Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 3. szám - A kereskedelmi ügynökök jogállásának szabályozása. 2. [r.]

40 KERESKEDELMI JOG 3. SZ. gálhatnak a felügyelőbizottságba (88. §) és a részvénytársaságoknak más társasággá átalakulása ellen tiltakozó részvényesek kiválhatnak a társaságból (268, 277. §§). Ha a NR.-rel szemben a Sv.-ben szabályozott individuális jogokat vizsgáljuk, mindenekelőtt az tűnik fel, hogy a Sv. aránylag igen kevés „kisebbségi" jogot ismer. így szorosan vett törvényes kisebbségi jog csak kettő van: a közgyűlés összehívása (^JO kisebbség, 699. c. III.) és a társaság feloszlatására irányuló kereset joga (V6 kisebbség; 736. a). Ezeken kívül a 708. c. IV. külön-fajú részvények esetében biztosítja azt, hogy minden fajtájú részvénykategória legalább egy képviselőt küldhessen az igazgatóságba. Igazgatótanács esetében pedig minden fontosabb részvényescsoport igényt tarthat a képviseletre. A Sv.-nek a kisebbségi jogok tekintetében észlelhető ez a szűkmarkúsága még korántsem jelenti azt, hogy a Sv. az individuális jogok kiépítése tekintetében mögötte maradt a NR.nek. Mert ha a Sv. fukaron bánik is a „kisebbségi" jogokkal, annál pazarabbul osztogatja az individuális jogokat minden egyes részvényesnek! így a 625. c. II. minden egyes részvényest feljogosít a társaság bírói feloszlatásának kérésére, ha a tagok száma 3-nál kevesebbre csökken. De ugyancsak egy részvényes is kérheti keresettel a társaság feloszlatását, ha az alapítás körül szabálytalanságok történtek (643. c. III.). Ha a kisebbségnek nincs is megvizsgáló joga, de minden részvényest „wohlerworben" jogként illeti meg — amint láttuk — a közvetlen ellenőrző jog (697. c). A törvénybe vagy alapszabályba ütköző közgyűléshatározatot minden részvényes keresettel megtámadhatja. Stimmrechtsaktie létesítése vagy funkcionálása esetében azonban — amint láttuk — ez a megtámadási jog nemcsak törvény- vagy alapszabályellenesség, hanem a részvényesek érdekeinek sérelme esetében is gyakorolható (706. c). Nyomós okból egy részvényes indítványára is elmozdíthatja a bíróság a felszámolókat és másokat nevezhet ki (741. c). De a minden egyes részvényest megillető individuális jogokat valósággal betetőzi az a körülmény, hogy a 752— 761. cc. az alapításnál közreműködők, valamint az igazgatóság és ellenőrző szerv tagjai ellen támasztható kártérítési keresetek megindítására az egyes részvényest éppúgy feljogosítják, mint magát a társaságot és a hitelezőket. A részvényes egyéni, kártérítési keresetjogát elvileg a közgyűlési többség felmentése vagy lemondása sem alterálja, kivéve, ha a részvényes a felmentő határozatra szavazott, vagy részvényeit — a határozatot ismerve — később szerezte, avagy nem adta be keresetét a határozattól számított 6 hónapon belül. (757. c). Az individuális jogokat elemezve, rájövünk arra a lényeges különbségre, amely a Sv. szabályozásának szellemét a NR.-étől elválasztja. A svájci jog vezető motívuma a részvényesvédelem; minden egyes részvényes közvetlen bekapcsolása a társaság legális és a vállalat érdekeit gondosan szem előtt tartó működésébe. Ez a törvény szabálynak nem az egyéni, önző érdekeket hajszoló, „zsaroló" kisrészvényestípust, hanem a vállalat virágzását és megerősödését szívén viselő kisrészvényest veszi. Ezért mellőzi azt a nagyfokú bizalmatlanságot, amely a NR.-nek az individuális jogokkal szemben elfoglalt álláspontját olyan érezhetően befolyásolja. (Folytatjuk.) A kereskedelmi ügynökök jogállásának szabályozása (Folytatás.) írta s a Magyar Jogászegylet 1938 január 31-i ülésén felolvasta: dr. Szenté Lajos ügyvéd. Az ügynök feladata és hatásköre. Az ügynök feladata ügyletek közvetítése vagy megkötése. Az ügynök rendszerint csak az ügyletek közvetítésére van meghatalmazva; ez az ő vélelmezett hatásköre. Az ügyletek kötéséhez külön meghatalmazás (Abschlussvollmacht) kell. Ez az álláspont megfelel a magyar bírói gyakorlatnak is, amely különbséget tesz az ügyletek megkötésével és csupán közvetítéssel megbízott ügynökök közt. (C. 660/98, 572/901, 402/906 stb.) A német törvény 85. §-a szerint szintén különi meghatalmazás kell ahhoz, hogy az ügynök az ügyletet meg is kpthesse. Az u. n. Abschlussvollmacht tehát nem vélelmeztetik; ellentétben az utazó-ügynök hatáskörével, kinek hatásköre azonos lévén a kereskedelmi utazó hatáskörével, fel van jogosítva az ügyletek megkötésére is. Hogy állunk abban az esetben, hogy ha az ügynök megköti az ügyletet anélkül, hogy erre meghatalmazása volna? Harmadik személy érdekei tolulnak itt előtérbe, amelyeket feltétlenül respektálni kell. Nézetünk szerint, ha az ügynök magát úgy gerálja, mintha fel volna jogosítva az ügylet megkötésére, az esetben a vélelem az Abschlussvollmacht fennforgása mellett szól. Ez esetben a megbízóra hárul a kötelesség a megkötés ellen haladéktalanul tiltakozni, mihelyt ez tudomásra jut, —. Természetesen ha nem tud róla, az ügylet őt nem is kötelezi s ily esetben az ügynök mint falsus prokurator saját személyében felelős. A meghatalmazásnak nem kell formálisnak lenni, sőt hallgatólagos is lehet. Pl. ha a megbízó az értesítés után mindjárt teljesíteni kezd. —Ugyanígy az ügynök tényeiből is lehet