Kisebbségi iskolaügy, 1930 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 6. szám

heti 4-5 délután. „A régi királyságnak e hanyagságát nem lehet igazolni a történelem előtt", mondja fájdalommal Gárboviceanu s mégis megpróbálja különböző okok felsorakoztatásával mentegetni. Negulescu megpróbálja magyarázni e siralmas állapot keletkezését. A fennálló törvény nagy hiányának mondja, hogy nem szervezi a kisgyermek iskolákat. Hiány, mert amit az iskola nem csinál, nem végzi el azt a család sem. Az eddigi elemi oktatás eredményei gyarlóságának egyik főoka éppen a gyermek iskola előtti nevelésének hiánya. A falusi elemi iskola azért mutatott fel rosszabb eredményeket, mint a városi, mert a városi gyermekek otthon jobb gondozásban részesülnek. A másik ok meg az, hogy a gyermekek nem osztályokba, hanem divíziókba, csoportokba voltak osztva, amit a tanitó-hiány tett szükségessé. íme a pedagógus Negulescura jellemző, hogy a kisgyermek iskolák létesítését nem nemzeti okokkal, hanem a gondozás, nevelés feltétlen szükségességével támogatja. Anghelescunál ez a gondolat egészen háttérbe szorul a nemzeti cél mögött. Anghelescu elemi iskolai törvényjavaslatának alapos és nagyon becses adatokat tartalmazó megokolásában szintén rámutat a népoktatás siralmas helyzetére. Az 1864. évi törvényben kimondott tankötelezettségnek ere Iménye semmi volt. Tetszésüktől függött, hogy a községek épitenek-e iskolákat s a szülők küldik-e azokba gyermekeiket A törvény jóformán semmi büntető szankciót nem ismert. Az összes büntetés egy évben 15 lejig mehet. A paraszt kifizette gyakran előre egyszerre az összeget, csak hagyják békében. A polgármester nem irta össze a tanköteleseket, a perceptor nem szedte be a büntetéseket s a közoktatási miniszternek nem volt egyenes hatásköre e szervekre s igy a különben is elégtelen szankciók sem voltak végrehajthatók. Az írástudatlanság leküzdésére tett intézkedések annyira ki nem elégitők, hogy bízvást mondhatjuk: felnőttek oktatása mind a mai napig még nem létezik. Az írástudatlanságnak ez a szégyene el kell, hogy tűnjön minél gyorsabban. Az analfabetizmus, „amely a románokat más nemzetekkel, sőt az ittlakó nemzetiségekkel szemben alacsonyabb kulturális helyzetbe hozza, nemzeti veszedelem, melyet minél gyorsabban s minden eszközzel el kell tüntetni". Gárboviceanu, az elemi iskolai törvényjavaslat előadója, az Írástudatlanok számát 60%-ra teszi s azt mondja, hogy e tekintetben 82