Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 2. szám - A kir. m. budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem ny. r. tanárának 30 éves irodalmi munkássága. (1907-1937)

32 KERESKEDELMI JOG 76 A párisi szövetkezeti kongresszus tanulságai. (Magyar Szövetkezés. 1937. IX. 30.) III. Német nyelven megjelent nagyobb dolgozatok. 1. Mein Entwurf iiber die Aktiengesellschaften in Ungarn. Wien. (Handel und Industrie. 1918. 17—18. sz.) 2. Gesetzentwurf über die Aktiengesellschaften in Ungarn. íLeipziger Zeitschrift dür deutsches Recht. 1918. 13. sz.) 3. Die Reform des Aktienrechtes und MinisterialerlaS betreffend die Einschránkung der Kapitalserhöhung. (Pester Lloyd. 1918 szept. 29. szám.) 4. Die Regelung des Vorstandes und des Aufsichtsrates nach dem neuen ungarischen Gesetzentwurfe über die A.-G. (Die Aktiengesellschaft. Wien, 1918. 9—10. sz.) 5. Der neue ungarische Gesetzentwurf über die Aktiengesellschaften. (Zeitschrift für das ges. Handelsrecht. 84. kötet. 3—4. sz.) 6. Der Kampf um die Macht bei den groBen Aktienunternehmungen. (Pester Lloyd 1922. június 18.) 7. Die Probleme der Goldbilanz. (Pester Lloyd 1924 dec. 14.) 8. Die Umstellung der Aktiengesellschaften in Ungarn. (Geselzgebung und Rechtspraxis des Auslandes. Rerlin. 1926. 8. és köv. sz.) 9. Die Gmndzüge des ungarischen Gesetzentwurfes über die A.-G. (Blátter für internationales Privatrecht. 1927. 8. sz.) 10. Die Aktienreform in Ungarn. (Deutsche Juristenzeitung. 1927. 16—17. sz.) 11. Die Gmndzüge des neuesten ungarischen Gesetzentwurfes über die A.-G. (Zeitschrift für auslandisches und internationales Privatrecht. 1926. 422—449. 1.) 12. Das ungarische Handelsgesetzbuch und sein Reform. (Riga'sche Zeitschrift für Rechtswissenschaft. IV. évf. 2. sz.) 13. Übersicht über das neue ungarische Gesetz betr. die Gesellschaften mit beschrankter Haftung und die stille Gesellschaften. (Zeitschrift für Ostrecht. IV. évf. 4. sz.) 14. Die Bedeutung des ungarischen Gesetzes über die G. m. b. H. für die Aktienrechtsreform. (Zeitschrift für ausl. und int. Privatrecht, IV. évf. 48—68. 11.) 15. Die neueste Entwickelung des ungarischen Handelsrechts (1920—1935. Zeitschrift für das gesamte Handelsrecht. 1935. 344—401, és 102. kötet 33—99. lapok.) 16. Über die ungarische Aktienreform. (Ungarisches Volkswirt. 1936 május.) 17. Neue Richtungen im ungarischen Aktienrecht. (Zeitschr. der Akademie für deutsches Recht. 1936 aug.) 18. Das ungarische Recht und seine Entvvicklung. (Varsói előadás 1936 jan. 21-én. Kivonatban közölve: Zeitschr. der Akedemie für deutsches Recht. 1936. évf.-ban.) IV. Francia és angol nyelven megjelent nagyobb dolgozatok. 1. Les principes généraux des réformes législatives concernant les sociétés anonymes et la réglementation du financement dans le projet allemand de 1930. Paris, (Annales de Droit Commercial. 1931. 4. sz.) 2. Le récent droit commercial Hongrois. Paris. (Annales de Droit Commercial. 1932. 1—2. sz.) 3. La jurisprudence peut-elle instituer en Hongrie des régles juridiques du droit privé? (Gény recueiPd'études etc. Paris. II. kötet. 314-331.1.) 4. The three first Rochdale principles. (Rewiew of International Co-operation. 1934 aug.) 5. Les tendances actuelles de droit des sociétés par actions: a) la protection des minorités; b) les droits reconnus dans titres; c) la réduction du capital social; d) la responsabilité des actionnaires pour les fautes de gestion commises a leur instigation par les administrateurs. Etude pour le II.e Congrés International du Droit Comparé á Haye. 1937. 6. Les problémes de l'organisation des entreprises publics. (Lambert Recueil d'études etc. Paris 1937.) 7. Les problémes juridiques de la structure constitutionelle de la société anonyme. Conférence faite á la Faculté de Droit de Paris. (Annales de Droit Commercial, 1938.) 8 Les principes dirigeantes de la nouvelle loi allemande sur les sociétés anonymes. (Annales de Droit Commercial, 1938.) Jogászegyleti előadások. DT. Patakfalvy László a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályában: A társaság jogi személyisége címén tartott előadásában utalt azokra a törekvésekre, amelyekben a római jogi societasnak megfelelő magánjogi társaságot a német együttes közösség „zur gesamten Hand" rendszere szerint akarják szabályozni. Így a magánjogi társaság nemcsak belső vonatkozásban, hanem harmadik személyekkel szemben is szervezetet (és úgy mondják]: jogi személyiséget nyerne. Az előadó ezzel a törekvéssel szemben teljesen megfelelőnek tartja azt az alternativ megoldást, amely szerint a MMtt a gazdasági célú társaságok alapítóira bízza, hogy társaságukat a „societas"rendszere, vagy pedig — a közkereseti vagy betéti társaság formáját és szabályait átvéve — az együttes közösség rendszere szerint alakítsák meg. Azzal a kérdéssel kapcsolatban pedig, hogy vájjon az így átszervezett társaság jogi személyiséget nyer-e, részletesen ismertette német, francia és angol írók állásfoglalását és a magyar irodalom és bírói gyakorlat eredményeit. Mindezek egybevetése után arra a megállapításra jutott, hogy a közkereseti és betéti társaság annak ellenére, hogy a tKt. 63. §-a jogképességét elismeri, nem tekinthető jogi személynek a következő okokból: a társaság tagjai individuális jellegű és jelentőségű társasági szerződésben egymással lépnek jogviszonyra és egymással szembeni közvetlen jogi kapcsolatuk a társaság fennállása alatt sem változik. Ezzel szemben úgy a részvénytársaság, mint a korlátolt felelősségű társaság, valamint a szövetkezet tagjai alapításkor a létesítendő jogi személlyel szemben tesznek nyilatkozatot és a jogi személy törvényszerű megalakulása után nem egymással, hanem társasági jogviszonyból kifolyóan a megalakított rt.-gal, kft.gal vagy szövetkezettel állnak jogviszonyban.