Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 6. szám - Az új német részvénytörvény irányelvei. 2. [r.]

6. KERESKEDELMI JOG 83 sította a részvénytársaságnál is a diktatórikus ..Führerprinzipet". Hogy az igazgatóság, főleg pedig annak elnöke (a „vezér "), akárcsak megközelítené is azt a diktátori hatalmat, amolyet nálunk — a tisztán demokratikus elveket követő Kt. uralma alatt — igen sok ..vezérigazgató" kezébe kaparintott, amikor — amint azt Baumgarten Nándor olyan találóan megállapította — a rendelkezésére bocsátott ..bankszavazatok"" segítségével ő majorizál a közgyűlésen és ő nevezi ki az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjait. Nem! A NR. igazgatósága és annak elnöke, a legalkotmányosabb úton jut hatalmához. Mert a tőkeérdekeltség töbhsége által (és esetleg bizonyos áílandó részvényesek delegációja folytán) összeállított felügyelőbizottság nevezi ki: érvényesítik vele szemben a teljes főnöki hatalmat (ideértve különösen a díjazás megállapítását és az elmozdítás lehetőségét is). De nem vezethet diktatúrára az igazgatóságot az üzletvezetés tekintetében megillető fokozottabb jogosultság amiatt sem. mert a legsúlyosabb magán- és büntetőjogi felelősség nehezedik tagjaira és nemcsak a legteljesebb nyilvános számadásra kötetes, hanem a tőle teljesen független, hatóságilag elismert könyvvizsgálók tárgyilagos felülbírálata alatt is működik. d) A közgyűlés, felügyelöbizottság (igazgatótanács) és igazgatóság mellett működnek u. i. a hites könyvvizsgálók (Abschlussprüfen. Az ö vizsgálatuk nélkül a zárszámadásokat nem lehet megállapítani, mert különben azok semmisek (135. §. I.| A könyvvizsgáló koordinált szervként működnek. Nemcsak a zárszámadásokat, hanem a könyvvezetést és az igazgatóság évi jelentésének a zárszámadásokra vonatkozó részét is kötelesek felülvizsgálni, és pedig azoknak nemcsak külső, formai, hanem materiális — a törvényes szabályokkal összhangzatos — helyességét is. Ha köztük és az igazgatóság között nézeteltérés támad, külön Spruchstdne hivatott dönteni. A könyvvizsgálók megtagadhatják a zárszámadások helyességének igazolását, ha meggvőződtek azok helytelenségéről. A könvwizsgálókat rendszerint a közgyűlés választja és mozdítja el. Ha azonban az igazgatóság, a felüíívelőbizottság vagy az alaptőkének legalább Vjo részét képviselő részvényesek a választás ellen a közgyűlés jegyzőkönyvében tiltakoznak. — az illetékes cégbíróság rendelhet ki könyvvizsgálót. Ugyanez történik, ha a közgvülés elmulasztja a választást. A cégbíróságtól kirendelt könyvvizsgálót csakis a cégbíróság mozdíthatja el. A könyvvizsgálatot csak az arra feljogosított ..gazdasági vizsgálók"" vagy ilyen társaságok íöffentlich bestellte YVirtschaftsprüfer oder irtschaftsprüfergesellschaftenj végezhetik. III. A NR. indokolása a részvénytársasági forma nélkülözhetetlenségét abban látja, hogy a rt. „war und ist ein geeignetes Mittel, um durch das Zusammentragen der Ersparnisse Vieler die Schaffung umfangreicher Kapitalgüter zu ermöglichen." Igen. a nagy „iőkefelszívóképesség"" emeli a részvénytársaságot minden más vállalkozó forma fölé és nincs is fontosabb hivatása a részvényjognak, mint a tőkeszerző jogintézményeknek (eszközöknek) olyan szabályozása, amely a tőkéstársadalom bizalmát a részvénytársaságok felé fordítja. A háború előtti részvénytársaságok tőkeszükségletét teljes mértékben kielégítette a részvény és a kötvény. Csak fel kellett húzni az alaptőkefelemelós zsilipjét, csak ki kellett bocsátani a megfelélő kamatozást biztosító kötvényekre vonatkozó prospektusokat, és nyomban áradt a friss tőke a vállalatba; részvénveknél, a parin felüli kibocsátás jóvoltából, gyarapítva a tartalékalapokat is. Ezt a tőkeszerzési folyamatot a kontinensen 'lényegesen megkönnyítették a bankok, amelyek a ..szindikátusi nyereség"" reményében készségesen állottak az egészséges és kellően vezetett rt.-ck kötvény- és részvényelhelyezésének segítségére. Angliában és Északamerikában az authorized capital intézménye feleslegessé teszi a bankok segítségét. A jól megalapozott és egészségesen fejlődő rt. igazgatósága, a rendelkezésére álló részvények fokozatos eladásával, nemcsak a parin felüli kibocsátás nyereségét, hanem a teljes árfolyamnyereséget is biztosítani tudja a válla'lat javára. A háború utáni infláció és az annak labirintusaiban kitenyésztett machinációk (a többszavazatú részvények segítségével a kockázat nélküli majoritás megszerzése; a részvényfelvizezéssel kapcsolatos kifosztása a régi részvényeseknekI tönkretették nemcsak a valorizálatlan kötvényeknek, hanem a „kvótától"' megfosztott részvényeknek a nimbuszát is, és egyben a legsúlyosabb csapást mérték magára a részvénytársasági formára. Bizonyítéka ennek az a körülmény, hogy amíg 1920—1924 között valósággal elöntötték legszolidabb részvénytársaságainkat is az alaptőkeemelések áradatai (akadt részvénytársa^ ság. amelv ebben az időszakban békebeli 60.000 drb részvényét 2.400.000 drb-ra, 700 drb részvényét 300.000 drb-ra emelte), addig 1924 óta — amikor már nem papírkoronáról, hanem pengőről volt szó — egyszerre megszűntek az alaptőkefelemelések: tehát bedugult a részvénytársaságok finanszírozásának legolcsóbb, legegészségesebb és legtermészetesebb forrása. Vájjon miért? Talán azért, mert 1924—1937-ig teljesen megakadt a belső tőkeképződés? Ha van részvény jogi probléma, amely megoldást követel, úgy bizonyára a részvénytársaságok finanszirozásának kérdése elsősorban