Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 5. szám - A magyarnyelvű cimtáblák használata és adója

illetve a cimtábla fogalmának a községi adó szempontjából való törvényes meghatározását tartalmazza - kifejezetten kimondja, hogy csakis azon táblák esnek községi adó alá, amelyek „a vállalat vagy a foglalkozás nemét, valamint a vállalkozó, illetve a szabad foglalkozást üző nevét jelölik meg", ennek következtében csakis az a tábla kerülhet községi adó alá, amelyen rajta van mindkét törvényes kellék : ugy a vállalat, vagy a foglalkozás neme, mint a tulajdonos (esetleg cég) neve. Ennek eredményeképpen nem róható ki községi adó olyan tábla után: a) amelyen csak a cég, a vállalkozó, vagy a szabad foglalkozást üző neve van feltüntetve, kivéve azt az esetet, amikor a cég nevéből a kereskedelem neme is kitűnik (pld. Keleti Újság, British Agency, stb.) ; b) amelyen csak a vállalat, vagy a foglalkozás neme van feftüntetve ; c) amelyen bármely más szöveg van feltüntetve (pld. bejárat stb.); d) törvényes intézkedés hiányában a reklámfeliratok sem kerülnek a táblázatban 3. sorszám alatt megállapított községi adó alá, kivéve azt az esetet, hogyha az első bekezdésben meghatározott cégtábla jellegével birnak. A törvény által fenti módon meghatározott cégtáblák és cimtáblák is csak abban az esetben esnek községi adó alá, hogyha a házak, kerítések, falak stb. közútról látható oldalán vannak kifüggesztve, illetve felírva. A házak belsejében lakások, irodák s egyéb helyiségek lépcsőházra, udvarra, folyósóra nyiló táblák nemcsak azért nem esnek községi adó alá, mert kivül állanak a cégtábláknak és cimtábláknak a szoros értelemben vett fogalmán, hanem azért sem, mert ezekre vonatkozólag a községnek - az épület belsejében elhelyezett magántulajdon lévén - törvényes alap hiányában semmi néven nevezendő rendelkezési és adókivetési joga nincsen. Ha az ellenkező álláspontot fogadnók el, ugy ebből kifolyólag arra a következtetésre kellene jutnunk, hogy a községek az egyén zsebében levő, nevet és foglalkozást feltüntető névjegyek után is adót vethetnének ki. Természetesen a cégtáblák és cimtáblák utáni adó csakis akkor róható ki, hogyha az adó létesítése szabályszerű, törvényes uton történt. Az adó összege semmiesetre sem lehet nagyobb, mint a táblázatban 3. sorszám alatt csoportonként feltüntetett legmagasabb adóősszeg. 71