Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)
1937 / 4. szám - Megjegyzések a P. IV. 2860/1936. sz. kúriai határozathoz
KERESKEDELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT S«*xkísrt« kUdóhÍT»t*l: BUDAPEST V*, Pannónia - ucca 9. "zárn Telefon: 1—271-60 ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazságügyimniszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyi'.v. rendes tanár ügyvéd Előfizetési ár TŐZSDEI JOG melléklettel együtt: Egy évre 16 P — Félévre 8P Egy füzet ára 1.60 pengő Harmincnegyedik évi. 4. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1937 április 1 Megjegyzések a P. IV. 2860 1936. kúriai határozathoz Irta: Dr. Schwartz Tibor kir. it. táblai biró. L A KT. semmilyen vonatkozásban sem érinti a kellékszavatosságnak a tévedéssel való kapcsolatát. E kérdés ugyanis aktualitással bír azokban az esetekben, midőn a törvényben szabályozott rövidebb elévülési idő folytán, a vevőnek a kellékszavatosságból folyó jogait már nincsen módjában érvényesíteni. Ilyenkor merül fel azután a probléma, hogy jogában áll-e a vevőnek az ügyletet eredeti érvénytelenségi okból kifolyólag, így tévedés, vagy- megtévesztés címén hatálytalanítani. A magánjogi javaslat vonatkozó rendelkezései sem adnak a tekintetben tiszta képet, hogy a szavatossági szabályok a vevő jogainak megvédésekép kizárólagosaknak minösítendök-e. A régi tervezet bírálatával kapcsolatban voltak álláspontok, melyek egyenesen azt kívánták, hogy a megalkotandó törvényben zárassék ki. hogy* a vevő a szavatosságból folyó jogok mellett a tévedésből származó jogait is érvényesíthesse. Már Szászi-Schwartz Gusztáv is1 reámutat arra. hogy* a tévedésnek bizonyos szerepe van a KT. 348. §-ában foglalt jogosítványok érvényesítésénél, mert. ha a vevő a vétel alkalmával a hiányt észrevette, vagy* rendes gondosság mellett észrevehette, úgv kellékszavatosságra nem hivatkozhatik. vagvis tehát a vevőnek bizonyos menthető tévedésben kellett lennie a vétel alkalmával az áru minőségi tulajdonságait illetőleg. Dr. Schwartz Gusztáv, valamint Szladits Károlv általában, szemben GrosschmieddeF azt tanítják, hogy* a lényeges tévedés címén való megtámadása az ügyletnek — függetlenül attól, hogy a kellékszavatosság alapján érvényesíthető kereset esetleg már elévült — eszközölhető. Kétségtelen, hogy magából a KT. 349. §-ából sem vezethető le az. hogy az elévülési határidő eltelte után ne lenne az ügylet megtámadható eredeti érvénytelenség címén, ennek kizárása jogpolitikai szempontból sem lenne indokolható, mert az ügyfelek közötti paritást is megbontaná ez a teória, amennyiben ugyanakkor midőn az eladó korlátlanul élhet az ügyletnek tévedés címén való megtámadásával, ugyanez a jog a vevőt nem illetné meg. ha a tévedés az áru minőségére vonatkozott3. Nagy lépéssel viszi előre e kérdést a kir. Kúriának egyik újabb ezúttal megbeszélt határozata. iP. IV. 2860 1936. szám4), mely állást foglal a tekintetben, hogy minő jogosítványok illetik meg a vevőt, amennyiben az eladó az ügyletet a vevő tudatos tévedésben tartásával kötötte meg. E tekintetben az idézett kúriai határozat leszögezi, hogy: ..a vevő a tiltott cselekményekre vonatkozó jogszabályok szerint az eladótól kártérítést követelhet, mert általános jogszabály az, hogy az a fél, akit a másik csalárd megtévesztéssel, vagy tévedésben tartással — adásvételnél a hiány csalárd elhallgatásával — bírt rá a szerződés megkötésére: választása szerint a szerződési nyilatkozat megtámadása helyett az értesítési és elévülési időre KT. 349. §.) vonatkozó rendelkezésre tekintet nélkül, a tiltott cselekményekre vonatkozó jogszabályok szerint kártérítést követelhet." A kúriai ítélet a fent idézett kijelentésével lényegileg szokásjogilag jogszabállyá avatja a magánjogi törvényjavaslat 1007. §-ának L bekezdését, mely úgy szól, hogy; „csalárd megtévesztés, vagy jogellenes fenyegetés 1 í'jabb magánjogi fejtegetések 83. oldal. 1 Fejezetek L kötet 23ő oldal. s Schwartz Tibor: Ker. Vétel jogszabályai, 125. old. 4 Kereskedelmi Jog 1937. évf. 40. eset.