Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 3. szám - Bankreform Svájcban és Németországban - Bankreform Svájcban és Németországban. I-IV. [r.]

3. sz KERESKEDELMI JOG 35 A készpénzszerü tételek törvényszerű legkisebb mértékét a következőképpen kapjuk meg: Vesszük 2.5%-át a rövidlejáratú kötelezettségek azon összegének, amely az összkötelezettségek 15%-át nem haladja meg, hozzáadjuk 3%-át a rövidlejáratú kötelezettségek azon összegének, amelv az összkötelezettségek 15%-án felül azok 20%-át nem haladja meg, ehhez hozzáadjuk 4%-át a rövidlejáratú kötelezettségek azon összegének, mely az összkötelezettségek 20%-án felül azok 25%-át nem haladja meg, s végül ehhez hozzáadjuk 5%-át a rövidlejáratú kötelezettségek azon összegének, amely az összkötelezettségek 25%-át meghaladja. Példa: Egy bank összkötelezettsége 100 millió frankra rúg, rövidlejáratú kötelezettségei pedig 30 millió frankot tesznek ki. Ebben az esetben a készpénzszerű tételek legkisebb mértékét a következőképpen számíthatjuk ki: Az összkötelezettség 15%-át kitevő rövidlejáratú kötelezettségek 2.5%-a 15 millió frank után ,. .. 375.000 frank Az összkötelezettség 15%-án felül ennek 20%-áig terjedő rövidlejáratú kötelezettségének 3%-a 5 millió frank után 150.000 „ Az összkötelezettség 20%-án felül annak 25%-áig terjedő rövidlejáratú kötelezettségek 4%-a 5 millió frank után 200.000 „ A rövidlejáratú kötelezettségek összegének az összkötelezettség 25%-át meghaladó és 5 millió frankot kitevő része után annak 5%-a .. 250.000 „ Ezeknek összege, vagyis 975.000 frank lesz az adott esetben a készpénzszerű tételek legkisebb összege. A könnyen értékesíthető vagyontételeknek és a készpénzszerü tételeknek együttes öszszege legalább annyit kell hogy kitegyen, mint a készpénzszerü tételek fentiek szerint kiszámítandó összegének tízszerese. Az előbb említett példában tehát a könnyen értékesíthető vagyontételeknek és a 975.000 frankot kitevő készpénzszerü tételeknek együttvéve legalább 9,750.000 svájci frankot kell kitenniök a 100 millió svájci frank összeg összkötelezettséggel és 30 millió svájci frank rövidlejáratú kötelezettséggel szemben. A saját tőkék szaporítását és a likviditás megerősítését célozza még az az intézkedés is, hogy az évi tiszta nyereségnek legalább egyhuszad részét a veszteségek fedezetére és leírások céljaira tartalékolni kell mindaddig, amíg ez a tartalék az alaptőke ötöd részét el nem éri. A német törvény sem önmagában, sem későbbi végrehajtási rendelet útján nem állapított meg határozott arányszámokat a saját és idegen tőkék, illetve a likviditás tekintetében, hanem az Aufsichtsamt-ot jogosította fel, hogy a letéti pénzekből, takarékbetétekből, az ügyfelek folyószámlaköveteléseiből, az ügyfél által harmadik személynél igénybevett hitelekből, a nostro kötelezettségekből, az intézvényezett váltók elfogadásából és a saját és intézvényezett váltók kibocsátásából (amenynyiben a váltók forgalomban vannak) eredő összkötelezettségeknek a törvényben közelebbről meghatározott likvid tételek levonása után fennmaradó összege és a saját tőke közti arányt megszabja. Az Aufsichtsamt-nak e jogát csupán az korlátozza, hogy az említett összkötelezettségekből a likvid tételek levonása után fennmaradó összeg nem tehet ki többet a saját tőke ötszörösénél. Saját tőkének tekintendő részvénytársaságoknál a befizetett alaptőke, hozzáadva a mérlegben kimutatott tartalékokat, de levonva az előállott veszteségeket. A likvid tételeket a német törvény a svájci törvényhez hasonJóan két csoportra osztja. Az egyik az úgynevezett készpénztartalék, amely a pénztárállományból, továbbá a Reichsbanknál és a német postacsekkhiteleknél fennálló jóváírásokból áll. Ez a készpénztartalék az Aufsichtsamt által megállapítandó, de 10%nál többre nem tehető hányadát kell hogy alkossa a letéti pénzekből, az ügyfelek folyőszámlaköveteléseiből és az általuk harmadik személynél igénybevett hitelekből, a nostro kötelezettségekből, továbbá a bank által elfogadott és kibocsátott, forgalomban levő váltókból eredő kötelezettségeknek. A likvid tételek második csoportját a 90 napon belül esedékes kereskedelmi váltók és a Reichsbank-nál lombardírozható értékpapírok alkotják, amelyeknek arányát az előbbi bekezdésben említett kötelezettségekhez ugyancsak az Aufsichtsamt szabja meg azzal a megszorítással, hogy a kötelezettségek 30 százalékánál magasabb arányszám nem állapítható meg. A részvényekből, kuxákból és bányarészjegyekből (kivéve a tartós érdekeltségeket), úgyszintén a német tőzsdén be nem vezetett kötvényekből álló vagyonrész viszont nem tehet ki többet a fentebb említett kötelezettségeknek egy az Aufsichtsamt által megállapítandó 15%-nál magasabbra nem tehető hányadánál. A telkekben, épületekben és tartós érdekeltségekben fekvő vagyonnak a mérlegben kimutatott értéke nem tehet ki többet a saját tőke összegénél. A saját és idegen tőkék arányának szabályozását és a likviditás megőrzését célozza az is. hogy az ugyanazon hiteligénylő részére nyújtott hitelek nem haladhatják meg a saját tőkének az Aufsichtsamt által megállapítandó hányadát, továbbá, hogy 5000 márkát meghaladó fedezetlen hitel nyújtásánál a bank nemcsak jogosult, de köteles a hiteligénylők gazdasági helyzetének feltárását kívánni. Ezen kívül a bank vezetői, igazgatósági, felügyelő-