Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 4. szám - Dr. Kuncz Ödön emlékbeszéde dr. Baumgarten Nándor felett - A kft. jogi természete

4. SZ. KERESKEDELMI JOG 63 mellőzte, de azt a Pp. 270. §-ának rendelkezése ellenére nem indokolta. Ez a jogszabálysértés ebben az esetben mégsem lényeges. A kihallgatni kért tanuk nevezetesen csak azt igazolhatnák, hogy mindazokban az esetekben, amelyekről tudomások van. az alperes a telefonkönyvet díjtalanul kicserélte. Az a körülmény azonban, hogy az alperes több esetben vagy akár több száz esetben a cserét díjtalanul teljesítette, nem döntheti meg annak az irányadóul szolgáló tényállásnak valóságát, hogy T. és H. részére a díjtalan cserét az alperes nem teljesítette. Az alperes pedig a per tárgyává tett hirdetésében a dijtalan cserét minden korlátozás és kivétel nélkül, vagyis mindenki részére igéri. Minthogy az alperes a dijtalan cserét a megállapított tényállás szerint nem mindenki részére foganatosította: hirdetése valótlan. De az alperesi szolgáltatás díjtalanságának hirdetése akkor is a Tvt. 1. §-ába ütközik, ha az alperes a dijtalan cserét valóban kivétel nélkül mindenki részére teljesítette volna is: mert a kir. Kúria állandó gyakorlata értelmében az üzleti verseny körében az ingyenesség hirdetése éppen úgy. mint az ajándékozás, csak kivételesen, átmenetileg, rövid időre az üzleti érdek által kellően indokolt esetben van megengedve. Az alperesnek idevonatkozó felülvizsgálati panaszai tehát alaptalanok. 68. Engedélynélküli tejárusítás önmagában 'nem tisztességtelen verseny. ÍP. IV. 3596 1935. sz. a. 1936 január 14-én.) Az nem vitás, hogy az alperesnek tejárusítási engedélye nincsen. Az alperes azt vitatja, hogy a tejet nem a saját számlájára, hanem a biai tejgazdaság számlájára mint annak megbízottja árusította, amihez tejárusítási engedélyre szüksége sem volt. Ámde. ha az alperes a tejárusítási engedélyre vonatkozó szabályokat megszegte volna is. ebből még nem következik, hogv ez a magatartása egyúttal a tisztességtelen verseny törvénybe is ütközik, mert önmagában nem minden cselekmény tisztességtelen ,vagy erkölcstelen, amit a törvény tilt. de az lehet a cselekmény természete, vagy az azt kísérő körülmények folytán. Az a körülmény azonban, hogy a tej egyszerű kimérése rendészeti természetű engedéllyel, vagy anélkül történik, a tisztességtelen verseny szempontjából közömbös: mert nem érint olyan közérdeket, amelynek megsértését a rendészeti szabályok megszegéséhez fűződő törvényes következmények mellett akár a társadalmi felfogás, akár az üzleti élet a jóerkölcs. vagy az üzleti tisztesség oltalma alá helyezné. Ezek szerint törvényszerű a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja is, hogv* az alperesnek engedély nélküli tejárusítása a tisztességtelen versenyt tiltó törvény rendelkezése alá nem vonható. 69. Használt Singer-varrógépnek újként való forgalombahozatala a Tvt. 1. és 13. §§-aiba ütközik. iP IV. 5579/1935: sz. a. 1936 febr. 14-én.) Az alperesnek az a ténye, hogy teljesen használt és kopott Singer-varrógépet újból zománcozott állapotban és arra a felperes védjegyét és gyári cégszövegét is frissen reá zománcozottan hoz forgalomba, — aminek folytán a gép a vevők előtt újnak vagy csak kevéssé használtnak jelentkezik — a Tvt. 1. §-ába és, mert az így forgalomba hozott kopott, silány áru a felperes gyártmányainak s ezzel a felperesnek a hírnevét is veszélyezteti, a Tvt. 13. §-ába is ütközik. A felperesnek az ebben a kérdésben elutasító fellebbezési bírósági döntés ellen irányuló felülvizsgálati támadása tehát alapos és ezért a fellebbezési bíróság végitélete ennyiben a rendelkező rész értelmében meváltoztatandó volt. 70. Az egyes szak- és gazdasági egyesületeket a Tvt. alapján megillető perlési jog az egyesület személyéhez kötött jog, mely nem ruházható át s ez, mint a törvény megkerülését célzó megbízás — érvénytelen. (P IV. 5628/1935. sz. a. 1936 febr. 13-án.) I. Nem vitás, hogy a felperes szakegyesületnek sem vállalata nincsen (Tvt. 30. §). sem az 1933. évi XVII. t.-c. 12. §-a, valamint az 1923. évi V. t.-c. 24. §-a alapján eljárásra jogosultaknak a 11.600 1934. Ker. min. rendelettel megállapított jegyzékébe felvéve nincsen. Ebből folyóan törvényszerű a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a felperest az alperes ellen a Tvt. alapján kereseti jog meg nem illeti. A felperes azt vitatja, hogy az 1933. évi XVII. t.-c. 17. §-ának megszorító rendelkezése csak a Tvt. 24. g-ában megjelölt bűnvádi eljárásra és az 1933. évi XVII. t.-c. 12. §-ában szabályozott perenkivüli eljárásra vonatkozik, de szerinte nem változtat azon az általános szabályon, hogy a tisztességtelen versenycselekmény abbanhagyását keresettel a cselekmény által érintett szakmabeli erdekek előmozdítására hivatott minden szakegyesület követelheti. A felperesnek ez a jogi álláspontja téves: mert a Tvt. 32. §-a a tisztességtelen versenycselekmény abbanhagyásának követelésére is kifejezetten csak a törvény 24. §-ában említett testületeket és szakegyesületeket jogosítja fel. Arra nézve tehát, hogy a testületeket és szakegyesületeket az abbanhagyási kereset mennyiben illeti meg: a törvény 32. §-a értelmében a 24. §. rendelkezése irányadó. És miután az 1923. évi V. t.-c. 24. §-ának a gazdasági testületekre és szakegyesületekre vonatkozó általános rendelkezését oz 1933. évi XVII. t.-c. 17. t.-c. §-a a kereskedelemügyi miniszter által megállapítandó jegyzékben megjelöltekre szorította: nyilvánvaló, hogy a törvény (1933:XVII. t.-c. 17. §.) a testületeknek és szakegyesületeknek a Tvt.-ben biztosított minden jogát, közöttük a 32. §-on alapuló abbanhagyási keresetre való jogosultságot is a kereskedelemügyi miniszter jegyzékében megjelölt testületekre és szakegyesületekre korlátozta. II. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 43. számú polgári döntvénye szerint másnak követelését engedményezés nélkül a maga nevében felperesként érvényesítheti az is, akit erre a hitelező feljogosított.