Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 5. szám - Tisztességtelen versenyből származó kártérítési követelés elévülése

5. sz KERESKEDELMI JOG 69 mint a saját részvényeit (65. § V.); semmis az a megállapodás, hogy a függő vállalat az uralkodó vállalat részvényeit az uralkodó vállalat számlájára vásárolja meg vagy vegye záloglba (65. § VI.); az igazgatóság és a ve­zetőtisztviselők a függő vállalattól hitelt csak az uralkodó vállalat felügyelőbizottságának jóváhagyásával vehetnek igénybe (80. §); szavazójog nem gyakorolható olyan részvé­nyek alapján, amelyek valamely függő vál­lalathoz avagy oly személyhez tartoznak, aki a részvényéket a függő vállalat számlá­jára szerezte (114. § VI.); a kötelező könyv­vizsgálat kiterjed a konszernviszonyra is (138. § III.). A konszernviszony legjelentősebb; alakza­tainak (a nyereségközösségnek, az üzembér­beadásnak, üzemátengedésnek). vagy más számlájára történő üzemvezetésnek) létesíté­séhez minősített többséggel hozandó köz­gyüláslhatározatra van szükség.3 * összefoglalva a NR.-nek a részvénytársa­ság jogi és gazdasági lényege tekintetében követelt irányelveit, megállapíthatjuk, hofgy az új törvény: a) szakított a részvénytársaságot öncélú szociális organizmusnak minősítő „intéz­ményi elmélettel" és visszatért a „szerződé­ses gondolatra", amely a részvénytársaságon nem a személytelen tőkét, hanem embereknek igazdasági célra tömörült társaságát látja, ahol az uralkodó törvény: a bizalom és hűség; b) a részvénytársaságban domináló érdeket, amelyet a jognak elsősorban kell védelembe vennie: a vállalat érdekében állapítja meg. Nem azért, mintha a vállalat öncélú organiz­mus lenne, hanem azért, mert ez az érdek magában foglalja a részvényesek, a hitelezők, az alkalmazottak jogos érdekét, de meg a közérdeket is.; ennek az érdeknek hűséges szolgálata a vállalatot vezető igazgatóság le gfo n to sab b k ö t el e s s ég e; 3 Ein Vertrag, durch den sich eine Aktiengesell­schaft oder eine Kommanditgesellschaft auf Aktién verpflichtet, an einen anderen Gewinn abzuführen, bedarf zu seiner Wirksamkeit der Zustimmung der Hauptversammlung, wenn die Gesellschaft nach die­sem Vertrag alléin oder im Zusammenhang mit anderen Vertragén mehr als drei Viertel ihres ge­samten Gewinns aDzuführen hat. Der Zustimmung der Hauptversammlung bedarf auch ein Vertrag, durch den eine Aktiengesellschaft oder eine Kom.­Ges. auf Aktién einem anderen den Betrieb ihres Unternehmens verpachtet oder sonst überlásst oder indem sie ihr Unternehmen für Rechnung eines anderen zu führen übernimmt. Die Beschlüsse bedür­fen einer Mehrheit, die mindestens drei Viertel des bei der Beschlussfassung vertretenen Grundkapitals umfasst. Die Satzung kann diese Mehrheit durch eine grössere Kapitalmehrheit ersetzen und noch andere Erfordernisse aufstellen." (256. §): v. ö. 1932. Tervezetem G5. §-ával. c) tudomásul veszi a részvénytársasági fonna legújabb fejlődósá fokát: a koncentrá­ciós részvénytársaságot; körülírja a konszern fogalmát és a vállalati egybefoglalatságokkal szemben hatékonyan érvényesíti a publicitás követelményét, másrészről távoltartani igyek­szik az összefüggő vállalatok belső életére gyakorolható káros befolyásokat. Amíg a szerződéses gondolat visszaállítása az anonymitás elleni első lépés kíván lenni, addig az igazgatóságnak a vállalati érdek legfőbb képviselőjeként és gondozójaként élőtérbeállítása! a „Führerprinzip" érvénye­süléséek biztosítani akarását jelenti. Amikor a magunk részéről készséggel elis­merjük, hogy a NR. által a rt. jogi és gaz­dasági lényege tekintetében követett ezek az irányelvek az eddigi német joggal szemben „tisztulást" jelentenek, — nem mulaszthatjuk annak hangsúlyozását, hogy: a) a Körperschaftstheorie-től eltávolodás nem más. mint visszatérés arra az alapra, amelyen a világ valamennyi rész vény joga áll; tehát igazolása a francia, angol-amerikai és magyar jog álláspontjának; b) a névtelen és ismeretlen részvényesek, valamint a személytelen tőke uralmával szem­ben a vezetők személyének előtérbeállítása közeledés ahhoz az angol-amerikai mentali­táshoz, amely nem vállalatokba fekteti a tő­kéjét, hanem Fordra, Rockefellerre, Carnei­giere, Rothermere-e bízza pénzét, hogy azok azt megfelelően gyümölcsöztessék; c) a koncentrációs részvénytársaság tudo­másulvétele és szabályozása tekintetében azonban az úttörés érdeme kétségtelenül a német törvényalkotó géniuszé. (Folytatjuk.) Tisztességtelen versenyből származó kártérítési követelés elévülése. írta: dr. Szenté Lajos, ügyvéd. A P. IV. 202/937. számú kúriai ítélet, me­lyet lapunk mai számában közlünk, elvi je­lentőséggel bír; és minthogy e kérdésben — úgylátszik — ellenkező felfogások is van­nak, már a versenyperek nagy számánál és jelentőségénél fogva is, helyesnek tartjuk az ítéletnek közelebbi méltatását. Alperest az alapperben a Kúria annak abbahagyására kötelezte, ,,hogy az általa gyártott és forgalomba hozott pótkávé vevői­nek az általa közzétett hirdetésekben kara­mellacukorkák, kaleidoskop, léggömb, kü­lönféle színű és nagyságú gyöngyök és gyöngysorok, csokoládé és kakaó ajándéko­zást igért és a tárgyakat ráadásul, ajándék­ként tényleg adja". Felperes azt állítja, hogy az alperes a kara­mellacukorkák ajándékozását, annak hirde-

Next

/
Oldalképek
Tartalom