Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 10. szám - A Nemzeti Bank árjegyzése. Fizetési korlátozások

10. sz. KERESKEDELMI JOG 161 IRODALOM Hazai irodalom Kuncz Ödön: A magyar kereskedelmi és váltójog. Harmadik bővített és átdolgozott kiadás. I. rész, 1. fele. A kereskedő és vállalata. —I. rész 2. fele. Kereskedelmi társaságok. (A könvvre még visszatérünk. A Jogi Hirlap Döntvénytára. 1933 IX. 1.— 1936. IX. 1. Polgári eljársi jog. III. Ism rteti dr. Sárffy Andor, kir. kúriai bíró, egy. m. tanár. — Büntető jog. III. Ismerteti: dr. Áredik Félix, a budapesti kir. büntetőjárásbíróság elnöke. — Budapesti 1937. A Jogi Hirlap kiadása. Az O. Ü. Sz. VI. vándorgyűlésének irományai, II, Napló, szerk. dr. Vadász Béla ügyvéd, az O. Ü. Sz. alelnökfőügyésze. A perrendi reform és a tárgyalási alapelvek. Irta: dr. Szlezák Lajos kir. járásbiró. — A Polgári Jog könyvtára. 28. füzet. Külföldi irodalom Dr. íur. Louis Hausknecht, Advokat, Cernaudi, Rumanien Die neue Strafgesetzyebung Rumaniens. — Jur. Studie. HAZAI JOGGYAKORLAT Általános 117. Tilos vagy erkölcsiden feltételnek a szerződésbe felvétele magát az ügyletet leszi érvénytelenné, arra azonban nem szolgálhat alapul, hogy a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítését úgy lehessen követelni, mintha azt az említett feltétel nélkül vállalták volna el. (P. I. 2681/1937. sz. a. 1937 okt. 8-án.) Szerződésértelmezés 118. Ha a felek kizárták megtartási vagy zálogjog vagy hasonló („ilyen") jog gyakorlását, visszatartási jog sem érvényesíthető. (C. P. VII. 1750/1937. síz. a. 1937 szept. 29nén.) A felek közt létrejött megállapodás 11. pontjának második bekezdése szerint az alperes a felperes tulajdonát tevő dolgokra megtartási vagy zálogjogot semmiféle címen sem gyakorolhat, illetve lemond arról, hogy ilyen jogot bármely törvényadta címen, kivéve a bírói ítéletet, gyakorolhasson. A megállapodás' értelmében továbbá a felperes áruit bármikor elviheti. A felek jogvitája folytán tisztázni kellett azt a kérdést, hogy ők a most ismertetett rendelkezéssel a visszatartási jog gyakorlását is ki akarták-e zárni? A visszatartási jog lényegére és tartalmára nézve valóban különbözik a megtartási és a zálogjogtól. Ez a különbség főképpen abban jut kifejezésre, hogy míg a megtartási esi a zálogjog kielégítési jogot is biztosít, addig a visszatartási jog az adóst pusztán a szolgáltatás megtagadására jogosítja. A két jog tehát nem azonos és magában véve az a körülmény, hogy a hitelező a birtokában levő ingókra megtartási vagy zálogjogot nem gyakorolhat, még nem jelenti azt, hogy adósának ugyanezeket az ingóit mindaddig, míg adósa vele szemben fennálló kötelezettségét nem telje>íti, vissza ne tarthassa. Mindazonáltal abból, hogy a visszatartási jog nem valamely kivételes jog, hanem olyan, mely jogrendszerünknek általános szelleméből következik s megállapítására ekként külön jogszerző cselekményre sincs szükség, még nem következik, hogy a felek annak gyakorlásáról szabadon ne rendelkezhetnének. A jelen esetben tehát a kérdés súlypontja az, hogy a megállapodás ismertetett rendelkezése magában foglalja-e az alperesnek a visszatartási jog gyakorlásáról való lemondását is vagy sem? lA megállapodás sízerint az alperes lemondott arról, hogy a felperes áruira bármily törvényadta címen megtartási vagy zálogjogot vagy ezekhez hasonló („ilyen") jogot gyakorolhasson. A megtartási és a zálogjognak a megemlítése tehát kimerítő felsorolásnak nem tekinthető. Az alperes olyan jognak a gyakorlá áról mondott le, amelynek az áruk elvitelét akadályozó hatása lehetne éppen úgy, mint a megtartási vagy a ,í álogjognak. Ebből a szempontból ilyennek tekintendő a viszszatartási jog is, mert ennek a gyakorlása is megakadályozza azt, hogy a felperes áruját ,, bármikor" elvitelhesse, vagyb, hogy azt zavartalanul birtokba vehesse. Színlelt ügylet 119. Anyagi jogszabályaink értelmében a színleli írásbeli szerződést kötő felek egyetemlegesen felelnek azért a kárért, amelyet harmadik személy vétlenül az által szenved, hogy a szerződés érvényességében megbízik. E jogszabály alapján felperes nem azt jogosult követelni, hogy a színleges adásvételi szerződés a peresfelek jogviszonyában valóságos jogügyletnek tekintessék és ehhez képest alperesek szerződésszegése és ebből eredő kártérítési kötelezettsége szerződés szinlegessége dacára is megállapíttassék, hanem az idézett jogszabály legfeljebb csak arra szolgálhat alapul, hogy felperes egyéb oly kára megtérítését igényelje, amit vétlenül az által szenvedett, hogy a szerződés valóságában megbízott. (C. P. IV. 4114/1937. sz. a. 1937. okt. 8.-án) Kártérítés 120. Külföldi alperest terhelő baleseti kártérítés teljesítésének módja. Letiltások hatálya. (P. I. 2338/1937 sz. a. 1937 okt. 7-én.) Elbírálást igényel az a kérdés, hogy a G. W. Versicherungsanstalt által a felperes peresített követelésének törlesztésére bírói letétbe helyezett 13.037.50 schilling teljesítésként számolandó-e el és a felperes követelésébe mennviben számítható be. Az irányadó tényállás szerint a felperes követelését több hitelezője lefoglalta és annak egy részére engedményes is jelentkezeti, ennek következtében a bírói letétbehelyezés önmagában nem kifogásolható s mivel annak az elbírálása nem tartozott a II.-rendű alperes jogkörébe, hogy a felperes követelése egészben vagy részben végrehajtás alól ki van-e véve, a felperes az esetleg