Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 1. szám - Az uj jogász-nemzedék feladatai a szövetkezeti mozgalom terén

vagyon egy tekintélyes részét a közbirtokossági vagyonok (er­dők és legelők) teszik ki. Közismert tény az is, hogy ez a va­gyonállag napról-napra pusztul a visszaélések, helytelen kezelés, túlzott megadóztatás, bírságolások stb. következményeképpen. Ami a kisajátítások után még megmaradt s ami még el nem pusztult, sürgősen megmentendő lenne s bár napról-napra nő a panasz, komoly lépés nem igen történt ennek érdekében. Az elpusztult és elkezelt milliók esztelen elpazarlása s nemzeti vagyonunk elértéktelenitésének vádja méltán fog érni - ha a 12-ik órában sem találunk megoldást. Ma a helyzet az, hogy a közbirtokosságok kezelésében a közigazgatási hatóságok be­folyása s az ezzel járó terhek katasztrófára vezetnek. (Ismerek közbirtokosságokat, amelyek rovatai utján fedezik adminisztrációs költségeiket s ugyanakkor 50.000 és 100.000 lejes ajándékok megszavazásába viszik bele állami iskola, görög-keleti templom épités stb. javára.) Tudomásom szerint Ciuc-vármegyében történt kezdemé­nyezés arra nézve, hogy a közbirtokossági vagyonkezelést szövetkezeti formába vigyék át. Kétségtelen az, hogy az uj szövetkezeti törvény erre módot és lehetőséget ad s hogy ez a szövetkezeti törvény életbelépte óta sem történt meg számottevő mértékben, bizonyára súlyos késlekedés s a magyar ,,vis inertiae" következménye. Állítólag kezdeti nehézségek is vannak, talán a szövetkezeti központ nem állította össze a megfelelő alapsza­bály típusokat és ez késleltetné az átalakulást. Ugy érzem, e kérdéssel kapcsolatosan kettős feladat vár reánk is s munkába kellene lépnünk. Elsősorban egymás segítségére jőve, alapos tanulmány tárgyává kellene tennünk e kérdést, gazdasági, jogi stb. szem­pontból s annak eredményeképen adott körülményeink és te­hetségünk szerint megtenni a szükséges lépéseket. Szerény vé­leményem az, hogy egy bizottságot kellene összeállítanunk, helyesebben önként vállalkoznunk kellene arra, hogy megindít­suk megyénként vagy érdekelt vidékenként az adatgyűjtést s azt követőleg összeállítva vagy beszerezve a megfelelő alap­szabály típusokat megkísérelni a lehető legelő vagy erdőkiter­melő szövetkezetek alakítása iránti propagandát és lépéseket. A kérdés fontosságát abban látom, hogy a tiszta kezelésnek s a közigazgatási közegek beavatkozásának meggátolása igy volna 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom