Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 12. szám - A részvényes vagyonjoga

12. 82. KERESKEDELMI JOG 169 reségben részesedést és a tervezetből az alapszabályokba átvett ilyen rendelkezés módosításával kívánná a közgyűlési többség a részvényes osztalékjogát elvonni, ez — megítélésem szerint — jogi akadályokba ütköznék. Tudom, hogy jogi irodalmunkban vitás a tervezetbe is felvett, de annak kötelező tartalmához nem tartozó alapszabályi rendelkezések közgyűlési módosításának lehetősége.8) Elvi és gyakorlati szempontból is helyesnek tartom bírói gyakorlatunknak azt az irányát,9) amely nem engedi meg az alapszabályokba a tervezetből átvett olyan rendelkezésnek közgyűlési határozattal módosítását, amely a tervezetnek kötelező tartalmához ugyan nem tartozik, de a társasági szerződés lényegét érinti, amelyre figyelemmel jegyzett az aláíró részvényt és bizott abban, hogy a tervezetben a részvényesek javára nyereségrészesedés biztosítása következtében a részvényjegyzéssel az osztalékra egyéni jogot szerzett. Más lehetne a jogi helyzet, ha maga a tervezet kifejezetten feljogosítást adna a fakutatív tartalom egyes rendelkezéseinek megváltoztatására. Nem jelenti azt a vázolt álláspont, hogy a tervezetnek a nyereség felosztásának módozataira vonatkozó részletes rendelkezései esetében az alapszabályokba a tervezetből átvett rendelkezések részleteikben is megmerevednének. A tervezet kötelező tartalmán kívül eső kikötéseknek csak annyiban van ilyen megmerevítő hatásuk, amennyiben azok a társasági szerződés alapvető lényegéhez tartoznak. Nem vonható el tehát alapszabálymódosítással a részvényes javára a tervezetben biztosított osztalékjog, de a nyereség felosztására vonatkozó részletes rendelkezések nem változtathatatlanok. A változtatás azonban nem lehet olyan, amely elvonja az osztalékjogot, vagy az osztalékjoggal kapcsolatos és a társasági szerződés alapvető lényegéhez tartozó rendelkezéssel biztosított egyéni jogot hiúsít meg. De még ha a tervezet nem is tartalmaz osztalékjogot biztosító rendelkezést, akkor sincs az alapszabályoknak osztalékjogot biztosító rendelkezése az alapszabályokat módosító közgyűlési többség önkényének kiszolgáltatva. Ha a részvénytársaság a részvényesek nyerészkedésének céljára alakult, — habár a tervezet az osztalékjogról nem is szólt, — az 8) L. Bozóky Géza: Magvar kereskedelmi jog. I. kötet. 1928. Budapest. 503. és 576. old.; Kuncz Ödön: A magyar kereskedelmi és váltójog. I. Rész. 2. fele. 1937. Budapest, 231. old.; ugyanő: Az osztalékjog és fiktív oszlalék. 1913. Budapest, 28-38. old.; Nagy Ferenc: A magvar kereskedelmi jog kézikönyve. I. kötet. 1909. Budapest, 392—393. old. e) C. 60/1913. ÍL. Kereskedelmi Jog. 1913. évf. 404. old.). alapszabályoknak osztalékjogot biztosító rendelkezése nem módosítható egyszerű többségi határozattal akként, hogy a részvényesek osztalékjogát az alapszabálymódosítás kizárja. A nyereség felosztásának módozatain a közgyűlés alapszabálymódosítással változtathat, de nem változtathat a társaság alapvető célján. Ez következik a részvénytársaság társasági jellegéből is. A részvényes keresettel megtámadhatná továbbá azt a közgyűlési határozatot is, amely a jóerkölcsökbe ütközően korlátozná vagy vonná el a részvényesek osztalékjogát. Irányadó jogszabályaink figyelembevételével az osztalékjogot jogi szempontból akként határozhatjuk meg, hogy az a részvényesnek joga a közgyűlés által megállapított tiszta nyereségnek a törvény és az alapszabályok által meghatározott levonások után maradó részében a vállalat létérdeke által megengedett részesedésre. Ilyen értelemben véve az osztalékjogot, az a részvényes elvonhatatlan joga, azt a társaság közgyűlése nem csorbíthatja. Meg kell emlékeznem az 1210/1932. M. E. számú rendeletről, amelyet a minisztérium az 1931 : XXVI. törvénycikk 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján bocsátott ki. Ez a rendelet feljogosítja a részvénytársaság közgyűlését — niég az alapszabályok rendelkezései ellenére is, — az osztalékfizetés mellőzésére, ha az óvatos üzletvezetés úgy kívánja. Ilyen esetben a r.-t. a nyereség terhére az igazgatóság tagjai részére semmiféle díjazást vagy nyereségrészesedést nem fizethet. A közgyűlés akként határozhat, hogy a kimutatott nyereséget csupán a társasági alkalmazottak jóléti céljait szolgáló alapoknak vagy intézményeknek a szokásos kereteknek megfelelő táplálására és nyilt tartalékok képzésére vagy meglévő ily tartalékok gyarapítására fordítja, az ezután fennmaradó nyereséget pedig új számlára viszi át. A rendelet kifejezett rendelkezése szerint a közgyűlés határozatát nem lehet megtámadni azon az alapon, hogy osztalék vagy jutalék kifizetésének mellőzését óvatos üzletvezetés nem tette szükségessé. Ez a rendelet a részvényes osztalékjogát kiszolgáltatja a közgyűlési többség önkényének. Még az alapszabályokban biztosított osztalékjog meghiúsítására is módot nyújt. Nem maradhat azonban figyelmen kívül, hogy ez a rendelet válságjogi szabály, kivételes idők rendkívüli és csupán időleges természetű alkotása. Létrejöttét különösen az ugyanakkor alkotott kivételes mérlegszerkesztési szabályok tették indokolttá. Az osztalékjogot félretevő rendelet kivételes szabályainak huzamosabb érvényesülése és a kivételes mérlegszerkesztési szabályok megszűnése után fennmaradása — nézetem szerint — a részvénytársasági gondolatot ve-