Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 2. szám - Az újjáalakításra váró mintaoltalom

2. sz. KERESKEDELMI JOG 2'.' lási perekben. Anyagi jog.) Szerző évekig tartó eredeti kutatások alapján állította össze a nagy anyagot, éspedig időrendben egymás mellett, és a Tudnivalókban a könyv áttekinthetősé­gét megkönnyíti. Az L rész a házasságérvénytele­nítési. a II. rész a bontó- és válóperbeli ítéleteket tartalmazza. Az értékes munkát, mely a Polgári •log könyvtárának 21. szamaként jelent meg. olva­sóink szíves figyelmébe ajánljuk. Ara 12 P. HAZAI JOGGYAKORLAT Ügyvédi díj 17. A Ppé. 18. §-a által megszabott szabályszerű eljjárásban meghozott bírói díjmegállapítást tar­talmazó jogerős határozat az ügyvédi költségek be­hajtására irányuló per bíróságának döntésénél figyelmen kívül nem hagyható. A jogerős határo­zat hatálya ilykép abban áll. hogy a bírói meg­állapítást annak összegszerűsége tekintetében többé nem lehet megtámadni. (P. VI. 3818/1935 sz. a. 1935 dec. 3-án.) Jlunkajog 18. A munkaadó a munkavállaló kifejezett kí­vánsága nélkül nincs jogosítva arra. hogy a szol­gálati bizonyítványban az alkalmazott magavisele­tére és szolgálati képességére vonatkozólag hátrá­nyos következtetés levonására alapul szolgálható kinyilatkoztatásokat tegyen. (P II. 3278 1935 sz. a. 1935 nov. 5-én.) 19. A jutalékok egy részének visszatartása nem azonnali kilépési ok. (P. II. 3682/1935. sz. a. 1935 dec. 3-án.) Az irányadó tényállás szerint a felperes nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit akkor, mi­dőn az alperesnek 1200 pengő hátralékos jutalék­követelését az alperes kérése ellenére ki nem fizette. Ez a tény azonban az 1884: XVII. t.-c. 95. §. b > pontjában meghatározott azonnali ha­tályú kilépési jogot és az ebből származott köve­telések jogosságát magában véve meg nem álla­pítja, mert ehhez még az alperesnek további jog­megalapító többletcselekménye is szükséges volt. Az A 22. alatti szerződés ama kikötésével szem­ben ugyanis, hogv a jutalék minden hó 1-én el­számolandó, az az állandó gyakorlat fejlődött ki. hogy a jutalékok elszámolása és kifizetése nem a hónap elején, hanem mindenkor későbben történt iA/8—A/18.) és ez ellen az alperes az A/22, alatti szerződés megkötése óta nem tett kifogást. Már pedig a szolgálati viszonyban megkívánt kölcsönös jóhiszeműség és bizalom megkövetelte, hogy az alperes, ha a pontosan soha ki nem adott jutalékok egyrészének visszatartása miatt azonnali hatályú kilépési jogot kívánt érvényesíteni, ezt megelőző­leg tartozott volna a munkaadót a teljesítésre nem­csak felhívni, hanem arra a munkaadónak meg­felelő határidőt is adni. még pedig az azonnali ki­lépési szándékra való figyelmeztetéssel és kilépé­skor a kilépés okát a munkaadóval közölni. A tényállás szerint azonban az alperes nem bi­zonyította, hogy ez alkalommal akár a fizetésre megfelelő határidőt adott volna, akár pedig, hog\ közölte volna az alperessel, hogy a fizetés ki nem adása, tehát a szerződéses kötelezettség nem tel­jesítése miatt hagyja el azonnali hatállval az állá­sát. 20. Nem tekinthető törvényellenesnek az olyaH külön szolgálati szerződés, amelyben a már nyug­állományban levő volt alkalmazott előre kijelenti, hogy ujabb szolgálatának egész tartama alatt ide­iglenes alkalmazott marad. 14 napi felmondással elbocsátható és új szolgálata nem biztosít nyug­díjat. iP. II. 3867 1935. sz. a. 1935 dec. 5-én.) Részvénytársaság 21. Az osztalékjog közérdekű voltából folyik, hogy az osztalék a részvényessel való előzete* elszámolás alapján nem csökkenthető. (Pk. IV. 4478/1935 sz. a. 1935 nov. 26-án.) A részvényesnek a K. T. 163. §-án alapuló, a társaság vagyonában való aránylagos részesedésre vonatkozó joga a részvényben van megtestesítve és a társaság fennállása alatt az évi nyereség arány­lagos részében, a részvények után megállapított osztalékban nyer kjfejezést. Következőleg a társa­ság nyereségének megfelelő része osztalék alak­jában adandó ki a részvényesnek. A nyereségnek a részvényes részére ilymódon való juttatása a részvénytársaság nyilvános számadásra kötelezett jellegéből és a részvénynek, mint közforgalom tár­gyául szolgáló értékpapírnak jogi természetéből folyó, a részvényekre esetleg jogot szerző harma­dik személyek érdekében is fennálló közérdekű jogszabályon alapszik. Okszerűen következik eb­ből, hogy a nyereség aránylagos része a részvé­nyessel előzetesen más módon el nem számolható s az elszámolás alapján az osztalék nem csökkent­hető, mert az ily módon, akár a részvényes hozzá­járulásával való elszámolás, az osztalékjog köz­érdekű szabályába ütközik. Sérti tehát az osztalékjogra vonatkozó szabályt a J. G. Rt. közgyűlésének az a határozata, amely ­lyeJ L. P. részvényei után részvényenkint 1 P osz­talékot állapított meg. szemben az ugyanolyan ér­tékű többi részvények után megállapított 2 P osz­talékkal éspedig akkor is, ha a részvények tulaj­donosa az osztaléknak ilymódon való megállapítá­sához hozzájárult, oly megállapodás alapján, amelynek értelmében a határozat szerint elvont osztaléknak megfelelő összeget más címen a rt. az ő javára elszámolta. Es mert az osztalékjognak ez a megsértése a közgyűlési jegyzőkönyvből kitűnik és az osztalék­hoz való jog a részvényhez fűződő közérdekű jog­szabályon alapul: az ezt sértő közgyűlési határozatot a cégbíró­ságnak felügyeleti jogánál fogva meg kell semmi­síteni. 22. A 844. sz. E. H. nem bír visszaható erővel. ÍP. II. 2571/1935. sz. a. 1935 dec. 16-án ) A m. kir. Kúriának a Polgárijogi Határozatok Tárába 844. szám alatt felvett elvi jelentőségű ha­tározata szerint az igazgatóság vagy az igazgató­sági tagok díjazásának megállapítása a részvény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom