Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 1. szám - A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének kényszerkartel-ankétje

1. sz. KERESKEDELMI JOG 15 rözendö. — még abban az esetben is jogellenes volt, ha a munkaadó egyébként jogosítva volna is rokonszakmabeli más munkaadónak a nála be nem vált alkalmazottja magaviseletéről és képességeiről hátrányos és kedvezőtlen felvilágosítást adni. A felperesnek pusztán az a magatartása ugyanis, hogy a próbaidő első két hetében biztosítási ajánlatok megszerzésével a felvett és előre esedékes csekély 60 pengő járandóságát ledolgozni nem tudta, a jelenlegi nehéz üzletszerzési viszonyok közt nem meríti ki a munkaadó megkárosításának a fogalmát, amely a munkavállaló szándékos károsító cselekményét vagy vétkes gondatlanságát tételezi fel. Az alperes tehát elegendő ténybeli alap nélkül adott a felperes szolgálati működéséről olyan felvilágosítást, amely bizonyos körülmények közt annak a gazdasági érvényesülését veszélyeztethette. Az alperesnek jogellenes cselekménye és a felperesnek állás nélkül maradása közt azonban az okozati összefüggés csak abban az esetben forogna fenn. ha a felperesnek újabb alkalmazása éppen a leköröztetés miatt hiúsult volna meg. A felperes tehát azt tartozott volna bizonyítani, hogy lekörözés hiányában újabb álláshoz mindenesetre hozzá juthatott volna. A felperesnek azt a tényállítását, hogy néhány munkaadó kifejezetten a lekörözésre utalással tasadta mes az alkalmazást, a felperesnek az elsőbíróságnál eskü alatt tett vallomásán kívül semmi adat nem támogatja. A felebbezési bíróság tehát eljárási szabálysértés nélkül hagyta figyelmen kívül a felperesnek esküvel erősített vallomását, mert a Pp. 371. §-a értelmében a felperes mint bizonyító fél más valószínűsítő adatok hiányában nem volt volna esküre bocsátható. 8. Az 1910 192K. M. E. számú rendelet 4. §-a értelmében a szolgálati viszonyt csak akkor lehet határozatlan időre meghosszabbítottnak tekinteni, ha az alkalmazott azt a munkaadó tudtával a szerződésben megjelölt időn túl folytatja, hacsak a munkaadó azonnal ellent nem mond. .\em lehet azonban a szolgálatnak a szerződésben megjelölt időn túl való folytatásaként felfogni azt. ha az alkalmazott a törvényes felmondási időt a munkaadó beleegyezésével szolgálatban tölti, habár a munkaadó a femondási időt eredetileg a törvényesnél rövidebb idejűnek vitatta is. fJP. II. 3470 1935. sz. a. 1935 nov. 20-án.) Nyugdíj §. A várakozási időnek (10 év) visszaélésszerű megakadáiyozása azt hozza magával, hogy az ily módon elbocsátott olyként tekintendő, mint aki a várakozási időt tényleg betöltötte s így nyugdíjra jogosult. iP. II. 3932 1935. sz. a. 1935 nov. 28-án.) Közgyűlési határozat megtámadása 10. Ügyvezetésre vonatkozó határozat megtámadása. — Álrészvényesek szerepeltetése. — Érdekelt részvények figyelembevétele a határozatképességnél. iP. IV 2302 1935. sz. a. 1935 nov. 21-én.) A napirend 7. pontja megjelölte azt, hogy a közgyűlés tárgya az elnökkel az ügyvezetésre vonatkozó szolgálati szerződés létesítése. Meghatározta tehát a személyt, akivel, a tevékenység természetét amire nézve kötendő a szerződés, továbbá azt a jogviszonyt is. amelynek létesítése a szerződés célja. Az, hogy az elnök ügyvezetői tevékenységéért járó szolgálati illetmények más tisztviselőénél magasabbak lesznek, a részvényesek előtt kétséges nem lehetett. A részvényesek tehát arról, hogy a közgyűlés ennél a tárgyánál állandó jellegű alkalmazásról és magasabb illetményekről lesz szó, a meghívó tartalmából kellő tájékozást nyertek s nem kívánhatnak a terjedelmes szolgálati szerződés minden lényeges pontjáról a közzétett meghívóban előzetes értesítést, mert a kérdésnek reájuk is kiható nagyobb fontosságára figyelmüket már a meghívó kellően felhívta. Nem vezethetett tehát sikerre a felperesnek a meghívó tartalmával kapcsolatos egyik felülvizsgálati támadása sem. Alrészvényeseknek szerepeltetése, amennyiben az valamely jog kijátszását, vagy valamely visszaélés keresztülvitelét célozza, a határozatot akkor teszi érvénytelenné, ha ez a szereplésük a határozathozatalt befolyásolta. Ugyanez áll abban az esetben is, ha a közgyűlés valamely tárgyánál a szavazásban olyan részvényesek is résztvesznek, akik a szavazásból érdekeltségük miatt kizárandók lettek volna. W. J. a saját illetményeire vonatkozó tárgynál a szavazástól tartózkodott. A felperes előadása szerint a megjelent érdektelen és valódi részvényesek csak 4045 darab részvényt képviseltek. A W. J. illetményeire vonatkozó indítvány ellen szavazók azonban ebből csak 1085 részvényt képviseltek. Az alapszabályok 13. §. 1. bekezdése által megkívánt általános szótöbbség tehát akkor is megvolt, ha minden olyan részvény figyelmen kivül marad is, amellyel megjelenteket a felperes álrészvényeseknek, vagy érdekelt részvényeseknek jelöl is meg. Alaptalanul támadja a felperes felülvizsgálati kérelmében a fellebbezési bíróságnak erre vonatkozó döntését azon az alapon, hogy a tárgysorozat 7. pontjánál a közgyűlés 4045 részvénnyel az alapszabályok 13. §-a 2. bekezdése értelmében nem volt határozatképes, mert az a körülmény, hogy a közgyűlés valamely tárgyánál egyes részvényesek érvényesen nem szavazhatnak, a közgyűlés határozatképességét nem befolyásolja, mert a szavazástól akár önként, akár kényszerű okból tartózkodók ezért még távollevőknek nem minősülnek. Az ezzel ellenkező felfogás ugyanis arra vezetne, hogy egyes tárgyak felett a közgyűlés sohasem hozhatna határozatot határozatképesség hiánya miatt. 11. A kisebbségi részvényesek szándékos és a jóerkölccsel ellentétes megkárosításának minősül az alperes r. t. közgyűlési többségének az a hatá-