Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 2. szám - Közigazgatási bíráskodásunk szervezete

A kereset csupán törvény és rendelet ellenes'intézkedés ellen nyújtható be. Ebben nyilvánul közigazgatási bíráskodásunk megsemmisítő jellege, mert csupán ezen intézkedések semmisithetők meg. A Tábla tehát, mint közigazgatási biróság nem vizsgálhatja a megtámadott rendelkezés helytelen, vagy igazságtalan voltát, csupán törvénytelen és rendeletellenes voltát. A kereset az 1934. évi törvény ujabb intézkedései szerint 300 lej bélyegilleték alá esik, melyhez járulnak még a további példányok, mellékletek és idézések bélyegei. Tekintettel arra, hogy a Tábla a tárgyalás elnapolása esetén ujabb határnapot rendszerint hivatalból tüz ki, mikor is kérés nyújtandó be és az idézési illetékek ismételten lerovandók, nálunk egy közigazgatási per összes bélyegilletékei csupán a Tábla előtt hozzávetőleges számítás szerint 600-800 lejre rúgnak. Szegénységi bizonyít vány alapján természetesen az eljárás itt is bélyegmentes. Ajánlatosnak tartom megemlíteni, hogy különösen a kis községekben kiállított szegénységi bizonyítványok szövege a legritkább esetben felel meg teljesen a törvényes követelményeknek, miután elmulasztják jelezni vagy azt, hogy mily peres ügyben leendő felhasználás végett állíttatott ki, vagy házasfél felperes esetében azt, hogy annak házastársa is szegényjogos és igy a Tábla, mely rendszerint minden alkalmat megragad, hogy a közigazgatási ügyeket miné! jobban elhúzza, a szegénységi [bizonyítvány pótlását és kiegészítését igen gyakran ismételten is elrendeli. A keresethez mellékelendő a megtámadott intézkedés szövege is. Miután azonban ugy a hivatalos lap, mint a felsőbb hatóságok a hivatkozott intézkedéseket a legtö b esetben csak kivonatban közlik az érdekeltekkel, a Tábla siet élni törvényben biztosított azon jogával, hogy az ügyre vonatkozó eredeti iratokat az illetékes hatóságoktól bekérje anélkül azonban, hogy élne a törvényben biztosított másik jogával is, hogy t. i. be nem küldés esetén a késedelemért pénzbüntetést szabjon ki. Ezen az alapon az elbocsájtott magyar tisztviselők ügyeiben, melyek már közel 2 éve húzódnak az esetek többségében, az iratok hiányában még mindig nem sikerült érdemi tárgyalást tartani. A keresetben alperesként az intézkedést kibocsátó közigazgatási hatóság mint közjogi személy hívandó perbe. A hatóságot annak vezetője képviseli. Minden esetben ajánlatos azonban élni a törvény által biztosított azon joggal, hogy a köz20