Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 7-9. szám - Az ügyvédi arányszám kérdése

Olaszország, vagy Németország felé tekintünk. Hazánk szerve­zete eddig olyan volt, hogy az egész kereskedelem idegenek kezében van, elvesztette iparát, az egész ipar idegenek kezében van és mindent, mindent a sajtó takart, amely sajtó idegen volt." Micescu Istrate, az ilfovi kamara dékánja tartotta meg ez­után beszédét. Rámutatott arra, hogy a románositás szent esz­méje érdekében beutazta az országot, kereste az ellenzőket, hogy vitába szálljon velük, de nem volt kivel. így most fejti ki nézeteit. „A kisebbségi kérdés háború utáni nemzetközi jogi kérdés. A háború alkotta ezt a kisebbségi problémát, amely az előjogok uralma. Hogyan legyen lehetséges az, hogy a romániai kisebbségek ahelyett, hogy mint mi, az őslakók, ezen állam szuverénitásától függjenek, egy felsőbb szuverénitástól is függ­jenek, amely több állam összetétele és a Nemzetek Szövetsé­gének nevezik ?" Rámutat arra, hogy a háború után a nagyha­talmak egyike sem vállalt kötelezettséget a kisebbségek javára és csak a kisebb győző államokra erőszakolták reá ezt a kö­telezettséget. Egyenlő elbánást követel. Hogyan : a kisebbségek olyan magasabbrendüek, hogy nem rendelhetők alá a mi bíró­ságainknak ? Rámutat arra, hogy a nagyhatalmak azért nem vállaltak ily kötelezettségeket, mert nem akartak államukban „mesterséges kisebbségek" alakulását. A nagyhatalmakkal egyenlő'éTbánást követel azon az elven, hogy „amit nem akarsz magadnak, másnak se kivánd" és mert «mi nem akarunk mes­terséges románokat /» Ezek után nagy zaj támadt, mert T. Cotigá bucurestii ügy­véd akar felszólalni, de nem akarják megadni neki a szót a vezetőség oly határozata alapján, hogy a hivatalos szónokokon kivül senkisem beszélhet. Hosszas zaj és vita után indítványozza, hogy a kongresszus legnagyobb felháborodását fejezze ki, ami­ért egyik bíróság karhatalommal távolította el a tárgyaló te­remből a védőügyvédeket. A hivatalos határozati javaslatot Ionescu Nelu ügyvéd ol­vassa fel. Istrate Micescu ellenjavaslatot terjeszt elő, mely csak annyit tartalmazzon : „A kamarák románositása a bejegyzések betiltásával és a meglevők felülvizsgálásával." Nagy zaj, hosz­szas vita és az ülés felfüggesztése után a vezetőség a két ja­vaslatot egyesitette és a kongresszus az ilyképpen hivatalos ja­vaslatot egyhangúlag elfogadta. A határozat a következőkép­pen hangzik:

Next

/
Oldalképek
Tartalom