Kisebbségi iskolaügy, 1930 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 1. szám

zusok életbeléptetésének lehetetlensége. Hallottunk olyan megjegyzést, hogy az egyetem nem nyelvmester iskola s tekintélyén és hivatása méltóságán alólinak tartja ilyen tanfolyamok rendezését. Nem osztozunk e véleményben. Igenis lehetőnek s hivatásával megférőnek tartjuk azt, ha szemináriumi órákon a szaktudományok legkiválóbb német és francia irodalmával megismerkednek, azt olvassák, magyarázzák. De a szabályzat társalgást ir elő, bizonyára odaértendő, hogy az illető szaktudomány körébe vágó kérdésekről és tárgyakról. Hogy az ilyen gyakorlati óra valóban eredményes legyen, az egyes csoportokat nem igen lehet 20-3) tagnál többől állónak elképzelni. Már most gondoljuk el, hogy pl. a bukaresti egyetem hallgatóinak száma több, mint 13000. Ebből a számból az első évre bízvást tehetünk 3 —4000-et. Tessék most a 3000 tanuló részére francia és német nyelvtanfolyamokat rendezni. Van-e annyi felesleges egyetemi helyiség, amely e nyelvtanuló csoportokat befogadhatná ? És hol van a nyelvtanároknak az a serege, amely ehhez a munkához szükséges ? Ugyanez a helyzet — szűkebb keretek között — a többi egyetemeknél is. Aztán van ennek a rendeletnek, ha az Universul helyesen közölte, egy nagyon furcsa sajátossága. Az orvosi fakultásnál a fizikát és kémiát, a joginál a filozófiát és szociológiát kérdőjellel közli és irja elő. Milyen szabályzat az, amely kérdőjeles intézkedéseket tartalmaz ? Hiszen a szabályzatnak normát és rendet kell teremteni a rendezetlen dolgokba. Hogy teremtsen rendet, ha maga sincs tisztában azzal a dologgal, amit s a móddal, ahogyan szabályozni akarja ? Radulescu-Pogoneanu azt mondotta az év elején erről a középiskolai törvényről: „a jövő szeptemberben tanulóinknak egy uj liceumot kell találniok". Kívánsága és jövendölése nem teljesült ugyan még, de remélnünk kell, hogy a jövő szeptemberben gyermekeink igazán uj iskolát találnak. Mert lehetetlen, hogy az egész nyugat iskolai rendjével merőben ellentétes irányú iskolai rendszer hosszasabban fenntarthassa magát. S ha mégis, Románia kulturális élete vallja kárát. 1U