Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1938 / 11. szám - A szolgálati viszony és ügynöki szerződés elhatárolása
S K ED EL MI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal; BUDAPEST V., Pannónia-ucca 9. szám Telefon: 127—165 ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. KUXCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár ügyvéd SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ ANDOR ügyvéd Előfizetési ár TŐZSDEI JOG melléklettel együtt: Egy évre 16 P —Félévre 8P Egy füzet ára 1.60 pengő Harmincötödik évi. 11. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1938 november 1 A szolgálati viszony és ügynöki szerződés elhatárolása1) Irta: dr. Brachfeh! Dezső ügyvéd. Az ügynöki jog sarkalatos problémái: az ügynöki stzeaiződlés jogi természetének és az ügynök jogállásának kérdései. A német jogrendszerben ez a két kérdés nem kongruens, mert a német polg. tvkv. szolgálati szerződési joga a szabad szolgálati szerződésen alapulván, nyitva áll az út arra, hogy az önálló szerződés is a szolgálati szerződés szabályai szerint bíráltassék el. épűgy, mint az alkalmazott (ügynök) szerződése. Hazai jogunkban ezzel szemben a két kérdés teljesen összeolvad, mert az ügynök jogállásának kérdésével az ügynöki szerződés jogi természetének kérdése is el van döntve: csupán aiz alkalmazott ügynök szerződése esik a magánjog szolgálati szerződésének szabályai alá, az önálló ügynök szolgálataira irányuló szerződés ellenben a magánjognak a megbízásra (részben más szerződésekre) vonatkozó stzabályai alá esik. Folyik ez abból a körülményből, ihogy magánjogi rendszerűink a szolgálati szerződést az alárendelt szolgálati szerződés alapján szabályozza. De nemcsak a szubszumpció kérdését dönti el alz elhatárolás: annak, hogy az ügynök az adott esetben alkalmazottnak (szolgálati viszonyban lévőnek) tekintetik, vagy sem, az ügynöknek és a megbízónaik egymásközti öszszes jogviszonyaira, sőt az ügynöknek harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyaira is kihatása van és pedig oly módon, hogy a szolgálati viszony hiánya az ügynök jogi helyzetét hátrányosan befolyásolja. Az elhatárolás ismérveinek megállapítása törvényi szabályozás hiányában nálunk a joggyakorlat feladata volt. A gyakorlatban nagy nehézséget okoz az a körülmény, hogy csak ritkán áll írásbeli szerződés rendelkezésre és még olyan esetekben is, ha a felek írásbeli szerződést kötöttek, nem igen szokták abban az ügynök jogállását pontosan meghatározni, sőt előfordul az az eset is, hogy a szerződő felek az ügynök valóságos jogállását szándékosan elleplezik. Gyakran adóügyi, társadalombiztosítási szempontból a felek a szerződést a valódi helyzet elpalástolásával önálló ügynöki szerződés mezébe burkolják, bár a valóságban alkalmazotti viszonyt céloznak. Az ügynök alkalmazotti vagy önálló jellegének megállapítására tehát az ügynöki szerződés szavai nem lehetnek mindig irányadók, hanem figyelembe veendő a megbízó és az ügynök között a valóságban fennforgó jogviszony, úgy, amint az a felek tényleges gyakorlatában jelentkekezik.2) Ez okból önmagában az a körülmény, hogy a felek a szerződésben az ügynököt mint önálló ügynököt jelölték meg, nem zárja még ki az alkalmazotti viszony fennforgását, sőt az a körülmény sem lehet irányadó, hogy a főnök a valóságban szolgálali viszonyban lévő ügynököt a társadalombiztosításra nem jelentette be, vagy alkalmazotti kereseti adóját nem fizeti. Mindezek a körülmények a magánjogi jogviszony elbírálásánál figyelembe nem jöhetnek, mert a bíróság a felek jogi minősítéséhöz kötve nincs, hanem erre nézve kizárólag az ügynök tevékenységének tény') Részlet szerzőnek „A kereskedelmi ügynök joga" c. most megjelent könyvéből. (Gergely R. kiadása, 1938.) 2) Arg. E. H. 737: A szolgálatadó és alkalmazott között fennálló viszony elbírálásánál nem az alkalmazott címe és elnevezése, hanem az a jog- és cselekvési kör az irányadó, amelyei az alkalmazott betölt.