Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 2. szám - Az áralakulás szabályozása

2. sz. KERESKEDELMI JOG 29 figyelmességet meghaladó ajándékozásnak lenne tekinthető. A felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja tehát, amellyel a Tvt. 1. §-a alapján a birói gya­korlatban kifejlődött ajándékozási tilalomba üt­közőnek minősítette az alperes cselekményét, a kifejtettek figyelembe vételével jogszabályt sért. Jlj. A vállalat birtokosának az alkalmazottak által elkövetett, a Tvt,.be ütköző cselekményekért fennálló felelőssége szempontjából nincs jelentő­sége annak, hogy a cselekmény elkövetője állandó alkalmazottja, vagy csak jutalékos ügynöke a vállalat birtokosának. Ha ugyanis a jutalékos ügynök a vállalat birtokosának utasítására jár el. az eijárása keretében elköveteti cselekményekért az üzlettulajdonos, mint megbízó felelős. A cse­lekmény megakadályozására alkalmas rendes üz­leti gondosság kifejtésének egyedül a vagyoni fe­lelősség alól való mentesülés tekintetében van je­lentősége. Az alkalmazottaknak törvénybe ütköző cselekményei abbanhagyására pedig a vállalat bir­tokosát a rendes üzleti gondosság kifejtése esetén i*. a cselekménynek tárgyikig törvénybe ütköző volta okából kötelezni kell. (C. P. IV. 4168/1936. sz. a. 1936. okt. 29-én.) 27. A gyógyszerszállítási egyezmény megsértése tisztességtelen verseny. (C. P. IV. 4011 1936. sz. a. 1936. nov. 4-én). A nem vitás tényállás szerint peresfelek mind­egyike Pesztszentlörincen gyógyszertártulajdonos !gyógyszerész | és a fellebezési bíróság az ítéleté­ben tényállásként állapította meg. hogy alperes az 1933 évi január hó 1. napjától 1934. évi június 30. napjáig terjedő időben többször elengedte az OTI kötelékébe tartozó és nála gyógyszert vásárló tagoknak azt a 30 fillért, amit ezek a 185.640 1932 B. M. sz. rendelet 2. §-a értelmében a vény alap­ján rendelt gyógyszer költségéből a gyógyszer ki­szolgáltatójának az OTI javára megtéríteni tar­toztak volna. Helyes a fellebbezési bíróságnak az a megálla­pítása is. hogy alperes a szóbanlevő cselekményt üzleti verseny céljából követte el. Ennélfogva és mert az alperes meg sem tá­madta a fellebbezési bíróságnak azt a megállapí­tását hogy a cselekménye. — ha azt elkövette. — a felekre is kiterjedő gyógyszerszállítási­egyezmény (szerződési megszegését jelenti, egye­bekben indokolásánál fogva helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy alperes fenn­vázolt cselekménye a Tvt. 1. §-ába ütközik. 28. Budapesten előállított kölnivíz akkor sem tekinthető külföldi eredetű árunak, ha a ható­anyag Kölnből i> jön és így valódinak nem nevez­hető és magyar gyártmány jellege feltüntetendő. (C- P. IV 4448 1936. sz. a. 1936. nov. 4-én.) L A meg nem támadott tényállás szerint a fel­peres az általa „Johann Maria Ferina dr. E. Meit­zen am Dom zu Köln" néven forgalomba hozott kölnivizet Budapesten állítja elő. Ha tehát való lenne is az. hogy felperes a szóbanlevő árucikk­nek hatóanyagát Kölnből, a törzsgyárból kapja és az áru előállításához ezt az anyagot használja fel: az árut mint külföldi eredetűt, vagy külföldi ere­detre utaló módon forgalomba nem hozhatja, mert a m. kir. Kúriának immár állandónak tekin­tendő gvakorlata szerint P. IV. ?757 1936. és P. IV. 3877 1936) az ilymódon előállított áru kül­földi árunak nem tekinthető. Megfelelő tehát az anyagi jogszabályoknak a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amellyel a felperest annak abbanhagyására köte­lezte, hogy az általa előállított kölnivizet magyar gyártmány minőségének feltüntetése nélkül hozza forgalomba. II. Annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a fel­peres az árujával kapcsolatban használhatja-e a ..valódi" kifejezést, vagy olyan hirdetéseket, ame­lyek az áru valódiságára utalnak. — nem a szakmabeli körök véleménye, hanem a fogyasztó közönség felfogása az irányadó. Már pedig ak­kor, amidőn a kölnivíz megjelölés az árunak már minőség jelzésévé vált. a közönség felfogásában a „valódi kölnivíz" megjelölés egyértelmű az ..eredetivel", vagyis azzal, hogy az árut Kölnben állítják elő. az áru Kölnből származik. A felperes által forgalomba hozott áru azonban nem Köln­ben állíttatott elő. tehát nem kölni eredetű áru. A fellebbezési bíróság tehát a felperest a .va­lódi" szó használatának abbanhagyására is jog­szabály megsértése nélkül kötelezte. III. Ha az a cég, amelynek magyarországi ve­zérképviselője a felperes, jogosan és a valóságnak megfelelően hirdetné is. hogy az ő cégével kapcso­latba hozható gyártásnak kezdete az 1695. év, és ha jogosult is a ..viele höchste Auszeichnungen" kifejezést, valamint a ..Fabrik" megjelölést áruja forgalombahozatalánál használni. és ha a felperes mint vezérképviselő és ezen­felül külön erre való feljogosítás folytán is jogo­san használhatná a németországi cég attól hasz­nált ezeket a hirdetéseket: afellebbezési bíróság a Tvt. 2. § 2. bekezdésé­nek rendelkezésére tekintettel az ítéletében felho­zott abból az egyedüli okból helyesen kötelezte ezeknek a híreszteléseknek abbanhagyására a fel­perest, mert azok annak a hitnek keltésére lehet­nek alkalmasak, hogy az áru. amelyet vesznek, kölni származású. Már pedig ez a kifejtettek sze­rint a valóságnak meg nem felel. 29. Áruház marasztalása az elárusító asztalt bérlő személy versenycselekményéért. (C. P. IV. 5197 1936. sz. a. 1936. dec. 1-én). Az alperesi áruházban két elárusító asztalt bérlő és az alperest a bruttó bevételből 30 százalék ere­jéig részesíteni köteles S. J. onduláló vasaknak és hajcsattoknak ajánlásával egyidejűleg oly tar­talmú nyomtatványokat osztogatott, amelyek az onduláló hajcsattok használati utasításán kívül azt is magukban foglalják, hogy a mesterséges

Next

/
Oldalképek
Tartalom