Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 11. szám - Fejezetek a nemzetközi vasúti árufuvarozási jog köréből

11. sz. KERESKEDELMI JOG 149 venni. Erre a felülvizsgálatra az államokat a svájci kormány, az olasz kormány meghívására, Rómába hívta egybe. Az így egybehívott felülvizsgálati nemzetközi értekezlet Rómában 1933 október 3-án ült össze és tanácskozásait 1933 november 23-án befejezte. Az értekezleten 26 állam képviselői vettek részt: Németország, Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Danzig szabadváros, Spanyolország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Lichtenstein, Luxemburg, Norvégia, Németalföld, Lengyelország, Románia, Svédország, Svájc, Csehszlovákia, Törökország, Jugoszlávia, Saarvidék. Az értekezlet a második Berni Egyezményt számos részében módosította és a változásokat nem külön pótegyezménybe foglalta, hanem egy egészen új egyezményszöveget állapított meg, mely a B. E.-nek az elfogadott módosításokkal kiegészített teljes szövegét tartalmazza. Ezen új egyezményszöveget nyolc mellékletével együtt a kereskedelmi miniszter a képviselőháznak 1934 október 29-én tartott ülésében terjesztette elő, mint 807. számú törvényjavaslatot a vasúti árufuvarozás tárgyában Rómában, 1933. évi november 23-án kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről és az azzal kapcsolatos intézkedésekről. A képviselőház a törvényjavaslatot 1934 december hó lá-án tartott ülésében elfogadta és miután a felsőház is megszavazta, a ratifikációnak Magyarország részéről akadály nem állott útjában. Mivel azonban az egyezmény életbeléptetéséhez tizenöt állam ratifikációja volt szükséges (63. cikk), a magyar kereskedelmi miniszter csak ezen ratifikációk megtörténte után hirdette ki az egyezményt az 1938.XXVI. t.-c-ben. Az életbelépés napja a kereskedelmi miniszter 31.706/1938. sz. alatt kelt rendelete szerint 1938 október 1. volt. 1958 október 1. óta tehát a nemzetközi vasúti árufuvarozási jogot a római vasúti árufuvarozási nemzetközi egyezmény (1938:XXVI. t.-c.) kizárólagosan szabályozza, melyet ezután brevitatis causa. A N. E.-el (árufuvarozási nemzetközi egyezmény) fogunk idézni. Az egyezménynek említett nyolc melléklete a következő: I. Melléklet (a 4. cikkhez): A bizonyos feltételek melett fuvarozható tárgyakra vonatkozó szabályok; II. Melléklet (a 6. cikkhez): A fuvarlevél és a fuvarlevélmásodpéldány előírt mintái; III. Melléklet (a 12. cikkhez): A csomagolás hiánya vagy hiányossága. Általános nyilatkozat mintája; IV. Melléklet (a 21. cikkhez): A fuvarozási szerződés megváltoztatásának mintája; V. Melléklet (az 57. cikkhez): A berni nemzetközi fuvarozási központi hivatal szabályzata; VI. Melléklet (a 60. cikkhez): A szakértőbizottság szabályzata; VII. Melléklet (a 61. cikk, 1. §-hoz): A magánkocsik fuvarozására vonatkozó nemzetközi szabályzat (N. Sz. P.); VIII. Melléklet (a 61. cikk, 2. §-hoz): Az expresszáruk fuvarozására vonatkozó nemzetközi szabályzat. Az 1938:XXVI. t.-c.-be iktatott római egyezmény hatályon kívül helyezte az 1928:111. t.-c.-be iktatott berni egyezményt, mely azon államokkal szemben is, melyek a római egyezményt eddig nem ratifikálták (Görögország, Portugália, Törökország), hatályát veszti (A. N. E. 60. cikk 2. §). Felhatalmazást nyert a keresk. miniszter, hogy az A. N. E. rendelkezéseit — amennyire azt a vasúti forgalom érdekében szükségesnek találja — a vasúti üzletszabályzat módosítása, esetleg ennek hatályon kívül helyezése mellett új üzletszabályzat kibocsátása útján az A. N. E. hatálya alá nem eső fuvarozási ügyletekre is rendelettel kiterjeszthesse, még azon részeiben is, melyek a kereskedelmi törvény rendelkezéseitől eltérnek (1938:XXVI. t.-c. 2. §). II. A nemzetközi árufuvarozás kritériumai. Az A. N. E 1. cikkének, 1. §-a így szól: „Az egyezményt alkalmazni kell mindazokra az áruküldeményekre, amelyek közvetlen fuvarlevéllel adatnak fel olyan fuvarozásra, amely legalább két szerződő állam területét érinti és kizárólag az egyezmény 58. cikkének megfelelően szerkesztett jegyzékbe felvett vonalakon bonyolódik le." Az A. N. E. tehát következő tekintetekben állapítja meg a nemzetközi árufuvarozás kritériumait: I. Tárgyi tekintetben, mert az A. N. E. csak áruszáüítmányokra nyerhet alkalmazást; a vasúti személy- és poggyászszállítást a Rómában, 1933 november hó 23-án kelt, az 1938: XXVII. törvénycikkben beiktatott, a kereskedelmi miniszter 31.707/11938. sz. rendelete szerint, 1938 október hó 1-én életbelépett nemzetközi egyezmény szabályozza, mely halálvon kívül helyezte az 1928:IV. törvénycikkben beiktatott azonos tárgyú berni nemzetközi egyezményt. Az áruszállítmányt a poggyásztól csak a feladás módja különbözteti meg, mert előbbi csak fuvarlevéllel, utóbbi szállítási vevény ellenében vétetik fel. A vasúti szállítás szempontjából irreleváns az áru gazdasági jelentősége, vagy forgalmi értékelése. Aru az emberi hulla is, az élő állat is (Á. N. E. 4. cikk, 2. és 4. pont). Vannak áruk, melyek a fuvarozásból ki vannak zárva (Á. N. E. 3. cikk) és vannak olyanok, melyek csak feltételesen fuvarozhatok (4. cikk, ibid.).