Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 1. szám - Mi tekintendő kartelnek?

I. sz. KERESKEDELMI JOG 13 4. A szolgálati viszonyból származó és az alkalmazott és családtagjai eltartására szükséges követelésbe csupán olyan ellenkövetelést lehet egész terjedelmében, korlátlanul beszámítani, amely a szolgálati viszonyban elkövetett szándékos károkozásból eredt. Ez a szabály azonban nem zárja ki annak az általános magánjogi szabálynak az alkalmazását, hogy a követelésnek végrehajtás alá vonható része erejéig egyéb követelések, és így a nem szándékosan, hanem mulasztásból okozott kár megtérítésére irányuló ellenkövetelés tekintetében is van helye beszámításnak, amennyiben ennek az általános magánjogban meghatározott előfeltételei fennállanak. (C. P. II. 3734/1937. sz. a. 1937. nov. 25-én). Társaság 5. A Kt. 122. §-a szerint, ha a megszűnt közkereseti társaságnak felosztatlan vagyona marad, a társasági hitelezők e vagyonból az előző §-ban megállapított elévülési idő után is követelhetnek kielégítést. Ebből a rendelkezésből az következik, hogy a felosztatlan vagyon létezésének feltétele mellett a ténylegesen megszűnt közkereseti társaságot is perbe lebet vonni alperesként. (C. P. III. 4445/1937. sz. a. 1937. nov. 18.) Vétel 6. A K. T. 350. §-ában körülírt csalás — a ravasz fondorlat é.s megtévesztés esetein kívül — az állandó bírói gyakorlat értelmében csak akkor állapítható meg, ha az eladó rosszhiszeműen járt el, vagy más árűt szállított, mint amit a vevő nála rendelt, vagy pedig olyan hiányokban szenvedőt, amelyek az ismert és közölt célra az árut teljesen hasznavehetetlenné teszik. (C. P. IV. 3533/1937. sz. a. 1937 nov. 3-án). Tisztességtelen verseny 7. Az emberi életet és egészséget veszélyeztető cselekmény egyben a jó erkölcsökbe is ütközik s ennek iparszerű gyakorlása t. v. (P. IV. 3884/1937 sz. a. 1937 okt. 20-án.) A fellebbezési bíróság jogi álláspontja szerint a perbeli udvari lakás ciánozásánál az alperes által végzett szellőztetés, akár a kéményen, akár a körülzárt udvaron keresztül is ment végbe, mindenképpen tiltott módon történt. Nevezetesen a 00.342/1926 K. M. számú rendelet 4. §-ának fői bekezdésébe ütközött. indokolásán-'1 fogva helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja is, hogy alperesnek szóban lévő és az idézett rendelet 4. §-ának 5. bekezdésébe ütköző cselekménye, mert az az emberi életit és egészséget is veszélyezteti, a jó erkölcsökbe is beleütközik. Minthogy a perbeli udvari lakás eiánozásánuk elvállalása és teljesítése alperes részéről, mint visszterhes ipari szolgáltatás, kétségtelenül versenycselekmény és minthogy ez. mint ilyen a fentiek s/erint a jó erkölcsökbe is ütközik, a fellebbezési bíróság akkor, amidőn alperest lényegileg ettől a cselekménytől kívánta eltiltani, jogszabály megsértése nélkül határozott. 8. Márkás tartályban idegen áru forgalombahozatala t. v. (P. IV. 3955/1937. sz. a. 1937 nov. 9-én.) Az irányadó tényállás szerint az alperes elhasznált „Kakas" cipőpasztás dobozokba általa készített idegen anyagot töltött és azt mint kakaspasztát hozta forgalomba. Indokaiból megfelel tehát az anyagi jogszabályoknak a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amellyel az alperest a Tvt. 9. és 13. §-aiba ütköző ennek a cselekmények abbanhagyására kötelezte. 9. Az áru származási helyérc nézve nem az áru külső jelzésé nek esetleges jogosultsága, hanem az áru előállításának valóságos helye az irányadó és az Újpesten előállított készítmények belföldi áruk akkor is, ha e/zeknek az áruknak alkotó eleme túlnyomó részben vagy akár egészélten külföldről behozott anyagokból áll, külföldit illető vagy külföldről származó gyártási eljárás szerint, külföldi állampolgár ellenőrzése alatt, esetleg annak munkájával készülnek. (Kúria P. IV. 2757 1936, 3877 1936, 4448/1936. sz.). (C. P. IV. 4633/1937. sz. a. 1937 nov. 16-án). Valamely árunak „angol" névvel való megjelölése a forgalomban elfogadott értelmezés szerint, általában annak közlését jelenti, hogy az árú Angliából származik. Az alperesek maguk adják elő (4. sorsz.), hogy Clark-Coats elnevezéssel („Horgony" vagy „Lánc" védjeggyel) felismerhetővé tett cérnát a törzsgyárak eredetileg — a mult században — szintén közvetlenül Angliából szállították Magyarországra. Ebben az időben tehát a Clark-Coats jelzésű cérnának „angol cérna" névvel való megjelölése a valóságnak megfelelt, mert ennek az árunak számazási helye valóban Anglia volt. Ez a helyzet azonban később megváltozott, mert az alperesek előadása szerint is útóbb ezt a cérnaárut azonos felirattal változatlan árukülsőben, de a Pozsonyban történt gyártás feltüntetése mellett az 1901. évben alapított Pozsonyi Cérnagyár Rt. cég hozta forgalomba, az 1926. évtől kezdve pedig Magyarországon az Újpesten felállított gyár készíti és hozza forgalomba. Az újpesti cég által gyártott és forgalomba hozott cérnaáru származási helye ekként már nem lévén Anglia, ezeknek az áruknak „angol cérna" névvel való megjelölése és ilyként való forgalombahozatala a valóságnak meg nem felelő adat híresztelése. E részben közömbös az alpereseknek az az érvelése, hogy az újpesti cég a C.-koncernnek alapítása, annak tulajdona, annak vezetése alatt áll; az újpesti cég gyártmánya az angliai törzsgyárak készítményeivel azonos minőségű és áruin a koncern külső vállalati ismertető jeleit használni jogosult. Az áru származási helyére nézve ugyanis nerr. az áru külső jelzéseinek esetleges jogosultsága, ha nem az áru előállításának valóságos helye as irányadó és az Újpesten előállított készítményei belföldi áruk akkor is, ha ezeknek az áruknak al kotó eleme túlnyomó részben vagy akár egészber külföldről behozott anyagokból áll, külföldit illeti \agy külföldről származó gyártási eljárás szerint