Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 6. szám - Alaptőkeleszállítás. A svájci és a német részvényjog tanulságai

6 SÍ. KERESKEDELMI JOG 93 lamelyik üzletév mérlegének felállításánál kitűnnék, hogy túlmagasra becsülte a társaság a veszteségeket; ilyenkor a különbözetet a törvényes tartalékba kell beállítani. Így védi a hitelezők érdekeit azzal, hogy megnehezíti a meg nem kötött vagyon növelését. A társaság hitelképességének, a bizalomnak fenntartását szolgálja az a rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy az utolsó üzletév zárószámadásaiban a rt. az alaptőkét és a tartalékot már abban a mérvben mutassa ki, amilyenben azoknak a zárószámadások megállapításával egyidejűleg elhatározott alaptőkeleszállítás után kell fennállaniok. Ekként az alaptőkeleszállításnak visszahatást enged a törvény. A visszahatást kiterjeszti arra az esetre is, amelyben az alaptőkeleszállítással egyidejűleg alaptőkeemelést is határozott a közgyűlés. Hogy az alaptőkeleszállításnak, valamint az azzal egyidejű alaptőkeemelésnek ilyen visszaható érvényesítése a közgyűlésnek és az érdekelteknek megtévesztésére ne vezethessen, az ilyen szanálási eljárásnak a nyereség- és veszteségszámlából ki kell tűnnie. Ekként a veszteséges mérleg helyébe szanálási mérleg lép. A veszteséges mérleg elhárítása javára van a vállalat hitelképességének, — a szanálási mérleg közzétételét pedig a részvényjogi publicitás teszi elengedhetetlenné. Amint a vázoltakból is kiviláglik, a német részvényjog meglehetősen kicsipkézi az egyszerűsített alaptőkeleszállításra vonatkozó szabályozást. A részletes német szabályozás értékes tanulságokat nyújt; kérdéses azonban, hogy nálunk az egyszerűsített alaptőkeleszállítás meghonosítása idejében kivánatos-e messzemenő részletességgel szabályozni, avagy kezdetben indokolt — a svájci törvényhez hasonlóan — a szabályozásnál tartózkodó álláspontra helyezkedni és bevárni a hazai gyakorlati tapasztalatok értékesíthetését is. Óvakodni kell attól, hogy a védelmi szabályok (pl. osztalékfizetés elodázása vagy egyéb korlátozása, a mérlegbe passzív tételek kötelező felvételének rendelése) túlíinom kiképzése túlzott merevséget idézzen elő és veszélyeztethesse az aiaptőkeleszállítással elérni kívánt szanálási célt, s ezzel a vállalat talpraállítását, normális funkciójának helyreállását, ami pedig — habár közvetve is — a hitelezők helyzetét is javítja. Alaptőkeleszállítás részvénybevonás útján. X. A német részvényjog a rendes alaptőkeleszállítás mellett az alaptőkeleszállítás harmadik módjaként szabályozza a részvénybevonás útján végbemenő alaptőkeleszállítást. Amint tudjuk, kereskedelmi törvényünk is említést tesz a részvények visszaszerzése és megsemmisítése útján történő alaptőkeleszállításról (209. §.) és külön említi az eredeti alapszabályokban megállapított kisorsolással végbemenő részvénybevonást. A svájci törvény nem tartalmaz külön szabályokat a részvénybevonásra vonatkozólag; a részvénybevonásos alaptőkeleszállítás a rendes alaptőkeleszállítás szabályai alá esik. Minthogy a svájci törvény 646. §-a szerint a részvényes elvonhatatlan jogai (wohlerworbene Rechte) közé tartozik a részvényes tagsági joga, kényszerű részvénybevonásnak csak akkor lehet helye, ha az alapszabályok ezt már eleve elrendelték. A német részvényjog szabályozása szól kényszerű részvénybevonásról és a részvényeknek a társaság által való megszerzése útján végbemenő részvénybevonásról. A részvénybevonás a részvényesi jog megsemmisítésével jár. Ezért a német törvény is csak olyan esetben enged utat kényszerű részvénybevonásnak, amelyben azzal a részvényes már előre, részvényesi jogainak keletkezésekor számolhatott. Kényszerű részvénybevonásnak csak akkor van helye, ha azt az eredeti alapszabályok rendelkezése, vagy a részvény megszerzését vagy aláírását megelőző alapszabálymódosítás elrendelte vagy megengedte. Minthogy a részvény visszaváltása mindig a részvényesnek való visszafizetéssel jár, részvénybevonás esetében a német törvény szerint az egyszerűsített alaptőkeleszállítás szabályai soha sem alkalmazhatók. Általában a rendes alaptőkeleszállítás szabályai szerint kell eljárni, vagyis a bevont részvények tulajdonosainak nyújtandó kárpótlás fizetésénél be kell tartani a rendes alaptőkeleszállítás hitelezővédelmi szabályait. Módot nyújt azonban a német jog egyszerűsített részvénybevonásra (nem egyszerűsített alaptőkeleszállítás) is, miként erre Kuncz Ödön tervezete is lehetőséget nyújt olyan esetben, amelyben a rt. a bevonás céljára az alaptőkét nem használja fel. A német törvény szerint teljesen befizetett részvényeknek olyan bevonása esetében, amely a tiszta nyereségnek vagy szabad tartalékoknak terhére esik, vagy amelynél a részvények a társaságnak ingyenes rendelkezésére állanak, a rendes alaptőkeleszállításra vonatkozó rendelkezések nem irányadók. Ilyen esetben a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel elhatározhatja a részvénybevonás útján való alaptőkeleszállítást. A szóbanlevő egyszerűsített részvénybevonásnak jelentékeny gyakorlati előnyei lehetnek a vállalatra. így pl., ha a részvényjog meghatározott feltételek mellett és szűkebb körben megengedi árfolyamápolás (Kurspflege) céljából saját részvények megszerzését, a vállalatnak érdekében állhat a pari alá sülyedt saját részvényeknek veszteséges eladása, vagy a saját részvényeknek huzamosabb időn át a tárcájában tartása helyett ezek-