Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 1. szám - Rádióműsor közvetítése nyilvános éttermekben hangszóró útján

1. Eta. KERESKEDELMI JOG 15 Nem illeti meg azonban díjazás a felperest a távollét 336 napi idejére, mert a kikötött havi illetmény hiányában, a munkabér csak a tényleges szolgálat idejére igényelhető. A felek egyező előadása 111. sorsz.) alapján megállapítható (Te. 40. §.), hogy a felperes azért távozott az alperes szolgálatából, mert F. D. alperesi igazgató azt mondotta a felperesnek, hogy az üzletbe többé ne jöjjön be. Ekként az alperes szüntette meg a szolgálati viszonyt, a felperesnek tehát a felmondási időre is jár illetmény. Baleseti kártérítés 8. Síkos járda felhintése. (C. P. L 3310/1936. sz. a. 1936 nov. 3-án. | Az irányadó tényállás szerint az alperes község a gyalogjárót síkosságának megszüntetése végeit, a baleset napján reggel 5—6 óra között homokkal felhintette. Nem terneli mulasztás az alperest abból kifolyólag sem. hogy ezt az időpontot követően a gyalogjárót a baleset bekövetkeztéig, reggel fél 9 óráig újból fel nem hintette. megállapított tényállás szerint ugyanis a reggeli ólmos eső elállása után a baleset bekövetkeztéig nagyfokú ködös lecsapódás volt, mely lecsapódás a gyalogjárót jégréteggel vonta be s ezzel a felhintés hatását megszüntette. Arra pedig az alperes nem kötelezhető, hogy ilyen időjárás mellett, a sikerre amúgy sem vezető felhintést megismételje. Közkereseti társaság 9. Vasyonilletőség megállapításánál eszmei érték figyelembevétele. (C. P. IV. 3642,. 1936. sz. a. 1936 nov 3-án.) A fellebbezési bíróság jogszabály megsértése nélkül állapítota meg, hogy az alperes cég évi átlagnyeresége, a társtagok magánszámláinak kamatozását figvelmen kívül hagvva, 115.133 pengő 8 fillér volt. " A szakértők egybehangzó véleménye alapján a fellebbezési bíróság tényként állapította meg azt is, hogy alperesnek a közös üzletbe befektetett saját tökéje átlagosan 312.218 pengő 32 fillér volt. Felperesnek arra vonatkozó álláspontja, hogy ehhez a tökéhez az egyes cégtagok által az üzlettől átlagosan elvont összegek is hozzáadandók. nyilván téves, mert az ekként igénybevett összegek, mint nem a cégben dolgozó tőkék az eszmei érték megállapítása szempontjából jelentőséggel nem bírnak. Az eszmei érték megállapításának az üzleti töke és a vállalkozói nyereség jelentős tényezői ugyan, de amint arra az elsőbíróság is helyesen utal. ezek és a cég eszmei értéke közt nincs olyan határozott és állandó viszony, hogy az eszmei értéket a vállalkozói nyereség meghatározott százalékában lehetne megállapítani. Az eszmei érték megközelítően helyes megállapítása ugyanis mindig a szóbanforgó cég egyedi sajátosságaitól függ, ezért az üzleti tőke és a vállalkozói nyereség mellett mérlegelni kell még mindazokat a körülményeket is, amelyek az adott esetben az eszmei érték pénzbeli egyenértékét befolyásoljak. Ezekre az elsőbíróság ítéletéből átvett és a fellebbezési bíróság ítéletének saját indokolásában részletesen felsorol! körülményekre és arra is figyelemmel, hogy P. E. szakértőnek az alperesre nézve a legkedvezőbb lehetőségek érvényesülésére nlupot adó véleménye szerint is az alperes cég eszmei értéke az évi átlagnyereség, mint járadék három évi tőke-éi tekének felel meg, figyelemmel végül, arra, hogy azok a tényezők, amelyek az eszmei érték nagyságát befolyásolják, pontosan meg sem határozhatók, de még a számbavehetők is olyan gyakori \áí!ozásoknak vannak alávetve, hogy az eszmei élték nagy ságát a szakértők véleményében említett egyik n;ódozat szerint sem lehet megnyugtató módon kiszámítani, a kir. Kúria az alperes cég eszmei értékét a Pp. 271. §-a alapján állapította meg és azt 300.000 pengőben határozta nng. Fuvarozás 10. A N. 24. E. cikke szerint, ha az áru kiszolgáltatása körül akadály merült fel, köteles a kiszogáltató állomás a feladási állomás közvetítésével az akadály okáról a feladót azonnal értesíteni és tőle utasítást kérni. Az árunak egészben vagy részben megsemmisülése, illetve megsérülése szintén kiszolgáltatási akadály az árunak annak a részére, amely megsemmisült vagy megsérült. (C. P. IV. 3914 1936. sz. a. 1936. nov.5-én,) A m. kir. Kúria a P. IV. 3072 1935. 82. számú feloldó végzéséber akként döntött, hogy a felperes nem követelheti ugyan az 1927. június 8-án általa 100 bála kenderroíttal berakott 124,337 számú MÁV kocsirakományában a tüz és annak oltása következtében bekövetkezett kárának megtérítését az alperestől, de a N, E. 24. cikkében előírt értesítési kötelezettség megszegéséből a felperesre háruló kár megtérítésére nézve az alperes kártérítési felelőssége a N. E. 27. cikk 1. pontja alapján mégis fennállhat. A N. E. cikke szerint, ha az áru kiszolgáltatása körül akadály merül fel, köteles a kiszolgáltató állomás a feladási állomás közvetítésével az akadály okáról a feladót azonnal értesíteni és tőle utasítást kérni. Az árunak egészben vagy részben megsemmisülése. illetve megsérülése szintén kiszolgáltatása akadály az árunak annak a részére, amely megsemmisült vagy megsérült. Effől és a fuvarozót egyébként is terhelő kereskedői gondosságból folyóan a Csehszlovák Állam vasutak roudnicei állomása a szállítmánynak tűz által okozott részbeni megsemmisüléséről és megsérüléséről a feladó felperest azonnal értesíteni és tőle utasítást kérni lett volna köteles (N. E. 24. c. 1. ponti. Ha ezzel az értesítéssel nevezett állomás módot adhatott volna felperesnek arra, hogy a szállítmány megmaradt része felett a felmerültnél kisebb károsodásával járó módon rendelkezzék: a felperes a vasúttól ennek a kárának megtérítését követelheti. 11. Díjmentesíteni számlában külföldi pénznemben külföldön bevezetett fuvardíjköltségek átszámítása. (C. P. IV. 3777/1936. sz. a. 1936 nov. 11-én.) A feladók a felperes belföldi vasúti állomásán külföldi rendeltetéssel fuvarozás végett bérmentesítve akként adták fel a szállítmányokat, hogy a magyar határtól kezdve a fuvardíjaakat kiszámítás hiányában meg nem fizették, hanem azokra