Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 11. szám - Fejezetek a nemzetközi vasúti árufuvarozási jog köréből

156 KERESKEDELMI JOG II. m. adóval mint főnökével függőségi viszonyban köti le. A szolgálati viszony főalkateleme tehát az állandójellegü függőségi viszony és lekötöttség, vagyis az, hogy a munkaadó az alkalmazott munkaereje és munkaideje felett tartós folytonossággal szabadon rendelkezhessék. A m. kir. Kúria az A/X. alatt csatolt megállapodás egész tartalmából azt állapította meg, hogy a felek között az 1935. november 30-a utáni időre is szolgálati jogviszony létesült. Kétségtelenül erre mutat ugyanis már maga az a körülmény, hogy az A/X. alatti megállapodás nyomtatott szövegének az a része, amely a szolgálati viszony kizárására vonatkozik (,,. . .. a társasággal függő szolgálati jogviszonyban nem állok, önök teljes munkaidőmmel nem rendelkeznek stb.") törölve van. Ennek a megállapításnak a helyessége mellett szól továbbá az F/l. alatti iratnak ama tartalma, amely szerint az alperes a felperes járandóságai után mindvégig változatlanul alkalmazotti kereseti adót fizetett. Az F/2, alatti szerint pedig a felperes az Országos Társadalombiztosító Intézetnél 1929 január 1-től 1936 augusztus l-ig megszakítás nélkül mint az alperes alkalmazottja volt bejelentve. Végül ugyancsak a szolgálati jogviszony létesülésére vonható következtetés a felperes által F/3., F/X/l. és F/X/2. alatt csatolt levelek tartalmából is. A szolgálati viszonynak általában nem lényeges ismertetőjele az, hogy a munka ellenértéke már előre meghatározott állandó összeg legyen.. Egymagában az a körülmény tehát, hogy az A/X. és A/X/l. alatti szerint az ellenérték a felperes javára 1935 december 1-től kezdődően most már egészben a megkötött ügyletek után járó szerzési jutalékban és az addigi határozott öszszegű fizetés helyébe lépett felüljutalékban nyert megállapítást, az addig fennállott szolgálati jogviszonynak megbízási jogviszonnyá való átalakítását nem vonja maga után. A szolgálati jogviszony megszűnésének időpontját illetően az A/X. alatti okirat utolsó oldalán levő gépírásos szövegben az a kikötés van, hogy a megállapodás bizonytalan időre szól és a felek a felmondási idő tekintetében kölcsönösen 6 hónapban állapodtak meg. Az okirat fejrésze szerint is a megállapodás 6 havi felmondással köttetett. Mindezekkel szemben tehát nem jöhet figyelembe a nyomtatott szöveg 14. pontjának az a rendelkezése, hogy ez a megállapodás bármikor mindkét részről, minden előzetes felmondás és kártérítés nélkül felbontható, hanem a gépírásos szöveg irányadó tartalmából azt kellett megállapítani, hogy a felek az A/X. alatti okiratban 1935 december 1-től kezdődően határozatlan időre szóló, 6 havi felmondással megszüntethető szolgálati jogviszonyt létesítettek. A végkielégítést illetően az 1935 december 26-ról keltezett A/2, alatti nyilatkozatában a felperes elismerte, hogy az 1926 október hó 1-től 1935 november hó 30-ig eltöltött szolgálati ideje után végkielégítés címén részére folyósított 750 pengővel a fennállott szolgálati jogviszonyból kifolyólag 1935 november 30-ig az alperessel szemben támasztható mindennemű, tehát a végkielégítési igénye is teljes és végleges kielégítést nyert. Nem alapos a felperesnek az az érvelése, hogy őt már az addigi szolgálati ideje után is magasabb összegben megillető végkielégítésnek a 750 pengőt meghaladó részéről az A/2 alatti iratban az 1910/1920. M. E. számú rendelet 23. §-a értelmében joghatályosan le nem mondhatott. A most idézett jogszabály ugyanis csak a szolgálati viszony létesítésekor, vagy annak tartama alatt tekinti érvénytelennek az ott megjelölt megállapodásokat és joglemondásokat. A szolgálati szerződés megszűnésekor azonban nincsen akadálya a már megszerzett jogokról való lemondásnak. 127. Ügynök alkalmazása szolgálati szerződéssel vagy megbízási (u. n. ügynöki) szerződéssel történhetik. (C. P II. 2706/1938. sz. a. 1938 október 13-án.) A szerződés minősítése nem a használt kifejezésektől, hanem a jogviszony belső tartalmától függ. Az a körülmény tehát, hogy az alperes az F/5, alatti rendreutasító levelében a felperest alkalmazottjának mondta, egymagában nem alkalmas a szolgálati viszony megállapítására, hanem a jogviszony minőségét annak az F/4, alatti szerződésben foglalt tartalma szerint kell megítélni. Az F/4, alatti szerződésben a felperes, aki Nyíregyházán, tehát az alperes budapesti telepétől különböző telephellyel bíró önálló kereskedő volt, elvállalta az alperes képviseletét azzal a kötelezettséggel, hogy az alperes szenének eladása érdekében saját költségén propagandatevékenységet fejt ki, üzletszerzési utazásokat tesz, egyszóval irodai tevékenységen kivül mindent elkövet, hogy közreműködésével legalább évi 800 waggon darabos és dió kockaszén elhelyezése lehetséges legyen. Ezért a tevékenységéért jutalékot és felár-részedesést kap, viszont az eladások után 25% erejéig del credere-t vállal. A felperes tehát az alperes helyi képviseletével megbízott jutalékos üzletszerző ügynök volt. Az ügynök üzletszerző tevékenységének az igénybevétele nemcsak szolgálati szerződéssel, hanem megbízási (u. n. ügynöki) szerződéssel is történhetik. Szolgálati szerződés csak akkor jön létre, ha az ügynök a maga munkaerejét egészen vagy részben a munkaadó üzleti körében teljesítendő szolgálatokra ellenérték mellett állandóan és a munkaadóval, mint főnökével függőségi viszonyban köti le. A szolgálati viszony főalkateleme tehát az állandó jellegű függőségi viszony és lekötöttség, vagyis az, hogy a munkaadó az alkalmazott munkaereje és munkaideje felett a szerződés korlátai között tartós folytonossággal rendelkezhessék. Ez ismérvek bármelyikének hiánya esetében az ügynök és az ennek közvetítő tevékenységét igénybe vevő fél között megbízási és nem szolgálati viszony keletkezik. A felperes azonban az A/3, alatti levélnyomtatványból kitűnően műszaki, üzemi és mezőgazdasági képviseletek irodáját tartotta fenn Nyíregyházán és különböző árucikkekkel foglalkozott, tehát nem mint az alperes segédszemélyzetének a tagja, hanem mint önálló ügynök járt el. A függőségi viszonyt tehát már ez egymagában is kizárja. De nem állapítja meg a függőségi viszonyt az F/4, alatti szerződésnek az a kikötése sem, hogy a felperes a szerződés tartama alatt más borsodi szén eladásával és közvetítésével nem