arányban, c) minden állam, vagy általa ellenőrzött intézménytől élvezett előny visszavonása, d) kizárás a közszállitásokból, e) hat hónapig terjedhető felfüggesztés, f) a vállalat bezárása. A Semmitőszék ugy találta, hogy sem e szakasz, sem a törvénv többi részeiből nem tűnik ki, hogy a törvényhozó a szankciók sorrendben való alkalmazását akarta volna s igy az illetékes szerv minden egyes esetben belátása szerint és a kihágás súlyosságához mérten választhat a szankciók között és bármelyik büntetést alkalmazhatja. A Semmitőszék a panaszt elutasította. A Posta, Telefon és Táviró ellen beadott keresetek a Román Állam ellen intézendők, amelyet a Közmunka és Közlekedési Minisztérium képvisel. Az Oradea-i városi Járásbíróság. Ügyszám 1025/1936. (Beküldte : Sáhy László dr.) Az Oradea-i „Electra szalag, csipke és pántlika-gyár" keresetet indit a Román Állam ellen, melyet a Közlekedésügyi Minisztérium Posta, Táviró és Telefon ügyosztálya képvisel, mivel 1935 október 19 én postacsomagot küldött utánvéttel Kaldery Frigyes Timisoara-i lakosnak, a 11.026 lej utánvétet azonban sürgetés ellenére sem kapta meg. A kereset beadása után az összeget az Oradea-i postahivataltól felvette s igy csak a kamatok és perköltségre szállítja le a keresetet. A Közlekedési Minisztérium kiküldötte tagadta, hogy közte és a felperes között jogviszony lenne, mivel a P. T. T. autonóm intézmény és igy egymagában is perelhető. A bíróság a Minisztérium pergátló kifogását alaptalannak találta, mivel a Mon. Of. 1934 május 4-i 162. számában közölt, az autonóm intézményekről szóló törvény 15. szakasza értelmében a Posta, Táviró és Telefon autonóm intézménye, amelyet az 1929 augusztus 3-iki törvény létesített, 1934 július 1-től kezdődőleg a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium egyik ügyosztálya lett. A felperes tehát helyesen indította be a keresetet, amikor azt a Román Állam ellen intézte, amelyet a Közlekedésügyi Minisztérium képvisel s a bíróság 1936 március 27-én a keresetnek helyet adott. 78