Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 2. szám - Az áralakulás szabályozása

2. sz. KERESKEDELMI JOG 23 a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának a szabott ár kérdésében hozott közgyűlési szabályzata, amely. Székács Antal kamarai alelnök javaslatára, az árrombolást a kereskedők között olykép akarja megakadályozni, hogy szervezetbe tömöríti a kereskedőket, akik a szabályzat aláírásával megerősítik, hogy ők az általuk megszabott árakat betartják. ellenesetben pedig magukat tisztességtelen verseny miatti üldözésnek teszik ki. Közgazdasági szempontból mindenesetre üdvösnek tekinthető a szabott árnak a Kamara által kezdeményezett megerősítése: és jogilag sem kifogásolható, hogy az, aki az önmaga által megszabott árakat, amelyekről feltűnő jelzéssel azt hirdeti, hogy szabott árak. be nem tartja és ezzel a vevőközönséget megtéveszti, tisztességtelen versenyt követ el: mert hiszen cselekménye a Tvt. 2. §-ába ütköző szédelgő feldícsérés tényálladékát is megállapítja. A szankció tekintetében azonban észrevételünk volna és reméljük, hogy az illetékes körök azt megfontolás tárgyává fogják tenni. — Csak nemrég tartottunk előadást éppen a Kamara épületében a tisztességtelen versenyperekkel űzött visszaélésekről és tettük szóvá az agent provokátorok bemondása alapján indított tömeges pereket. — A kamarai szabályzat kimondja ugyan, hogy a Kamara az érdekképviseletek bevonásával e kérdések elbírálására bizottságot alakít, amely bizottság azonban kizárólag tanácskozó és véleményező bizottság: kimondja továbbá, hogy a panaszos tetszésétől függ, hog> panaszával a rendes bírósághoz, választottbírósághoz, vagy a Kamara által felállítandó fegyelmi bírósághoz vagy pedig a Kamara zsűri irodájához fordul. — Mi azt hisszük, hogy a panaszosnak jnttataíott ezen alternatív választási jog a pereknek olyan tömegét fogja zúdítani a kereskedőkre, amely perlavina a szabott árak intézményével megvalósítani kívánt jótékony hatást fel fogja emészteni. Agent provokátorok útján a kiszemelt áldozatokat olyan eladásokra fogják bírni, amelyek a felveendő jegyzőkönyvek alapján biztos marasztalásul fognak szolgálni a kereskedők ellen. — Mi tehát, akik évek óta harcolunk a tömeges perlések ellen, most is felemel ulk intő és tiltakozó szavunkat és azt követeljük, hogy az ilyen ügyek első esetben mindig a kamarai bizottság vagy zsűri iroda elé kerüljenek, úgy hogy a szabott árakkal való első visszaélés csupán envhébb és kevesebb költséggel járó megtorlásban részesüljön. sr. I. ötletvédelem címen tartott dr. Beér János ügyvéj c-iőadáft a Magyar Civüjogászok vitatársaságában. Előadó abból indult ki. hogy sem az általános mngánjog. sem pétiig az u. n. eszmei jogok: a szerzői jog. szabadalmi-, védjegy-. minta= oltalom- és tiszteségíelen verrteny eEeni jogszabályok nem nyújtanak megfelelő oltalmat az ötlet mint r?»d3iívüÜ szellemi alkotás utánzása ellen. Ép ezért előadó szükségesnek tartja külön ötletvédelmi jogszabályok alkotá át ennek kerekében egy ötlet-kataszter vagy ny lvánkönw bevezetését, mely nyilvánkönyv hatályával néhány évi oltalmat biztosítana az öt!et:ulajdonos= nak. — A mindenesetre érdekes ötlethez elsőnek d-. Szálai Emil szólt hozzá, aki erősen tiltakozott a külön jogszabály létesítése ellen; dr. Hoff György szintén fölöslegesnek tartja a külön ötletvédelmet. — A magunk részéről szintén az új jogalkotás ellen foglalunk állást. Az új és gazdasági értékkel biró. tehát jogvédte ötletet megvédi az általános magánjog, mely szerint: aki másnak jogvédte érdekét szándékosan sérti, kártérítéssel tartozik. A szabadalmazható, tehát találmányi jellegű ötletet magvédi a - zabádalmi törvény, vagy műszaki hatás hijján a mintaoltalom: a formába öntött szellemi alkotást a szerzői jog s a védjegyjog és min fen gazdasági értékkel biró ötletet a vers£inytörvény: . mesanyibín pettog nem versenytársakról van szó, a fentiek szerint az általános majgánjog. Örüljünk, hogy vannak jogszabályaink, melyek generaliter megvédik az öletek és ne szorítsuk a jogvédelmet egv speciális jogszabály Prokiuste- agyába. Kazai irodalom Bálás P. Elemér, kir. kúriai bíró. egyet. m. tanár: Az okozatosság büntetőjogi problémája. — A M. T. Akadémia kiadása. 1936. Szerző a kauzalitás évszázados problémájával foglalkozik a tudós alaposságával és a jogfilozófus elmélyedésével. — Lapunk tárgyától távolesik a mű témája, de a kiváló szerző személye arra kötelez, hogy olvasóink figyelmét mégis ráirányítsuk. Az International Law Assceiation XXIX. Konferenciája Párisban 1936 szept. 10—15. — Határozatok. — Közzéteszi a Magyar csoport. Dr. Martin Was?ermann. R. A. und ehem. L'n. Prof. Hamburg: Das neue deuísche Warenzeichengesetz vom ő. Mai 1936. — Sonderabdruck. HAZAI JOGGYAKOELAT Yállalkozás 13. A vállalkozó, mégha a vállalati díj mennyisége meghatározott átalányösszegben van is szerződésileg megállapítva, küiön díjat igényelhet azokért a iobbietmurkákért. amelyek a vállalat előre nem kilőtt rendkívüli nchéz-jégei miatt a vállalkozó hibajáa kívül merültek fel: nem illett meg azonban a vállalkozót külim díjazás olyan munkáért amelyet a vállalat tárgyának kellő gondoksággal vaió megvizsgálása esetében előre iáthaiott volna. (C. P. II. 3977/1936. sz. a. 1938. dec. 10-én.) A felperes az 1928 július 11-én kelt megrendelőlevél I. részében megjelölt lebontási munkálatok elvégzésére, a levél kezdősoraiban foglalt utalás szerint, az 1928 július 5-én benyújtott, a 8. sorszámú kérvényéhez a felperes által C 2. alatt be is csatolt költségvetés alapján vállalkozott. A felperesnek tehát az ajánlat megtételétől a szerződés megkötéséig elegendő idő állott rendelkezé sére, hogy a lebontandó alapfalakat megvizsgálja és azok anyagáról, terjedelméről és építési mód'járól tájékozódjék. A felperes ekként sikerrel nem hivatkozhatik arra. hogy csak a bontási munka folyamán észlelte, hogy az egvik épület talapzata betonból készült, amelynek a lebontása rendkívüli nehézségekkel járt és csak különleges eljárás mellett volt eszközölhető.