Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 8-9. szám - Idegen valutáról szóló szerződések

120 KERESKEDELMI JOG 8—9. SZ. példánkban azt idézi elő, hogy az első helyen bekebelezett dollárhitelező egész 570.000 P-nyi követelése teljes összegében elsőhelyen soroztatik. Már most az effektív klauzulás adóslevélnél a hitelezőre nézve rendszerint az a kedvező helyzet forog fenn, hogy a dollár effektívitása a telekkönyvben is be van kebelezve, illetve a telekkönyvnél elfekvő okiratokból is a legvilágosabban kitűnik, miért is — amennyiben a VII. Tanácsnak a felárra vonatkozó fent ismertetelt gyakorlata ez ügyekre alkalmazta.tik, — úgy az effektívitáshoz fűződő árfolyamtöbblet a 24.000/1929 I. M. számú rendelet 16. szakasza értelmében további nélkül a dologi hatályt is élvezi, úgyhogy a kúriai gyakorlat szerint járó 5 P 10 f-es árfolyam a fent említett példában első helyen bekebelezett dollárhitelező javára, feltéve, hogy effektív dollár van a telekkönyvben bekebelezve, vagy effektív dollárról szól az okirat, teljes összegében veendő az első helyen számításba. Ez a jogi helyzet még jobban aláfesti a Kúria VII. Tanácsának új gyakorlatának fontosságát. Kuncz Ödön űr.: A magyar kereskedelmi- és váltójog tankönyve Irta: dr. Sövényházy Ferenc ig.-miniszteri osztálytanácsos. I. Immár három évtizedet meghaladó tudományos irodalmi munkássága alatt Kuncz Ödön hatalmas és nagyértékű könyvtárral gazdagította a jogtudományos irodalmat. Tudós, aki nem zárkózik hidegen magába, hanem pazar bőkezűséggel terjeszti a tudományt. A magyar, német, francia és angol nyelven megjelent cikkei, dolgozatai, tanulmányai és önálló munkái között már több kötetet tesznek ki azok a művei is, amelyek közvetlenül a jogtanulók képzésének érdekét szolgálják. Először 1921/1922-ben adott tanítványainak kezébe magyar kereskedelmi- és váltójogot tárgyaló művet. (A magyar kereskedelmi- és váltójog vázlata. I. kiadás. I. és II. rész. Budapest, 1922.) Az anyag bővült, új problémák fejlődtek. Ez vezette Kuncz Ödönt arra, hogy művének első kiadását átdolgozza, kibővítse; így jött létre a magyar kereskedelmi- és váltójog vázlatának második kiadása. (A magyar kereskedelmi- és váltójog vázlata. 1. rész. A kereskedő vállalata és a kereskedelmi társaságok (1928.); II. rész. A kereskedelmi ügyletek (a biztosítás és fuvarozás kivételével); váltó és csekk; III. rész. I. fele. A biztosítás. (1933.)) A mű a kérdéseket történelmi, közgazdasági, jogpolitikai vizsgálódással problémaszerűleg kezeli és olyan tudományos alkotás, amelyet csak a szerző szerénysége nevezhet ,,vázlat" nak. Ez a három kötetre terjedő második kiadás már messze kinőtt az egyetemi tankönyv kereteiből. A biztosításról szóló III. rész már ötkötetes kézikönyv egyik kötete lehet. Még mélyebbre hatolt a szerző müvének harmadik kiadásában, ami természetszerűleg a mű terjedelmét is növelte. (A magyar kereskedelmi- és váltójog. I. rész, 1. fele. A kereskedő vállalata; I. rész, 2. fele: Kereskedelmi társaságok (1937)). Ez a kézikönyv a jogdogmatikai szempontok mellett már messze megy jogösszehasonlító, jogtörténeti, szociológiai fejtegetésekben és kritikai elmélyedésekben. Kuncz Ödönnek igénytelenül ,,vázlat"-nak nevezett munkái messze meghaladták az egyetemi tankönyv kereteit és így nagy szolgálatot tett a szerző a jogtanuló ifjúságnak azzal, hogy ez évben megjelentette „A magyar kereskedelmi- és váltójog tankönyve" című 549oldalas munkáját. II. A mű három részben tárgyalja a kereskedelmi- és váltójogot. Az első rész négy könyvre osztva a kereskedő vállalatával és a kereskedelmi társaságokkal foglalkozik. Az első könyv az alapvetést adja meg, a második könyv a kereskedővel és vállalatával foglalkozik, a harmadik a közvetítő kereskedőket, a negyedik a kereskedelmi társaságokat' tárgyalja. A kereskedelmi jog jellemző tulajdonságairól szólva (1. §), valamint az állam és kereskedelem viszonyát tárgyalva (2. §) a kodifikátornak is számos megszívlelésre és követésre alkalmas útbaigazítást, irányítást ad. Módját' ejti annak is, hogy a jogszabálymagyarázat alapvető elveire is reávilágítson, amikor a kereskedelmi jog forrásait tárgyalja. (4. §). A kereskedelmi munka jogviszonyainak részletesebb fejtegetésével (13. §) nemcsak ennek a szaknak megismertetése szempontjából, hanem az egyre szélesebb körben és mind mélyrehatóbban fejlődő munkajog eszmekörébe való bevezetés érdekében is értékes célt szolgál a mű. Miként korábbi műveiben, úgy tankönyvében is a kereskedők és kereskedelmi társaságok között tárgyalja a bizományos, a szállítmányozó, az alkusz, a kereskedelmi ügynök jogviszonyait a közvetítő kereskedőkről szóló könyvben. A tankönyv második része a kereskedelmi ügyleteket fejtegeti, kivéve a biztosítást és a fuvarozást, amelyeket' külön részben tárgyal; a második rész foglalja magában a váltójogot és a csekkjogot. Ez a rész is négy könyvből áll. Az első könyv (Bevezető) a kereskedelmi ügyleteket általában tárgyalja s a kereskedelmi és váltó dologi joggal s az értékpapírjog problémáival foglalkozik.