Kisebbségi iskolaügy, 1929 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1929 / 1. szám - A bakkalaureátus

életre s jelentette Párisban a 13. század első felében azokat a tanulókat, akik bizonyos vizsgát (a determinatiot) letették s ezzel jogot nyertek, hogy még mint tanulók bizonyos előadásokat tartsanak. Három osztályuk volt, u. m. simplices vagy biblici, currentes vagy sententiarii és formati. Lényegében tehát az egyetemi tudós fokozat legalsó rendje. Az érettségi vizsgálat németországi múltjából csak ennyit: a német egyetemek kezdetben maguk vették fel a jelentkező tanulókat, de minthogy nagyon különbözően gyakorolták e jogukat, Poroszország 1788-ban a tudós iskolákban érettségi vizsgálatot rendelt el. Aki ezt a vizsgát letette, az minden akadály nélkül felvétetett az egyetemre. Kötelezővé azonban csak 1812ben lett. 1834-ben a gimnáziumokra nézve újra szabályozták s ez némi változtatásokkal ! 882-ig érvényben volt. A német államok aztán rendre életbe léptették, Hannover 1829-ben, Ausztria 1849-ben. A bakkalaureátus franciaországi múltjából P. Gárboviceanu nyomán * megemlítem még, hogy Franciaország a katholikus iskolákkal szemben vivott küzdelemben 1823-tól kezdve fegyverként használta a bakkalaureátust, amely ellenőrzést tett lehetővé a liceumok hiányai, a tanulók gyenge előkészültsége, a köztársasággal szemben táplált ellenséges nézetek és a történelemnek a köztársaságra nézve hátrányos szellemben tanítása tekintetében. De e hasznos szolgálat dacára, melyet a bakkalaureátus az államnak tett, igen tekintélyes hangok hallatszottak ellene. Ezt a bakkalaureátust vette át az 1864. évi romániai középiskolai törvény. Ez a vizsgálat Írásbeliből és szóbeliből állt. Az Írásbeli tárgyai: a) egy latin szöveg forditása románra; b) egy irodalmi, történelmi vagy filozófiai tárgyú román dolgozat; ' c) egy tétel románból franciára ; d) a liceum felső osztályaiból vett mathematikai, fizikai, vagy természetrajzi tétel kidolgozása. A szóbeli kezdődött egy román, francia, latin és görög szerző fordításával és magyarázásával, kiket a felső tagozaton olvastak és felelni kellett e nemzetek irodalmából adott kérdésekre. Azután következett a filozófia, világtörténelem, földrajz, mathematika, fizika és természetrajziak, tehát az összes tárgyak. Ez a vizsgálat — majdnem egyhangúan mondják — nagyon nehéz volt. Állítólag maga Spiru Haret is elbukott rajta, vagy legalább is — szinte elbukott. Az 1898. évi törvény előadója Const. Dumitrescu azt mondja, hogy a középiskola I. osztályába belépett 100 tanuló közül alig 7-8 tette le ugy, * Monitorul Oficial, 1925. márc. 12 sz. 2