Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 8-9. szám - Idegen valutáról szóló szerződések

120 KERESKEDELMI JOG 8—9. SZ. példánkban azt idézi elő, hogy az első helyen bekebelezett dollárhitelező egész 570.000 P-nyi követelése teljes összegében elsőhelyen soroz­tatik. Már most az effektív klauzulás adóslevélnél a hitelezőre nézve rendszerint az a kedvező helyzet forog fenn, hogy a dollár effektívitása a telekkönyvben is be van kebelezve, illetve a telekkönyvnél elfekvő okiratokból is a leg­világosabban kitűnik, miért is — amennyiben a VII. Tanácsnak a felárra vonatkozó fent ismertetelt gyakorlata ez ügyekre alkalmazta.­tik, — úgy az effektívitáshoz fűződő árfolyam­többlet a 24.000/1929 I. M. számú rendelet 16. szakasza értelmében további nélkül a dologi hatályt is élvezi, úgyhogy a kúriai gyakorlat szerint járó 5 P 10 f-es árfolyam a fent emlí­tett példában első helyen bekebelezett dollár­hitelező javára, feltéve, hogy effektív dollár van a telekkönyvben bekebelezve, vagy effek­tív dollárról szól az okirat, teljes összegében veendő az első helyen számításba. Ez a jogi helyzet még jobban aláfesti a Kúria VII. Tanácsának új gyakorlatának fon­tosságát. Kuncz Ödön űr.: A magyar keres­kedelmi- és váltójog tankönyve Irta: dr. Sövényházy Ferenc ig.-miniszteri osztálytanácsos. I. Immár három évtizedet meghaladó tudo­mányos irodalmi munkássága alatt Kuncz Ödön hatalmas és nagyértékű könyvtárral gazdagította a jogtudományos irodalmat. Tudós, aki nem zárkózik hidegen magába, ha­nem pazar bőkezűséggel terjeszti a tudományt. A magyar, német, francia és angol nyelven megjelent cikkei, dolgozatai, tanulmányai és önálló munkái között már több kötetet tesznek ki azok a művei is, amelyek közvetlenül a jog­tanulók képzésének érdekét szolgálják. Először 1921/1922-ben adott tanítványainak kezébe magyar kereskedelmi- és váltójogot tárgyaló művet. (A magyar kereskedelmi- és váltójog vázlata. I. kiadás. I. és II. rész. Buda­pest, 1922.) Az anyag bővült, új problémák fejlődtek. Ez vezette Kuncz Ödönt arra, hogy művének első kiadását átdolgozza, kibővítse; így jött létre a magyar kereskedelmi- és váltójog váz­latának második kiadása. (A magyar kereske­delmi- és váltójog vázlata. 1. rész. A kereskedő vállalata és a kereskedelmi társaságok (1928.); II. rész. A kereskedelmi ügyletek (a biztosítás és fuvarozás kivételével); váltó és csekk; III. rész. I. fele. A biztosítás. (1933.)) A mű a kér­déseket történelmi, közgazdasági, jogpolitikai vizsgálódással problémaszerűleg kezeli és olyan tudományos alkotás, amelyet csak a szerző szerénysége nevezhet ,,vázlat" nak. Ez a három kötetre terjedő második kiadás már messze kinőtt az egyetemi tankönyv keretei­ből. A biztosításról szóló III. rész már ötköte­tes kézikönyv egyik kötete lehet. Még mélyebbre hatolt a szerző müvének harmadik kiadásában, ami természetszerűleg a mű terjedelmét is növelte. (A magyar keres­kedelmi- és váltójog. I. rész, 1. fele. A keres­kedő vállalata; I. rész, 2. fele: Kereskedelmi társaságok (1937)). Ez a kézikönyv a jog­dogmatikai szempontok mellett már messze megy jogösszehasonlító, jogtörténeti, szocio­lógiai fejtegetésekben és kritikai elmélyedések­ben. Kuncz Ödönnek igénytelenül ,,vázlat"-nak nevezett munkái messze meghaladták az egye­temi tankönyv kereteit és így nagy szolgálatot tett a szerző a jogtanuló ifjúságnak azzal, hogy ez évben megjelentette „A magyar keres­kedelmi- és váltójog tankönyve" című 549­oldalas munkáját. II. A mű három részben tárgyalja a keres­kedelmi- és váltójogot. Az első rész négy könyvre osztva a keres­kedő vállalatával és a kereskedelmi társasá­gokkal foglalkozik. Az első könyv az alap­vetést adja meg, a második könyv a kereske­dővel és vállalatával foglalkozik, a harmadik a közvetítő kereskedőket, a negyedik a keres­kedelmi társaságokat' tárgyalja. A kereske­delmi jog jellemző tulajdonságairól szólva (1. §), valamint az állam és kereskedelem viszonyát tárgyalva (2. §) a kodifikátornak is számos megszívlelésre és követésre alkalmas útbaigazítást, irányítást ad. Módját' ejti annak is, hogy a jogszabálymagyarázat alapvető elveire is reávilágítson, amikor a kereskedelmi jog forrásait tárgyalja. (4. §). A kereskedelmi munka jogviszonyainak részletesebb fejtegetésével (13. §) nemcsak en­nek a szaknak megismertetése szempontjá­ból, hanem az egyre szélesebb körben és mind mélyrehatóbban fejlődő munkajog eszme­körébe való bevezetés érdekében is értékes célt szolgál a mű. Miként korábbi műveiben, úgy tankönyvé­ben is a kereskedők és kereskedelmi társasá­gok között tárgyalja a bizományos, a szállít­mányozó, az alkusz, a kereskedelmi ügynök jogviszonyait a közvetítő kereskedőkről szóló könyvben. A tankönyv második része a kereskedelmi ügyleteket fejtegeti, kivéve a biztosítást és a fuvarozást, amelyeket' külön részben tárgyal; a második rész foglalja magában a váltójogot és a csekkjogot. Ez a rész is négy könyvből áll. Az első könyv (Bevezető) a kereskedelmi ügyleteket általában tárgyalja s a kereskedelmi és váltó dologi joggal s az értékpapírjog problémáival foglalkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom