Kisebbségi iskolaügy, 1929 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1929 / 3. szám - A bakkalaureátus 3. [r.]

Délelőtti tanítás a középiskolákban. Ismeretes, hogy a lefolyt iskolai évben a középiskolai szabályzat szerint délelőtti és délutáni tanítás folyt. A leckeóráknak ez a beosztása kin és gyötrelem volt tanulóra, szülőkre, tanárokra egyaránt. A közvélemény a hírlapok utján számtalanszor felszólalt e rendszer ellen s kívánta a régi rend visszaállítását. A miniszter (Mon. Of. 1929 szept. 11. 202. sz.) most meghallgatta a kívánságot s visszaállította a délelőtti tanítást. Figyeljük meg a rendeletet : „Figyelembe véve a félnapi órarend iránti számtalan kérvényt, hogy ne veszítsenek el a tanulók igen sok időt az egész napi órarendtől okozott úttal és lehetséges legyen, hogy a következő nap leckéjére nappal s ne éjjel készüljenek, elrendeli, hogy a középiskolai szabályzat 165—167. §-ainak hatálytalanításával ez évre csak kisérletképen az órarend félnapi legyen 5 egymásután következő órával, 10—10 percnyi szünettel, a 3. és 4. óra között 20 perccel. A leckeórák tartama 50 perc. Helyes intézkedés, melyért a tanulók, tanárok és szülők egyformán áldják kibocsátóját. Román felekezeti államsegélyes középiskolák. A Mon. Of. 1929 aug. 27-i 189. számában egy törvény jelent meg, amely a brassói, balázsfalvi, belényesi, brádi román felekezeti középiskolák és a közoktatási minisztérium közötti viszonyt szabályozza. A törvény nevezetes precedenst alkot. A fennebbi óvatos fogalmazásnak ugyanis tulajdonképeni tartalma az, hogy ezek a román felekezeti iskolák államsegélyt kapnak s a törvény a segélyezés feltételeit állapítja meg, az állami felügyeletnek és ellenőrzésnek azt a módját, amelyet az állam gyakorolni fog annak folytán, hogy az intézetek, illetőleg egyházi főhatóságaik a segélyezést kérték és elfogadták. Ez a törvény egy uj típusát alkotja meg a középiskolának. A középiskolai törvény ugyanis csak állami (nyilvános) és az államtól engedélyezett iskolákat vagy intézeteket ismer (2. §.1 A magánoktatási törvény első cikkelye szerint; „A tanulók oktatása és nevelése, az állam iskoláin kivül magániskolákban (a hitfelekezetek, a közösségek, a magánosok iskoláiban), vagy a családban is történhetik". Ez a törvény óvatosan kerüli a nyilvános vagy magán jelzőt. De ha az állami középiskolai törvényt és szabályzatot, továbbá a magánoktatási törvényt összehasonlitjük a törvény intézkedéseivel, első pillanatra feltűnik, hogy ez a törvény olyan helyzetet slatuál az iskolákra és az állam és a felekezeti főhatóságok közötti viszonyra vonatkozólag, mely ez iskoláknak középhelyet biztosit az államiak és magániskolák között. A törvény rendelkezéseinek alábbi ismertetéséből kiviláglik a mondattak igazsága. Az emiitett felekezeti középiskolák élvezik az állami hasonló iskolák törvényeiben megállapított összes jogokat (3. §.) A közoktatási miniszter felügyelete és ellenőrzése alá tartoznak (4. §) A felekezeti főhatóság maga állapítja meg az iskolák belső rendjének és működésének szabályzatát, valamint esetleg kiegészítő tanrendjét a minisztérium jóváhagyásával (6. §.) A tanév tartama, szünetek azonosak az állami intézetekével. Egyházi ünnepeken, melyeket e felekezeti iskolák speciális helyzete kíván, a tanítás a belső rendtartás alapján szünetelhet (7. §.) Felvételi vizsgálatokon az illető felekezel kiküldöttje hivatalosan van jelen (9. §.) A tanszékeket kinevezéssel vagy választással tölti be az illető egyházi hatóság. Kinevezhetők rendes, ideiglenes 51