Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 6. szám - Az új német részvénytörvény irányelvei. 2. [r.]

6. sz KERESKEDELMI JOG 85 lünk az inflációs felvizezés, azzal a lényeges különbséggel azonban ,hogy a részvényesek kvótáját épségben hagyta (a német rt.-ok túl­nyomó többsége a háború és infláció alatt nem emelte alaptőkéjét!). A NR. abból indul ki, hogy a szavazójog a részvény lényegéhez tartozik és csakis ab­ban az arányban illetheti meg a részvényest, amelyben az a vállalat tőkéjéhez hozzájárult. Éppen ezért minden részvényt megilleti a szavazójog, tekintet nélkül arra, hogy állandó, véletlen vagy játékos részvényesről legyen szó és tekintet nélkül arra, hogy a részvényes milyen célból vásárolt részvényt. Ettől az elv­től csak egy esetben lehet eltérni. Ha a rész­vény elsőbbségi osztalékot biztosít és evidens, hogy a részvényes kizárólag ezért az elsőbb­ségért szerzett részvényt. A többszavazatú elsőbbségi részvényt a NR. 12. §-a elvileg törli és csakis olyan kivételes esetekben tartja megengedhetőnek, amikor azt a közérdek (wenn das Wohl der Gesell­schaft oder gesamtwirtschaftliche Belange es erfordern) követeli meg. Ennek a megállapí­tására azonban egyedül a kormány hivatott. A már kibocsátott többszavazatú részvények a kormány által megállapítandó időben el­vesztik hatályukat, kivéve, ha fenntartásukat a kormány közérdekből szükségesnek találja. b) Az ú. n. bankszavazat kérdését a NR. a kellő tárgyilagossággal kezeli. Mert abból in­dul ki, hogy a „szabad" részvények tulajdo­nosai személyesen amúgy sem szoktak a köz­gyűlésen megjelenni. És ha megtiltjuk, hogy helyettük a részvényeiket őrző bank gyako­rolja a közgyűlési jogokat, akkor mestersé­gesen is elősegítjük azt az állapotot, hogy a közgyűlés a nagyrészvényesek formai játé­kává alakul át. Viszont a bankszavazatok tel­jes szabályozatlanságát sem tartja megenged­hetőnek. Ha bank jelenik meg egy közgyűlé­sen, köteles nyilatkozni, hogy a saját részvé­nyei avagy ügyfeleinek részvényei alapján kíván szavazni (110. §.) Arról, hogy a bank a nála őrzött részvények alapján a társaság és a részvényesek érdekét tartsa szem előtt, in­tézményesen gondoskodik a törvényesen meg­szervezett bankfelügyelet. Ezeken kívül a bankszavazathoz külön írásbeli meghatalma­zásra (nem pedig az üzleti feltételekbe való felvételre) van szükség, amelynek érvényes­sége legfeljebb 15 hónapra szólhat (114. §. IV.). 2. Mint új tőkeszerző eszközt honosítja meg a NR. az angol-északamerikai jogban régóta ismert és kitűnően bevált szavazatnél­küli elsőbbségi részvényt. A 115—117. §§. vo­natkozó szabályozása nem sokban tér el az 1930. és 1931. tervezetek szabályozásától. Ép­pen ezért azt a kritikát, amelyben ennek a részvényfajnak német szabályozását részesí­tettem (Magyar Könyvviteli Folyóirat, 1931. 3. és 4. sz.; Annales de droit Commercial, 1932. No. 4.), kénytelen vagyok most is fenn­tartani. Túlzott óvatosságnak tartom u. i. az ilyen részvények összegének a többi részvény­nyel biztosított tőkéhez viszonyított merev­korlátozását (hogy t. i. ez az összeg nem ha­ladhatja meg a többi részvény által képviselt összeg felét; a tervezetek az Vi-t állapították meg). És nem látom elég meggyőzőnek e kor­látozás indokát sem: „Andererfalls könnten, wenn das Gesamtkapital im Verháltnis zu dem Vorzugsaktienkapital sehr gering ist, die Stammaktionáre mit dem ihnen alléin zuste­henden Stimmrecht die Gesellschaft beherr­schen, ohne sich an der Aufbringung des Ka­pitals ausreichend zu beteiligen". Angliában és Északamerikában a rendszerinti eset az, hogy a szavazóképes törzsrészvények Vio-ét, Vs-ét teszik ki a feltételesen szavazó elsőbb­ségi részvényeknek2 és komoly vállalatoknál mégsem származhatott a törzsrészvényesek „uralmából" — hátrány. Mert e jogrendsze­rekben — éppen úgy, mint most már a német jogban is — ismeretlen a rideg és öncélú „többségi uralom" (a többség trustee-je vala­mennyi és így az elsőbbségi részvényesnek is); a közgyűlés éppen úgy ki van zárva az ügyvezetésből és a mérlegmegállapításból, mint az új német részvényjogban, és teljes súlyával érvényesül a független és pártatlan könyvvizsgálat (audit). De meg itt is feléled az elsőbbségi részvény szavazójoga — és a szavazatnélküli részvényesek egyszerre ma­gukhoz ragadják az uralmat (!) — mihelyt a beígért elsőbbségi osztalék elmarad (ezt a sza­bályt felállítja a NR. 116. §. II. és 117. §. IV. is). Ezekhez a garanciákhoz az új német jog­ban hozzájárul, hogy: a) az igazgatóság nem az uralkodó részvényesek akaratának egy­szerű végrehajtója, hanem a vállalat és így valamennyi részvényes érdekének, személyes felelősség mellett dolgozó képviselője, b) a felügyelőbizottságba a szavazatnélküli rész­vényesek is beküldhetik képviselőiket (a 88. §. rendelkezéseinek elsősorban itt volna létjo­gosultsága, mert e részvénytulajdonosoknak meg van a hatalmuk is arra, hogy — mielőtt részvényt jegyeznek — ezt a jogukat az alap­szabályban biztosítsák; zavaró momentum azonban itt a 88. §-nak az a követelménye, hogy a delegálás jogával felruházott részvény névre szóljon és csak a társaság beleegyezé­sével legyen átruházható), de cj befolyásol­hatják a könyvvizsgálók személyének kivá­lasztását is (hiszen mint az alaptőke Vio-részé­2 Északamerikában a Standard Oil of New Yersey­nes 25 millió dollár törzs (common shares) és 200 mil­lió dollár értékű elsőbbségi részvénye (preferred sbares) van. Az Asbestos Corp. Ld.-nél az arány 200.000 dollár törzs, 12 millió dollár els. részvény; az Industrial Rayon Corp.-nál van 2000 drb törzs- és 598.000 elsőbbs rész­vény; a Fox Theatres Corp.-nél 100.000 drb törzs­és 3,900.000 drb elsőbbs. részvény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom