Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1938 / 10. szám - Nemzetközi csekkmagánjog
144 KERESKEDELMI JOG 10. sz. hajtást kérelmező fél az eljárás folyama alatt keletkezett új hitelezőnek tekintendő. — Ennélfogva a végrehajtató a per bíróságánál végrehajtás elrendelése iránt kérelmet nem terjeszthet elő. (C. P. VII. 3155/1938. sz. a. 1938 szept. 20-án.) Szerzői jog 118. A könyvkereskedő, aki a külföldi kiadó magyarországi bizományosától vette a könyvet, nem forgpJombahozó, csupán forgalombantartó és a Szt. 22. §. alapján csak szándékosság esetében felel azért, hogy a fordító nevével el nem látott példányt árusít. (C. P. I. 1786/1938. sz. a. 1938 május 31-én.) A fellebbezési bíróság ítéletében megállapított s meg nem támadott tényállás szerint „A halászó macska utcája" című regény angolnyelvű fordításának két példánya a fordítás külföldi kiadójának budapesti bizományosától került az alpereshez a könyvkereskedésében való árusítás céljából. Ennek a tényállásnak az alapján a fellebbezési bíróság helyesen állapította meg, hogy a fordításnak forgalcimbahelyezője a kiadó, illetve ennek maigyarországi megbízottja volt, akitől az alperes a. példányokat megszerezte, az alperest pedig mint a kiadó által már forgalomba helyezett mű árusítóját csak az ebből a célból megszerzett példányok forgalomban tartójának kell tekinteni. Következésképpen — a fellebbezési bíróság álláspontjának megfelelően — a regényt fordító felperes megnevezése nélkül jogosulatlanul forgalomba helyezett példányok áruba bocsátása miatt az alperes a Szjt. alapján ennek 22. §-a értelmében csak akkor tartozik felelősséggel, ha a megszerzett példányokat szándékosan, tehát a jogsértés tudatában bocsátotta áruba. Ezt azonban a felperes nem állította s ennek meg nem állapítását a felülvizsgálati kérelemben nem támadta meg. Nincs kizárva azonban, hogy az alperes gondatlanság alapján az általános magán jog szabályai szerint feleljen a felperes személyiségi jogát sértő cselekményéért. Ámde a perben nincs adat arra sem, hogy az alperes tudott a felperes és a kiadó szerződésének tartalmáról, amiről nem is volt köteles meggyőződni, mivel pedig a fordító és a kiiadó abban is megállapodhattak, hogy a kiadó a mű példányain a fordítót nem fogja megnevezni, az alperes gondatlanság nélkül vélhette azt, hogy a szóbanlevő regényfordításnak forgalombahelyezése a fordítónak a jogát nem sértette. Az alperes tehát a felperes keresete alapján kártérítésre a magánjog általános szabályai szerint sem kötelezhető. Aki valamely cselekmény folytán személyiségi vagy egyéb jogaiban sérelmet szenved, a jogsértő cselekmény abbanhagyását akkor is követelheti, 'ha a cselekmény elkövetőjét a jogsérelem tudomására hozataláig gondatlanság sem terhelte. Arra azonban szintén nincs adat a perben, hogy az alperes a felperes sérelmének tudomásárahozatala után is árusította a felperes regényfordítását, sőt a per adatai szerint ekkor már nem is volt ilyen példánya, a per folyamán pedig az alperes kijelentette, hogy a regényfordítás terjesztését a felperes panasza folytán nyomban megszüntette s több példányt nem fog megszerezni. Ezekre való tekintettel nincs szükség az alperesnek az abbanhagyásra kötelezésére s nem volt szükség erre a kereset beadásának idejében sem. Tisztességtelen verseny 119. A fűtőtesthez tartozó csőtoldat feltalálója nem hirdethet úgy, hogy annak oly értelmet lehessen tulajdonítani, mintha ő az egész fűtőtest feltalálója volna. (C. P. IV. 2636/1938. sz. a. 1938 szept. 20-án.) A peres felek között megelőzően folyamatban volt pernek ehhez a perhez csatolt periratai között levő alperesi szabadalmi leírás szerint már korábban ismeretesek voltak olyan készülékek, amelyek lényegükben a füstcsőbe iktatható, nagyobb átmérőjű, csőszerű fűtőtestből (hőfokozó) állanak, amelyen keresztirányban mindkét odalon nyitott levegőmelegítő és áramoltató közlekedő csövek hatolnak át. Ismeretes továbbá — a szabadalmi leírás szerint, — hogy az ily fajta fűtőtest be- és kivezető csőtoldatait kúposra készítik, hogy azok különböző átmérőjű füstcsövek betolhatók, illetve ilyenekhez kapcsolhatók legyenek. E megoldásnak azonban hátránya — hangsúlyozza a szabadalmi leírás, — hogy a kúpos csőtoldat nem nyújt kellő tömítést és oldalrabillenés elleni biztonságot. „A találmány szerint e hátrányt űgy szüntetjük meg, hogy a fűtőtestnek a kályhacsövekkel való kapcsolatát létesítő be- és kivezető csőtoldatát lépcsőszerűen változó átmérőjű, egymással összefüggő hengerekké képezzük ki, melyek egyike vagy másika egész hosszában hozzásimul a neki megfelelő átmérőjű ugyancsak hengeres füstcsőhöz és így kifogástalan tömítés és kapcsolat jön létre." „A kályhacsöbe iktatható nagyobb átmérőjű betétcsőből álló fűtőtest, amelyen keresztirányban mindkét oldalon nyitott közlekedő csövek hatolnak át" — ekként már az alperes szabadalmi bejelentése előtt ismeretes lévén, nyilvánvaló, hogy az alperes szabadalma a szabadalmi igénypont szövegének nem erre a most idézett bevezető szövegére, nem magára a pótfütőtestre, az úgynevezett hőfokozóra, hanem a hőfokozónak egy alkatrészére: a lépcsőszerűen változó átmérőjű be- és kivezető csőtoldatra vonatkozik; mert amiként maga az alperes is felülvizsgálati kérelmében kifejezi, a szabadalmon csak ez a csőtoldat az újdonság. Habár eszerint való ugyan, hogy ez a csőtoldat az alperes találmánya és szabadalma, az alperes ezt a való tényt sem hirdetheti akként, hogy annak a szokásos figyelem mellett a valóságnak meg nem felelő értelmet lehessen tulajdonítani. (Tvt. Már pedig az alperesnek per tárgyává tett hirdetménye a szokásos figyelem mellett akként érthető, hogy az általa gyártott hőfokozó fűtőtest egészben az alperes találmánya és szabadalma. Helyesen alkalmazta tehát Tvt. 2, §.-át a fellebbezési bíróság, amidőn az alperest ily tartalmú hirdetménye abbanhagyására kötelezte. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, VI., Eötvös-ucca 12. (Felelős: Schulmann I.