Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1938 / 5. szám - Módszertani megjegyzések
HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhiyatal: BUDAPEST V., Pannónia-ucca 9. szám >•»< Telefon: 127—165 ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. Uir igazságügy-miniszter FŐSZERKESZTŐ FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár ügyvéd SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ ANDOR ügyvéd Előfizetési ár TŐZSDEI JOG melléklettel együtt: Egy évre 16 P —Félévre 8P Egy füzet ára 1.60 pengő Harmincötödik évf. 5. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1938 május 1 Módszertani megjegyzések Irta: dr. Patakfalvy László. A jogelemző tudományos munka azoknak a magasabbrendű törvényszerűségeknek a tisztázására törekszik, amelyek a puszta hatalmi szóval érvényesülő szabályok felett állanak és a közösségben jelentkező organikus erők egyensúlyát biztosítják. Bár a jogelemezés magától értetődően abstrakció, a dolog természetéből következik, hogy a logikailag és erkölcsileg helyeselt érdek vizsgálata mögött feltételezünk egy tipusszerű tényállást. Mentől beidegzettebb. egyszerűbb és általánosabb a tényállás, annál kevesebb a ténybeli zavaró jelenség, amely vizsgálatunk reálitását veszélyeztetné. Ebből következik, hogy az élet rendjének évezredes sajátosságait őrző magánjogi dogmatikai vizsgálódások mellőzhetik leginkább a ténybeli alapfogalmakkal való foglalkozást. Azok az életviszonyok, amelyeket a magánjog rendszere ölel fel, legnagyobb részben — ha tartalmuk az idők folyamán ki is bővül — ha formájuk külsőleg meg is változik, belső jelentőségük szerint — mint az életformák lényege — örökösek és változatlanok. Lehetséges, hogy a magánjogi jogrendszerekben új eszmeáramlatok fognak érvényesülni, megváltoznak az erkölcsi, logikai és célszerűségi értékítélet egységei, azonban azok az életviszonyok, amelyek a magánjog rendszerének jelentékeny részét kitöltik — ameddig magánjog létezik, továbbra is ugyanazok fognak maradni. Ebből pedig az következik, hogy a magánjogi jogelemzésnek jelentékeny részben a tényállásbeli alapfogalmai nemcsak egyszerűek, hanem közismertek is, minek folytán a magánjogi dogmatika absztrahált, de világos eredményei gyakorlati szempontból is maradandóan reálisak, azaz nem vezetnek az élettanasztalatokkal kellően nem igazolt) — Amidőn ezt az általánosságban igaznak látszó következtetést levontam, egyben azokra a nagyszámú kivételekre is gondoltam, amelyek ennek a szabálynak a megerősítésére szolgálnak. Az életviszonyok szemléleténél ugyanis két csoportot kell megkülönböztetni: 1) Egyszerű életviszonyokat, amelyek az emberi élet rendjét tipusszerűen és nagy tömegben kitöltik; 2) összetett életviszonyokat. Az utóbbiak, — különösen az u. n. szervezetijog körében — a technikai tökéletesedés, a tőkeképződés különböző formái és az előálló kollektív igények kielégítésére való törekvés, a forgalmi eszközök nagymérvű fejlődése folytán, a távolság leküzdése és a tömegeknek az elszigetelt életből való kiemelkedése által jelentkeznek. Az összetettnek nevezett életviszonyokkal — legnagyobb részben a magánjogból különös jogként kiemelt kereskedelmi jog foglalkozik. Viszont azonban a magánjogi jogfejlődés során azt észleljük, hogy azok a határok, amelyeken túl a kereskedelmi jog a magánjog általános szabályaitól eltérő rendet valósított meg, jelentékeny részben elmosódottak. A kereskedelmi jog és magánjog általános szabályai egymáshoz közelebb kerültek, itt-ott összeolvadtak. Ez nem jelenti azt, hogy a kereskedelmi jog, amely a mindennapi életben megkövetelhető jártasságnál nagyobb tárgyismeretet feltételez és a forgalom biztonságára jogszabály körébe be nem vonható elvek érvényesítésével ügyel — feleslegessé válik. Ellenkezőleg a határok elmosódása akként megy végbe, hogy a magánjog magáévá teszi a kereskedelmi jognak egyes eredetileg specializált rendelkezéseit, ugyanekkor azonban a kereskedelmi jog területe más irányban — az összetettnek jelzett újonnan kialakuló életviszonyok szabályozási körével rendkívüli módon: — lényegesen kibővül. Magasabbrendű szervezetek születnek.
