Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 3. szám - A kereskedelmi ügynökök jogállásának szabályozása. 2. [r.]

3. sz. KERESKEDELMI JOG 51 A rayon-ügynök fogalmához tartozik, hogy az ügynöki szerződésben határozottan ki legyen kötve, hogy az ügynök csak bizonyos területen működik (pl. egy városban, egy megyében vagy több uccában.) Hogy ott is lakik-e az ügynök, az lényegtelen. Lehet hogy másutt lakik s a körzetben csak utazik. A rayon, hogy úgymondjuk, az ügynök birodalma. Azt nem tilthatja ugyan meg, hogy a cég maga is ne kössön ott ügyleteket, vagy hogy más ügynököt is ne küldjön oda; sőt azt sem tilthatja meg, hogy a cég az összes ügyleteket maga ne kösse meg, de viszont mindezen, nem általa kötött ügyletek után ö mégis követelhet províziót. Felmerülhet a kérdés, hogy hátha azért volt szükség más ügynök útján vagy direkte kötni a rayonban ügyleteket, mivel az ügynök hanyag vagy tehetetlen volt. Ekkor is az ügynököt illeti a provízió? Igen. A cég ez esetben legfeljebb kártérítést követelhet, vagy felbonthatja a szerződést, de — az áruügynök rosszhiszeműségét kivéve — a províziót nem tagadhatja meg. (Immerwahr: id. m. 143. old.; Staub: id. m. 554. old. Anm. 4.) (Befejezés következik.) SZEMLE Szerkesztőink 25 éves jubileuma alkalmából lapunk munkatársai és barátai társasvacsorát rendeztek a Vadászkürt-szálló külön helyiségében. A vacsorán, mondhatni, kivétel nélkül megjelentek baráti körünk összes tagjai, akik egyébként havonta egyszer kávéházi asztalnál szoktak találkozni. Ezen asztaltársaságunk tagjain felül a vacsorán megjelenésükkel megtiszteltek bennünket dr. Bálás P Elemér, dr. \izsaIovszky Endre és dr. Tury Sándor Kornél egyetemi tanárok, továbbá dr. Auer György budapesti kir. főügyészhelyettes, egyet. m. tanár, akit régebben lapuinkhoz szorosabb kötelékek fűztek, sőt aki dr. Szenté Lajos felelős szerkesztőnk hadbavonulása idején a lapot mint segédszerkesztő szerkesztette is. — Megjelentek azonkívül a társlapok szerkesztői közül dr. Szálai Emil, a „Jogállam", dr. Beck Salamon, a „Polgári Jog", dr. Klug Emil az „Adó" és dr. Bányász Jenő az Iparjogi Szemle" szerkesztői. — A vendégeket Kuncz Ödön köszöntötte fel, aki hosszabb beszédben méltatta az elmúlt 25 év történetét és azokat a nehézségeket, amelyekkel a lap szerkesztése járt; üdvözölte az újabb, ifjabb nemzedéket és egyben közöttük régi munkatársát, volt adjunktusát: d>. Szenté Andort, az új szerkesztőtársat. Pályázati hirdetmény. A Magyar Jogászegylet „Sichermann Bernát Alap"-ja pályadíjat tűz ki oly műre, melynek tárgya: Jelzálogjogunk fontosabb vitás kérdései (egyetemlegesség, keretbiztosítéki jelzálogjog átruházása, sorozás, stb.) — és az ingatlanhitelre vonatkozó jogszabályaink fejlesztésének problémái általában. A géppel írt, fűzött vagy kötött, lapszámozott pályamunkát — a szerző nevét tartalmazó jeligés levéllel együtt — 1939 január 15-ig kell benyújtani a Magyar Jogászegylet ügyvezető titkáránál. A pályázat titkos. A bírálóbizottságot az Alap kuratóriuma alakítja meg. Pályadíjban csak abszolút szakirodalmi értékű munkák részesülhetnek. A legjobb ily munka egyezer pengő, — a második legjobb mű ötszáz pengő pályadíjban részesül. Egyendő értékű munkák között a pályadíjak megoszthatók. A pályadíjnyertes müvek kiadói joga a Magyar Jogászegyletet illeti anélkül, hogy ezért a szerzőkülön díjazást igényelhetne. Ha azonban a Magyar Jogászegylet a pályázat eredményének kihirdetésétől számított három hónapon belül a munkát ki nem adja, úgy kiadói joga megszűnik s a szerző a művével szabadbn rendelkezhetik. \A mű kinyomatása esetén fel kell rajta tüntetni, hogy a Magyar Jogászegylet Sichermann Bernát Alapjának pályadíját nyerte. Jogegységi ülés. A m. kir. Kúriának a közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsa folyó évi március hó 28. napjára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni: „Ingatlan haszonélvezetének (1881 : LX. tc. 208. §-a), vagy a tulajdonost megillető hasznainak (24.000/1929. I. M. számú rendelet 32. §-a) végrehajtási zár alá vétele esetén az érdekelt hitelezők beleegyezése nélkül és a 34.000/1931. I. M. sz. rendelet 6. §-ának esetén kivül is van-e helye annak, hogy a végrehajtást szenvedő létfenntartásának biztosítása végett a zárlati jövedelem a zár alól részben mentesíttessék; ha pedig ennek egyáltalán helye van, milyen körülmények megléte esetén és milyen mértékben igényelhet a végrehajtást szenvedő ellátást a zárlati jövedelem terhére? IKODALOM Külföldi irodalom Giurisprudenza comparata di diritto eommerclale. — Marittimo—Aeronautieo—Industriale e d'Autore. A Prof. Salvatore Galgano római egyet, ny. r. tanár szerkesztésében és az Istituto di Studi Legislativi kiadásában megjelent a kereskedelmi-, tengeri-, légi-, iparjogvédelmi- és szerzői joggyakorlat nemzetközi összehasonlításban. (A szerkesztőbizottságban Magyarország részéről Bálás P. Elemér egyet, tanár foglal helyet.) I. kötet. — Ara 100 Lira. La réelame eomparative. Irta: Dr. Martin Wassermann, Hamburg. — (Különlenyomat a La Propriété Industrielle (Paris) 1938 január 31-i számából. — Szerző az összehasonlító reklám nagyjelentőségű kérdését világítja meg a német joggyakorlat és a Werberat gyakorlatában és állást foglal az e fajta reklám ellen a nemzetközi kereskedelmi kamara 1937. évi határozata szellemében. DREHER BAKSÖR