Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 7. szám - A legujabb devizajogi irodalom

110 KERESKEDELMI JOG 7. sz. A legújabb devizajogi irodalom Irta: Dr. Szenté Andor ügyvéd. Régi igazság a magyar jogéletben, hogy nálunk •az ideiglenes jogszabályok a legmaradandóbbak. Habáor a devizakorlátozásokat az első időben átmeneti és efemer jellegű jogszabályoknak tekintettük, az évek multával mindinkább felismerhető az a valóság!, hogy — habár remélhetően belátható időn belül sikerülni is ifbgi a nemzetközi gazdasági, pénz és áruforgalma!! normális alapokra helyezni — még igen sok évig fog eltartani, amíg a devizakorlátozások építménye fokozatosan lebontható lesz. Ügy a jogásznak, mint a gyakorlai élet emberének be kell rendezkednie tehát arra, hqgiy a devizajog eredetileg ideiglenesnek szánt szabályai a gazdasági és jogi élet széles területeit bosszú ideig fogják szabályozni. A devizajogi jogalkotás nem egy rendszeres kodifikáció eredménye, hanem számtalan szükségjoiglszabály halmazata, amelyek meghozatala eredetileg máról holnapra ivált szükségessé, úgy hogy az első időben rendszeresen átgondolt kodilfikációról már csak ezért sem lehetett szó. A jogalkotás azonban az eredetileg gyorsan összehevenyészett épületen mutatkozó 'kisebb-nagyobb réseket lassanként betömte, úgy hogy ma már a devizakorlátozások 7-ik évfordulóján ennek a szükség jognak szépen kiépített, hatalmas rendszerével állunk szemben. Az anyagnak óriási terjedelme, mind aggasztóbb áttekinthetetlenségie és jelentős részének hozzáférhetetlen volta sürgős szükségletté tette az egész joganyag szisztematikus jogászi feldolgozását. Rendkívül szerencsés volt tehát a Magyar Jogászegylet Sichermann-pályadíjának erre a témára való kiírása és különösen örvendetes, hogy a pályázat egyszerre három, elméletileg és gyakorlatilag egyaránt kiváló pályamunkát eredményezett, egyszerre három standard művel gazdagítva a devizajog irodalmát. A bírálóbizottság elismerő kritikája után úgy a jogászok, mint a gyakorlati üzleti élet emberei nagy várakozással néztek a pályadíjnyertes munkák megjelenése elé és most, hogy mindhárom munka előttünk fekszik, megállapíthatjuk, hogy e várakozás nem ivolt hiábavaló. Nehéz feladat előtt állottak a szerzők: a, feladat nehézsége nemcsak abban állott, hogy egy, az életviszonyok legkülönbözőbb területeit átölelő, a legkülönbözőbb természetű jogviszonyokat szabályozó és csupán az egységes nemzetgazdasági cél által egybetartott és éppen ezen cél mindenkori követelményeinek megfelelően úgyszólván naprólnapra változó és kiegészülő jogszabálytömeget kellett egy rendszeres egységbe foglalni, hanem ezenfelül ezeket az egészen új eszmekörből fakadó és eredetileg ideiglenes jellegűnek szánt szükség/sza.bályokat szervesen bele kellett illeszteni a meglévő jogrendszerbe. örömmel állapíthatjuk meg, hogy ez a feladat mindhárom műnél sikerült. A szerzők mindegyikének sikerült áttekinthető rendszerbe foglalni a teljes joganyagot és nem csupán egyszerű, csak a betűrendes tárgymutató segítségével áttekinthető és kommentárral ellátott jogszabálygyűjteményt adni, hanem egy-egy, a magánjog általános rendszerére támaszkodó szisztematikus és kimerítő kézikönyvet. A művek gyakorlati használhatósága semmivel sem marad tudományos értékük mögött, úgy hogy úgy az ügyvédi, mint a kereskedelmi és bank-praxisban mind a három mű a gyakorlati élet emberének felbecsülhetetlen szolgálatot fog tenni, mert a teljes törvényi' és rendeleti joganyagon kívül a Nemzeti Bank körleveleit, az qgyes fbntosabb egyezményeket stb. is tartalmazzák. Weltner Andor, a pályadíj első nyertesének műve*) valamennyi között a legbehatóbb tudományos elemzéssel foglalkozik a devizakorlátozások következtében felvetődő legkülönbözőbb jogi problémákkal. Különösen a jogügyleti rész van erősen kidolgozva és rendkívül értékesek szerző :fejtegetései a különböző devizajogi tilalmak magánjogi következményeire vonatkozólag. A különböző rendeletek ugyanis csupán a legritkább esetben mondják meg kifejezetten, hogy a, bennük foglalt tilalomnak mi a szankciója. A jogértelmezésre vár tehát annak megállapítása, hogy lex perfecta-val, plus quam pertfecta-vtal, vagy imperfecta-val állunk-e szemben. Helyszűke miatt itt' nem követhetjük szerző rendkívül alapos és rendszeres okfejtését, mely az esc tök túlnyomó részében a, tilalomellenes ügylet magánjogi érvényessége mellett szól. Szerző aszerint oldja megí a kérdést, hogy kötelezettségvállaló vagy rendelkező, egyoldalú vagy kétoldalú ügyletről, illetve tiltó parancsról van-e szó. A magunk részéről ezt a megoldást kissé dogmatikusnak tartjuk és inkább helyeseljük Keszthelyi—Vági és Goldberger—iSzántó álláspontját, amely szerint a jogszabály esetenkénti értelmezése szerint kell a tilalmat sértő ügylet magánjogi érvényességét eldönteni. Vannak ugyanis oly ügyletek, amelyek oly súlyos nemzetgazdasági érdekéket sértenek, hogy magánjogi érvényességüknek megengedése a valutavédelem alappilléreit veszélyeztetné, így pl. külföldi hitelező követelésének belföldi személyre való engedményezése — dogmatikailag bármilyen kategóriába is tartozik — nézetünk szerint nemcsak tilos, de magánjogilag is érvénytelen. Rendkívül értékesek Weltner munkájának a teljesítésre vonatkozó fejezetei. Helyesen domborítja ki a devizajogi gyakorlatban oly nagy fontosságra jutott érdekleengedés elvét, amelynek tfolytán a külföldi hitelező oly külföldi teljesítési hely helyett, mely nem a belföldi adós érdekében lett kikötve, kijelölhet .belföldi teljesítési helyet is, kijelölhet fizetési helyként1 valamely autorizált pénzintézetet és eflfektivítási klauzula dacára is kijelentheti, hegy kész pengőt is teljesítésül elfogadni. Nagyfontosságú és nehéz kérdés az autorizált pénzintézetnél való lefizetés kötelemmegszüntető hatályának problémája. Szerző helyesen foglalja el azt az álláspontot, hogy az autorizált pénzintézetnél való letétel még nem tekinthető kötelemszüntető teljesítésnek. Ez az álláspont feltétlenül helyes, bármilyen méltánytalanságokra is vezet néha a gyakorlatban, pl. ingatlanok tehermentesítésének akadályaképpen. A Nemzeti Bank olykép igyekszik áthidalni a nehézségeket a gyakorlatban, hogy behajtási engedélyt és zárolt számlára való *) Dr. Weltner Andor: A devizakorlátozások magánjoga. Megjelent a Pázmány Péter Tud. Egyetem magánjogi szemináriumának kiadványai sorában. leTizetési engedélyt a hitelező kérelmére csak akkor