Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)
1937 / 2. szám - Az áralakulás szabályozása
32 KERESKEDELMI JOG 2. sz. Ennek a törvényszakasznak itt szóba jöhető 3. bekezdése szerint a szolgálati visszony tartama alatt nem szabad az alkalmazottnak az e minőségénél fogva megtudott, avagy reá bizott üzleti vagy üzemi titkokat elárulni, vagy azt verseny céljára a maga, vagy más javára felhasználni. A szolgálati viszony időtartama alatt helyesen nem a tényleges, hanem jogi fennállásának időtartamát kell ugyan érteni, — sikerrel nem vitatható azonban az, hogy azoknak a vevőknek neve, akiket S. S. a felmondási idő letlte előtt az alperesnek megszerzett, a felperes által S. S.-re bizott vagy S. S. által szolgálatánál fogva megtudott üzleti titok lett volna. Nincs megcáfolva ugyanis az alperesnek az az előadása, miszerint a szóbanlevő vevőkört a felpereshez S. S. hozta magával, akkor, amidőn a felperes őt utazóként szolgálatába fogadta, ezeknek nevét tehát nem a felperes bizta S. S.-re, nem is a felperesi szolgálatban tudta meg. Másfelől az alperes a felperesi megjelölés szerint bőrgyáros ,az alperes magát bőrönárugyárosnak nevezi; a felperes is útitáska- és bőrárugyáros (F] 9.); mindkét peres fél vevőközönsége a szakmabeli kereskedőkből áll. A felperes által előállított cikkek forgalomba hozatalával foglalkozó kereskedőknek és így a felperes vevőinek kiléte tehát nem olyan üzleti tényező, amely más versenytársak által nem ismerhető vagy csak nehezen tudható meg. A szakmabeli viszonteladóknak utazók által történő szokásos általános látogatása mellett, a felperestől vásárló kereskedők nevének titokban tartása, a felperes versenyképességére nézve nem is jelentős: következőleg a S. S. által az alperesnek meg^ szerzett felperesi vevők neve ebben az esetben a felperes üzleti titkának nem tekinthető. Misiden jogász, kereskedő és közgazdász olvassa a KERESKEDELMI JOG-ot és a Ekként a fellebbezési bíróság az anyagjogi szabályokat megfelelően alkalmazta azzal, hogy a felperest a S. S. szerződésszegésével kapcsolatos alperesi magatartás abbanhagyására irányuló keresetével elutasította. IV. A Tvt. alapján kártérítés csak attól követelhető, akinek magatartása a Tvt. rendelkezéseibe ütközik. (1. §. 2. bek.). A Tvt. 1. §. 1. bekezdésének alkalmazását tekintve: kétségtelen, hogy a 201 P 23 f. nyereséghez az alperes S. S. szerződésszegése és idő előtti alkalmazásba vétele útján jutott. A szerződésszegés és így S. S. szerződésszegése is, valamint az ilyen alkalmazott felfogadása — amint fentebb kiemeltetett, önmagában véve azonban nem tisztességtelen; az a körülmény ehát, hogy S. S. szerződésszegése és az alperes részéről történt idő előtti felfogadása az alperesnek üzleti hasznot hozott, az üzleti tisztességnek általánosan elismert követelményeivel akkor volna ellentétes, ha a szeződésszegésnek és az időelőtti alkalmazásba vételnek célja éppen az lett volna, hogy az alperes a felperes vevőkörét már a S. S. felmondási idejének letelte előtt megszerezze, vagyis az alperes üzleti versenye érdekében a szolgálati szerződés tudatos kijátszásával a felperest megkárosítsa. (Szerződésszegésre való csábítás és annak kihasználása). A S. S. és az alperes között erre irányuló üzlettervben való egyetértés azonban tényként megállapítva nincs és annak megállapítására a perben adat sincs. V. Ámde az alperesi a S. S. szolgálati viszonya megszűntének igazolása körül a saját idevonatkozó perbeli előadásának valósága esetén is a kellő gondosság elmulasztása és így S. S. idő előtti felfogadásával a felperes jogvédte érdekeinek jogellenes és vétkes megsértése terheli; az alperes kártérítési felelőssége tehát az ipartörvény 90. §. 2. bek. és a tiltott cselekményekre vonatkozó általános magánjogi jogszabályok alapján fennáll. A Hazai Bank Rt. 1936-os mérlege újabb bizonyítéka a kitűnő hírű pénzintézet fejlődésének. A tavalyinál jóval nagyobb nyereségéből (az előző évi 408.746.18 pengővel szemben idei mérlegét 481.143.04 pengő nyereséggel zárta) a bank elsősorban belső vagyoni erőit gyarapítja és megmarad természetesén a tavalyi (1 pengő) osztaléka mellett. Habár sem számottevő külföldi kötelezettségei, sem mezőgazdasági kintlevőségei nincsenek és a leírásokra szükségelt összeg az előző évi 363.765.58 pengővel szemben; csak 249.835.21 pengőt tett ki, az igazgatóság az adott viszonyok mellett mégis helyesebbnek véli az osztalék emelése helyett a bank belső erőforrásainak további növelését. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)