Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 12. szám - A részvényes vagyonjoga

12. sz. KERESKEDELMI JOG 173 nem gyanánt szolgált, — akkor a teljesítés mértékét meghatározó szabálynak első sorban ezt kell tekinteni és az eiíektiv dollárbankjegyekben történő teljesítésre vonatkozó kikötést csak oly értelmezéssel lehet alkalmazni, hogy az alperest a kötelesség alól az ily módon való tejesítés is csak akkor mentesíti, lia a dollár értéke a teljesítés idején azonos marad azzal, melyet a betét elhelyezése idején képviselt. Szolgálati viszony 147. Az 1884:XVII. tc. 94. §. g) pontja az azonnali hatályú elbocsátásnak jogos okául nem a munkaadó szubjektív bizalmának megrendülését, hanem azt a tényt állítja fel, hogy az alkalmazott a munkaadó bizalmával visszaéljen és ezáltal az üzlet érdekeit veszélyeztesse. A munkaadó bizalmával való visszaélés pedig mindenesetre rosszhiszemű, nem becsületes eljárást tételez fel. (C. P. IL 4095/1938. sz. a., 1938 okt. 27-én.) A bizalommal való ilyen visszaélést azonban a felperes cselekményében nem lehetett felismerni. Ugyanis az alperes által is tényállásként elfogadott A/3, alatti jelentés szerint az 1935. év közepe óta az alperes a margitszigeti szálloda vendégei által az ő garázsában elhelyezett autókért díjat nem kapott, hanem a garazsirozás és autómosás díját az ezzel foglalkozó Z. Gy. munkás a maga számára szedte. Mikor pedig ezt az alperesnek igazgatója P. A. kifogásolta és kijelentette, hogy a garázsnak a szálloda vendégei részére való díjmentes rendelkezésére bocsátását tovább nem tűri és azt legkésőbb a szezon végén meg akarja szüntetni: felperes — mint az ásványvízüzem szigeti vezetője — akként rendelkezett, hogy Z. Gy. az autók elhelyezéséért beszedett díjakat a kocsimosásásért járó napi 50 fillér és a kocsirendezőnek járó napi 30 fillér kocsinkénti összegek levonásával a felperesnek beszolgáltassa és a garázsban elhelyezett kocsikról neki naponként jelentést tegyen. A felperes az üzem vezetésére kiterjedő hatáskörénél fogva az alperes érdekét szolgáló ilyen intézkedés megtételére fel volt jogosítva. Abból pedig, hogy ezt az intézkedést az alperesnek be nem jelentette és a hozzá befolyt pénzeket csak közvetlenül szabadságáról való visszatérése után és felelősségre vonása alkalmával, 1936. évi szeptember hó 28-án, szolgáltatta be az elszámolás kapcsán, más támogató adat hiányában — egy magában — még nem lehet arra következtetni, hogy a felperes a hozzá befolyt összegeket az alperes elől el akarta volna titkolni és a maga részére meg akarta volna tartani. Nem lehet erre következtetni már azért sem, mert a felperessel műszaki ügyekben közvetlenül rendelkező P. A. alperesi igazgató, 1936. évi augusztus hó 1-től 31-ig szabadságon volt, a felperes pedig ugyanezen év szeptember hó 11-töl 28-ig töltötte szabadNemzetközi ügyvédhelyettesítés. Dr. Perl Afexander belgrádi ügyvéd címe: Kralja Alexandre 12. II. (Kereskedelmi, váltó- és patentjog. Behajtások egész Jugoszlávia területén. Levelezés és értekezés magyarul és a világnyelveken.) ságát. Ha tehát a két szabadság között eltelt aránylag rövid idő alatt a jelentéstételt és a pénz beszolgáltatását el is mulasztotta, ez még az alperes megkárosítására irányuló rosszhiszemű eljárásra nem mutat, mert megkérdeztetésekor a Hozzá befolyt pénzzel azonnal elszámolt és azt P. A. igazgatónak be is szolgáltatta. Azt pedig, hogy szabadsága alatt Z. Gy. kellő ellenőrzéséről nem gondoskodott, azért nem lehet a bizalommal való visszaélésnek tekinteni, mert az alperes nem is állította, hogy Z. Gy. a felperes szabadsága alatt hozzá befolyt összegeket szabálytalanul kezelte, vagy elsikkasztotta volna. A felperesnek ezeket a mulasztásait, legfeljebb gondatlanságnak lehet minősíteni, amely a szolgálati szerződésnek azonnali hatállyal való megszüntetésére nem szolgálhat okul. Az alperesnek tehát nem volt joga a felperest szolgálatából azonnali hatállyal elbocsátani. Vétel 148. Az eladó cég tagjának az áru minőségi hiányairól szerzett esetleges tudomása az árunak a vevő részéről szükséges kifogásolásával nem azonos joghatályú. (C. P. IV. 3747/1938. sz. a. 1938 okt. 19-én.) Szállítmányozás 149. I. A megbízó és a közvetett szállítmányozó között nem keletkezik jogviszony annak folytán, hogy a közvetett szállítmányozó megválasztásában és az utasítás adásban a rendes kereskedői gondossággal eljáró szállítmányozót a megbízó a közvetett szálítmányozó eljárásáért feleletre nem vonhatja, mert ennek a törvényes rendelkezésnek a birói gyakorlatban megnyilvánuló jogszabály szerint csak az a következménye, hogy a szállítmányozó a közvetett szállítmányozó ellen esetleg érvényesíthető igényeket a megbízásra vonatkozó anyagi jogszabályok értelmében a megbízóra engedményezni köteles. II. A szállítmányozási ügyletre irányadó feltételek azonban a szállítási ügyletet lebonyolító (közvetett) és nem a megbízást adó (közvetlen) szállítmányozó üzleti feltételei. (C. P. IV. 4008/1938. sz a., 1938 okt. 27-én.) Az adott esetben nincs súlya annak, hogy a felperes (megbízó) az alperes (közvetett németországi szállítmányozó) ellen csupán I. (közvetlen szállítmányozó) jogán támaszt igényt. Ennek a következménye ugyanis csupán az, hogy a felperes tűrni tartozik mindazokat a kifogásokat, amelyek az alperest az engedményezővel (Közvetlen szállítmányozó) való jogviszonyából folyóan illetik. Ámde az alperes az engedményezővel szemben való viszonyából merített kifogásokat a felperes ellen abban az esetben is felhozhatná, ha a felperest vele szemben közvetlenül kereseti jog illetné. Az alperes ugyanis elsősorban azon az alapon teszi vitássá kártérítési kötelezettsége fennállását, hogy a németbirodalmi általános szállítmányozási tétételek értelmében a szállítmány biztosítása folytán a netán általa a szállítmányozás lebonyolításánál elkövetett hibákból eredő kártérítő köte lezettség alól mentesült.