Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 2. szám - A versenyjog fejlődése Ausztriában

HITELJOGI ES GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT Sierkesztvséí és kUdOhiratal: BUDAPEST Y,, Pannónia-ucca 9. szánj Telefon: 1—271-65 ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK K.ÁHOLY m. kir. igazságú gyminisztar FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KOCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS Előfizetési ár TŐZSDE I JOG mellékletté! együtt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 pengő Hannincnegyedik évi, 2. szám .Megjelenik minden hó elején Budapest, 1937 február 1 A versenyjog' fejlődése Ausztriában írta: Dr. Paul Ábel, ügyvéd. Wien.*) Ha egy pillantást vetünk a versenyjog fejlődésére Ausztriában, úgy, miként az gyakran megfigyelhető az emberiség fejlődéstörténeben is, azt látjuk, hogy az inga először az egyik, majd a másik oldalra erösebben kilendül, vagyis másszóval a versenyjogi védelem egyideig szinte túlságba megy*, majd azután újból szűkebb korlátok közé szorul, míg végül egy bizonyos nyugalmi helyzet áll be. Ügy látszik, hogy Ausztriában a versenyjogi judikatúra jelenleg ezen a helyes középúton jár. Ez figyelhető meg pl. a szolgai utánzás sokat és hevesen vitatott problémájában. Kezdeti ingadozások után a német joggyakorlathoz való igazodás alapján szilárd jogszabályok jegecesedtek ki ebben a kérdésben. Eljárások, eszközök, gépek stb. — amelyek külön törvény szabadalom, mintaoltalom i által védve nincsenek — hű utánzása önmagában véve megengedett. Nem lehet a versenyjog feladata oltalmat nyújtani oly esetekben, amelyekben a szabadalmi vagy mintaoltalmat vagy a törvény nem adta meg. vagy pedig az arra jogosult azt ki nem eszközölte. Azonban a szolgai utánzás versenyjogilag meg nem engedetté válik, amennyiben az eset körülményei szerint az a jóerkölcsökbe. vagy az üzleti tisztességbe ütközik. A meg nem engedettség tehát nem a szolgai utánzás mint olyan következtében áll elő. hanem annak kísérő köriilményei folytán. Ilven kísérő körülménynek tekinti az osztrák joggyakorlat, amennyiben a két ter*) Tekintettel a versenyjog nemzetközi jellegére és az Unióbeli államok versenyjogának egymásra való hatására, másrészt pedig szerzőnek mint az osztrák szabadalmi, védjegy- és versenyjog egyik legkiválóbb reprezentánsának tekintélyére, a versenyjog iránt nálunk is mindinkább növekedőben levő érdeklődők szempontjából is célszerűnek tartottuk szerzőnek a legutóbbi versenyjogi kongresszuson tartott és nekünk szívességből átengedett előadását magyar fordításban leközölni. (Szerk.) mák a megtévesztés veszélyét idézi elő. ami alatt nem elégséges az objektív megtévesztési veszély, hanem a megtévesztési szándék is megkívántatik: továbbá folytatólagos, tervszerű lemásolása a versenytárs termékének, a versenytárs modelljének utánzás céljából való alattomos megszerzése, stb. stb. A joggyakorlatnak ez az álláspontja a köz szempontjából is igazságosnak és jogosnak mutatkozik és a kinövéseket mégis megakadáIvozza. Egy további kérdéskomplexum adódik abban az irányban, hogy közrendészeti és szerződési korlátozások vagy ilyenek megszegésében való közreműködés egyáltalában vagy mennyiben esnek a versenyjog tilalma alá. Xem minden közrendészeti vagy iparrendészeti szabályba ütköző magatartás tekintendő egyúttal tisztességtelen versenynek is. Mivel mindkét szabálynak más és más a jogpolitikai alapja. Azonban az eset kísérő körülményei folytán egy ilyen magatartás nemcsak a közrendészeti szabályba, hanem a versenyjog alaptételeibe is ütközhetik. így pl. nem lehet eljárni a versenytárs ellen a versenytörvény alapján az alapon, hogy a versenytárs alkalmilag megszegi a vasárnapi munkaszünet rendelkezését vagy amennyiben alkalmilag lépi túl iparjogosítványa kereteit. Egészen máskép áll a helyzet, ha maga a vállalkozás ezen előírások megsértésére van felépítve. Ha valaki pl. a fennálló házalási tilalommal szemben a földmívelésből származó termékekkel olymódon kereskedik, hogy házalónöket olyan formában foglalkoztat, mintha a parasztaszonyok saját termékeiket árusítanák. Ez esetben nemcsak az iparrendészeti szabályokat, hanem a versenytörvénynek a jóerkölcsökbe ill. az az üzleti tisztességbe ütköző szabályait is sérti. Ugyanez áll a szerződési korlátokkal. Önmagában véve a harmadik személy nem köteles ily szerződési korlátokat, megkötöttségeket tekintetbe venni, miután az csupán a szerződő feleket köti. — Adott esetben egy