Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 5. szám - A magyarnyelvű cimtáblák használata és adója

E tilalom semmisége nemcsak a magánosok által használt cégtáblákra és cimtáblákra vonatkozik, hanem a belügyminisztériumtól közvetlenül nem függő önkormányzattal s önálló jogi személyiséggel biró hatóságok (pld. törvényhatóságok) által használt cimtáblákkal sem bir joghatállyal. Hasonló jelleggel biró hatóság ugyanis bármikor megtagadhatja e rendelkezés- teljesítését, azon az alapon, hogy e tilalom olyan jogszabályt képez, amit kizárólag a végrehajtási utasítás létesített és minden törvényes alapot nélkülöz. Ugyanígy áll a helyzet a 10. szakasznak második bekezdésében található tilalommal is. A törvény kiegészítő részét képező táblázat 3 sorszám alatti h) pontja tudniillik, amikor kifejezetten elismeri azt a jogot, hogy cégtábláját, illetve cimtábláját bárki bármilyen tetszése szerinti idegen nyelven megszövegezve alkalmazza, anélkül, hogy csak egyetlen román szó is lenne a tábla szövegében, ezáltal azt is megengedi, hogy a helységnevek és a többi közigazgatási elnevezések, amelyek a tábla szövegében vannak, szintén a megfelelő idegen nyelven lehessenek irva. Ennélfogva a végrehajtási utasítás 10. szakaszának második bekezdésében foglalt tilalom, amely a régi uralomváltozás előtti közigazgatási elnevezéseknek a cégtáblákon és cimtáblákon való használatát megtiltja, nemcsak azért semmis, mert a közigazgatási törvény kiegészítő, törvényerővel biró táblázat 3. sorszám, h) pont alatti második mondatban foglalt rendelkezéseibe ütközik, hanem azért sem bir joghatállyal, mert olyan uj jogszabályt teremt, aminek nincsen meg a törvényes alapja. Természetesen a végrehajtási utasítás fenti intézkedései nem csak a közigazgatási törvény rendelkezéseibe ütköznek, hanem egyszersmind az alkotmány 5. szakaszát, a trianoni békeszerződés 47. szakaszát, illetve a kisebbségi szerződés 8. szakaszának 3. bekezdését is sértik s már ezért sem bírhatnak joghatállyal. Különös fontossággal bir e helyen a kisebbségi szerződés 8. szakaszának 3. bekezdése, amely a következő kifejezett rendelkezést tartalmazza : »Egyetlen román állampolgár sem korlátozható bármely nyelv szabad használatában a magán- vayy üzleti forgalomban, a vallási életben, a sajtó utján történő vagy bármely közzététel terén, vagy a nyilvános gyűléseken.* * Az utóbbi időben egyre gyakrabban olvassuk, hogy bizo69