Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 5. szám - Az új német részvénytörvény irányelvei

HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT BUDAPEST V., Pannónia-coca 9. szám Telefon : 1—271- Gő ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazsá^ögrisiriiszTer FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZEXTE LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár ügyvéd Előfizetési ár TŐZSDEI JOG melléklettel együtt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 pengő Harmincnegyedik évi. 5, szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1937 május 1 Az uj német részvényt örvény irányelvei. Irta: Dr. Kuncz Ödön. 1918-ban. első részvénytervezetem kritikájaként, elhangzott a beállítás: Lehet-e a részvénytársaságról, az individuális-kapitalista gazdálkodásnak erről a hatalmas fellegváráról, átfogó törvényt alkotni, amikor a világháború hihetetlen iramban gyorsította meg annak az új társadalmi és gazdasági rendnek kibontakozását, amely a régi rend számos intézményével együtt talán a részvénytársaságot is besorozza az idejét múlt. nélkülözhető intézmények közé!? Én erre — a reform ..időszerűségét" tagadásba vevő beállításra — már akkor azt feleltem: A részvénytársaság több mint háromszázéves fennállása alatt igen sok háborút és forradalmat élt át. De sem a harmincéves háború, sem az angol és francia forradalmak, sem pedig a XIX. század politikai és gazdasági átalakulása nem tudták kikezdeni a ..részvény" varázsvesszejével életre hívott ezt a társas vállalkozóformát. Még kevésbé tudtak helyébe valami új. valami más organizációs eszközt megteremteni. És így. ha a világháború újra is fogja rendezni a hatalmi viszonyokat, nyeregbe is fog ültetni újabb társadalmi és gazdasági irányeszméket: a részvénytársaság továbbra is meg fog maradni a nagyvállalat nélkülözhetetlen organizációs eszközének, sőt — minthogy- még korántsem futotta ki formáját — jelentőségében és átütő erejében csak növekedni fog. Mert kultúrállamot a tömegmunkaalkalmat teremtő és nagyszabású gazdasági célokat egyedül megvalósítani képes részvénytársaságok nélkül ma már elképzelni sem lehet. Az azóta eltelt közel húsz esztendő az én ..jóslatomat" igazolta. Mert a Rathenau .,Unternehmen an sich" elmélete alapján megvalósítani kívánt német szocializálási törekvések i..Semstvervvaltungskörper"-ek létesítései rossz kísérleteknek bizonyultak: az osztrák ..Gémein wirtschaftliche Anstalt"-ok legfeljebb a közüzemek szervezetére gyakoroltak befolyást íaz adózókkal fizettetve meg ennek az ..újításnak" költségeit); az 1917-ben teremtett francia ..societé á participation ouvriére" — amely pedig, mint ,,usine constitutionelle" alkotóinak elképzelése szerint a jövőnek általános organizációs formája lett volna — papiroson maradt; az orosz szovjetrendszer. — amelyet radikalizmusa tekintetében mindezideig semmi és senki sem tudott túlszárnyalni — 1923. évi magánjogi törvényében egyszerűen visszaállította a cári részvényjogot, és végezetül Mussolini diadalmas fascizmusa sem nyúlt hozzá az 1882. évi Codice di Commercio ..kapitalista" részvényjogához (az 1932—1935. részvénynovellák csupán az alaptőkefelemelés, alaptőkeleszállítás, egyesülés, felszámolás és az osztalékfizetés tekintetében léptetnek életbe részleges, az alapokat érintetlenül hagyó, javításokat!. És az 1937 január 30-áról kelt új német ..Aktiengesetz" átolvasása után csak azt érhette csalódás, aki nincsen tisztában a részvénytársasági formának nélkülözhetetlenségével alkotmányformáktóL társadalmi megújhodásoktól független jelentőségével. Aki mindenáron ki akar olvasni valami „merész újítást" a hitlerizmus részvényjogából, — ezt legfeljebb abban állapíthatja meg, hogy az új részvénytörvény nemcsak hogy félretolta a szocialista és a radikális pártok által felszínre hozott ..Unternehmen an sich'' gondolatot, hanem a rész vén ytársaság individualista i.e.gyéni kezdeményezésben, egyéni vezetésben és felelősségben gyökerező") jeUegét még a polgári Németország 1897. évi részvényjogával szemben is sokkal öntudatosabban és határozottabban juttatta kifejezésre. És ha mindenáron egy jelszóval akarnám az új német részvénytörvényt jellemzeni, nyugodtan alkalmazhatnám rája Zahn mottóját: ..A részvénytársaság azért van. hogy részvényeseinek a lehető legnagyobb hasznot biztosítsa:" Die Aktiengesellschaft. privatwirtschaftlich gesehen, dazu da ist, für die Mitglieder Ertráge abzuwerfen.