Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1937 / 7-9. szám - Az ügyvédi arányszám kérdése
vánják a kisebbségek szerzett jogait. Ez is azt bizonyítja, hogy az ügyvédi arányszám bevezetése elsősorban a zsidók ellen irányul, akik valóban a zsidó lakosság arányát felülmúló számban vannak a kamarákban képviselve, A szebeni kamara nyíltan megteszi a különbséget történelmi és nem történelmi kisebbségek között. Az erdélyi kamaráknak ez az országos viszonylatban mérsékeltebb álláspontja az ügyvédi választmány f. év február 25-iki ülésén is beigazolódolt, amikor dr. A. Dragomir, a kolozsvári kamara dékánja a következőkben foglalta össze az erdélyi álláspontot, amihez egy kivétellel mindenik erdélyi kamara csatlakozott : Elsősorban az ügyvédek száma korlátozandó s minden kamara külön-külön megállapítja, hogy mi lehet tagjainak legnagyobb száma. E korlátozás keretei között az elsőbbség a román elemnek biztosítandó, sőt amig a román elem a többséget minden kamarában el nem éri, más elemek beiratkozását fel is lehet függeszteni. Amikor a román elem többségre jutott, meg lehet engedni más elemek felvételét is s itt az őslakó kisebbségeknek biztosítandó az elsőbbség, igy a magyaroknak és szászoknak. Csak harmadsorban kell a zsidóknak a kamarákban helyet adni. Ugyanezen a választmányi ülésen dr. G. Osianu, a szatmári kamara dékánja is felszólalt és hangoztatta, hogy nem ért mindenben egyet Dragomirral. Nyíltan kijelentette, hogy ha a kamarákban etnikai aránytalanság is mutatkoznék, annak az az oka, hogy „a kisebbségeknek nem adnak helyet az állami hivatalokban, nem adnak helyet sem a bíróságnál, sem a hadseregnél, sem sehol másutt." Az ipari és kereskedelmi vállalatok kisebbségi kézen vannak, de román ügyvédet alkalmaznak. Ha a kisebbségi ügyvédek jogait törvényhozásilag korlátozni akarjuk, annak az lesz a visszahatása, hogy a kisebbségi vállalatok el fognak fordulni a románositást követelő ügyvédektől. A kisebbségi ügyvédek pedig arra fognak törekedni, mint a románok a magyar uralom alatt, hogy minél tökéletesebb felkészültségre tegyenek szert s igy az ügyvédi arányszám éppen az ellenkező hatást fogja elérni. Osianu után dr. Czeglédy Miklós, a bihari kamara küldöttje szólalt fel és kifejtette, hogy Románia természeti kincsei az egész lakosság eltartására bőségesen elegendők s igy nincsen szükség a munka jogának mesterséges korlátozására. Románia mindig a demokrácia hazája volt s a nagy nyugati és északi demokráciákkal állott lelki rokon108