Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 11. szám - Dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár előadása a párisi Facuité de Droit-n

11 KERESKEDELMI JOG 177 reform, a tényleges állapot megjavítása, nem esztétikum, nem az igazságosság eszméjének automatikus érvényesülése, hanem egyszerűen — hatalmi kérdés! A gazdasági nagyhatalmak — amelvek az egész világon a részvénytársaság fellegvárában érzik makukat a legnagyobb biztonságban —. mindent elkövetnek a tényleges helyzet megváltoztatásának megakadályozása érdekében. Első gesztusuk, hogy a reformot bűnnek nyilvánítják és nem hajlandók szakembernek elismerni azt. aki rámutat a fennálló jogállapot tökéletlenségére. Második, már enyhébb, gesztusuk, hogy ha kénytelenek is elismerni a reform szükségességét, krónikusan kétségbevonják annak idöszerüségét. És végül, ha ez a magatartásuk sem bizonyul sikeresnek, és akad erélves kormány, amely a tapasztalt visszaéléseket és visszásságokat megakadályozandó, valamint a gazdasági élet fejlődésének egészséges ritmusát biztosítandó, javaslatot terjeszt a parlament elé. akkor jön a harmadik gesztus: elkövetni mindent a tervbevett rendelkezések hatályosságának csökkentése érdekében! Kuncz professzor rámutatott arra. hogy az érdekelt gazdasági köröknek ezt az ideges reformellenességét bizonyos fokig a jogászoknak meg kell érteniök. Elvégre a nagvvállalatok egész működésüket a fennálló jogrendre állítják be. És így nvugodt működésük megzavarásától félnek minden olyan újítás esetében, amelvnek hatásait előre kiszámítani nem tudják. Az is kétségtelen, hogy kis szabálytalanságok megszüntetése érdekében nem kell mindjárt a törvényhozó gépezetet mozgásba hozni! De legfőképpen az a kötelessége a reformot előkészítő jogásznak, hogv a szabályozáshoz oly módszerekkel fogjon, amelyek már eleve is megnyugtatják a komoly és reális vállalatokat. Kuncz professzor szerint a leghelvesebb módszer az. ha a törvényhozó a reális részvénytársaságok eljárását, tényleges szokásait és szervezetét kutatja fel és azokat teszi általánosan kötelezőkké. Mert ennek a módszernek két szembeszökő előnye van. Elsősorban nem kerülnek be a törvénybe orván rendelkezések, amelveket. minthogy' az élet szükségleteivel ellentétben állanak, a reális vállalatok is kénytelenek kijátszani. Másodsorban ilven módszer mellett nem állhat elő az a helvzet. hogv a törvénvhozó a részvénvtársaságok feílődését olyan irányokba kénvszeríti. amely szükségleteiknek és természetes ösztöneiknek meg nem felelnek. Végezetül kidomborította előadó azt. hogy' a részvénvtársaság alkotmánya — bármilv tökéletesen is legven kiépítve —. csupán keret, amelyet emberek töltenek ki tartalommal. És abban a pillanatban, amikor egy- nemzet eléri azt az ideális célt. hogv a gazdasági élet élére is ohan nolgárait tud >a hehezni. akik nemcsak a legkiválóbb szakértelemmel, hanem tökéletes erkölcsi kvalitásokkal is rendelkeznek — akiket tehát pozitív életelvként hat át a ..Quadragesimo Anno^-ban olv fenséges erővel kidomborított szociális inazságérzet és szociális szeretet —. akkor a törvénvhozónak szerepe valóban csak arra szorítkozhatik. hogv megkönnyítse ezeknek a kiváló vezetőknek a működést. Mert ezekre a kivételes egy énekre ténvleg lehet alkalmazni azt az amerikai szemléletet, hogy a részvénytársaság azért van. hogy a kiváló gazdasági szakembereknek érvényesülést biztosítson. Es csakis ezek a kiváló vezetők felelhetik Colbertnek arra a kérdésére: „Que faut il fairé Dour vous y:der "? — ..Laissez nous fairé". Kuncz professzor előadását a következő szavakkal fejezte be: ..Hogy elkövetkezhet-e valaha is az az ideális állapot, amikor nem lesz szükség arra, hogy az embereket a törvények tegyék jókká, azt nem tudom. De remélem! Mert, amint Maeterlinck tanítja, remélhetjük, hogy egy szép napon mindenki boldog lesz és bölcs: és ha ez a nap nem is virrad fel sohasem, mégsem bűn, hogy mi ezt reméljük. Dr. Sárkány Lajos előadása a Jogászegyletben. A Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának legutóbbi ülésén dr. Sárkány Lajos, a Magyar Hitelezői Védegylet ügyésze „Veszélyes szerződések a kereskedelmi forgalomban" címmel előadást tartott igen nagy számban összegyűlt közönség előtt Az előadó érdekes képet nyújtott a hitelforgalomban újabban mutatkozó biztosítékszerzési módokról. A bel- és külföldi joggyakorlat és szakirodalom ismertetése kapcsán fejtegette a tulajdonjog fenntartásával létrejött adásvételi ügyletek körül tapasztalható bonyodalmakat, főleg olyan ügyleti törekvések esetén, melyek az eladott áruk tulajdonjogának oly esetben való fenntartását okozzák, melyek nyilvánvalóan felhasználás, továbbadás, vagy feldolgozás céljából vétetett át. Érdekes része volt az előadásnak az, amely az ú. n. áruellátási szerződések újszerű típusával foglalkozott és ismertette azokat a veszélyeket, amelyeket e megállapodások főként inzolvencia esetén a hitelezői összesség szempontjából jelentenek. Az előadást vita követte, melynek során dr. Giskán Jakab. dr. Beck Salamon és a szakosztályi ülésen elnöklő dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár szólaltak feL Előadás a dollárkérdésről. Dr. Goldberger József ügyvéd október 27-én az amerikai 1933-as dollárleéríékelés következményeiről adott elő a Magyar Jogászegylet Civiljogi Szemináriumában. -Az előadó szerint a 7600 1933. M. E. sz. rendelet hibás jogalkotói lépés volt. Nem volt indokolt az amerikai jogszabályoknak átültetése olyan jogviszonyokra, melyek nem esnének az amerikai jog hatálya alá. Ha az amerikai jogszabályalkotó a saját szuverénitása területén indokoltnak látta is, hogy az aranyzáradék érvényességét megszüntesse és a dollár aranytartalmának csökkentésével a dollár nemzetközi értékét csökkentse, ebből nem következik, hogy a magyar jogalkotó is törölje az aranyzáradékot, csökkent árfolyamon való fizetésre jogosítsa fel az adóst s így általános tartozáscsokkentés helyett az adósnak szűkebb csoportjának nyújtson szeszélyes kedvezményt. A 16.301 1933. M. E. számú rendelet, mely visszaállítja az aranyzáradékérvényességét, önellentmondó, mert az aranyzáradék kérdésében mellőzi az amerikai jog alkalmazását, a dollárleértékelés kérdésében azonban követi az amerikai josot. Az előadó szerint azokra a jogviszonyokra, melyek magvar jog hatálya alá esnek, nem kellene alkalazmni sem az aranyzáradék érvényét megszüntető, a dollárt leértékelő amerikai jogszabályt. Azokra a dollártarto-