Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1937 / 7-9. szám - Az ügyvédi arányszám kérdése
akik azért, hogy faji létüket, nemzeti függetlenségüket biztosithassák lepaktáltak az úgynevezett népfronttal, vállalták azt, hogy az egész világ őket az anarchistákkal és kommunistákkal azonosítsa és mindezért hálából az a népfront, amelyért vérüket áldozták, magukra hagyta és kiszolgáltatta őket a nemzeti haderőknek. Ha mi fenntartás nélkül vállaljuk a demokrata ügyvédekkel a sorsközösséget és később, az arányszámot követelő ügyvédek akciója netalán sikerre vezetne, biztosan ki lennénk téve annak, hogy a megállapítandó arányszámot általánosan, minden nemzetiségi részletezés nélkül bocsátanák a demokrata ügyvédek rendelkezésére, mely esetben kevés reményünk lehetne arra, hogy számarányunknak megfelelő helyet biztosithassunk magunknak, mert az arányszámon való osztozkodásnál minket, a becsületes és naiv magyarokat éppen a demokrata ügyvédek semmiznének ki. Harmadik irány volna, mint emiitettem, az öncélú, magyar kisebbségi politika követése, minden más érdekre való tekintet nélkül. Ilyen politikát folytatnak az évszázados kisebbségi multai és tapasztalattal rendelkező szászok is, kiknek sikereit mélftán irigyelhetjük. Bucurestiben is ők voltak az egyetlen kisebbség, melynek képviselőit az Ügyvédszövetség közgyűlésére beengedték. Igaz, hogy ezek a kiküldöttek később onnan kivonultak, de az is igaz, hogy a demokrata ügyvédek kongresszusára sem jöttek el. Véleményem szerint nekünk is ezen az uton kellene haladnunk. Öntudatos önvédelmi politikát kell folytatnunk, ami csakis abból állhat, hogy saját érdekeinket körömszakadtáig védelmezzük, de idegen érdekek védelméért nem leszünk hajlandók magunkat harcba vetni. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy másokért magunkat feláldozzuk. Be kell látnunk, hogy csak gyenge kisebbség vagyunk, mely nem pazarolhatja el meglevő, csekély erőit a másokért való küzdelemben. Éppen ezért határozati javaslatom az, hogy minden törvényes eszközt megragadva küzdjünk érdekeink megvédéséért. Szögezzük le világosan és félreérthetetlenül, hogy az alkotmányos álláspontot képviseljük, azét az alkotmányét, mely nem ismer különbséget állampolgár és állampolgár között. De ha ez még sem vezetne sikerre, akkor ne átaljuk külön, minden más kisebbségre való tekintet nélkül, tehát kizárólag magyar kisebbségünk érdekeinek szem előtt tartásával olyan számarányt biz120