Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 1. szám - A nemzetközi kölcsönök aranydollárzáradéka

1. sz. KERESKEDELMI JOG kenységet és ezen szétválasztásból kiindulólag azon cselekményekért és mulasztásokért, amelyek a közvetlen ügyvezetéssel állanak relációban, azokat az igazgatósági tagokat, kik csak az irányítást és az ellenőrzést gyakorolják, nem teszi felelőssé. A mostani döntvény, mint fentebb láttuk, bizonyos mértékben ugyancsak szétválasztja az igazgatósági tagok munkakörét és pedig olyan irányban, hogy ez utóbbiak csupán a K. T. 182. §ában meghatározott tevékenységet fejtik ki, avagy pedig azt túlmenőleg is tevékenykednek. Mindezek a körülmények arra mutatnak, hogy nyilván a bírói gyakorlat is az egyes részvényjogi nehézségek között a kivezető utat ott látja és abban keresi, hogy a részvénytársaság igazgatóságát illetőleg a bifurkáció, melyet a részvényjogi javaslatok közül különösen Kuncz Ödön tart szükségesnek, keresztülvitessék abban az irányban, hogy külön választassék a szorosabb értelemben vett igazgatóság az igazgató tanácstól. Amennyiben ez de lege ferenda megtörténik, úgy a felvetett problémák megoldási lehetősége természetesen könnyebben fog adódni. Végeredménykép a megbeszélt döntvény csak a legnagyobb elismerést válthatja ki, úgy a jogász, mint a kereskedelmi érdekeltségek részéről, mert abban vörös fonálként húzódik végig ama tételnek kihangsúlyozása, hogy az esetek elbírálásánál különösen figyelembe veendőnek rendeli azt, hogy mi az életnek a kereskedelmi tisztességgel egybehangzó felfogása. A nemzetközi kölcsönök aranydollárzáraűéka Irta: dr. Liebmann Ernő, ügyvéd. Az elmúlt évtizedben Európa legtöbb országa északamerikai és más hitelezőkkel szemben aranydollár alapon jelentékenyen eladósodott. Amikor az Egyesült Államok törvényhozása az 1933 június 5-én kelt, közismert Joint Resolution 1) útján az aranydollárzáradékot elvileg és visszaható erővel eltörölte: Európának csaknem minden országa kénytelen volt azzal a problémával foglalkozni, hogy ez a rendelkezés az ő adósait mennyiben érinti. A kérdés nyilvánvalóan nemzetközi jelentőségre tett szert és a nagyszámú idevágó bírói ítéleten felül az irodalmat is erősen foglalkoztatta. Martin Domke, párisi nemzetközi jogász kiváló érdeme, hogy az e tárgyú szerteágazó nagy terjedelmű világ-judicatura és irodalom anyagát egységes munkába foglalta, J) L. Jogtudom. Közlöny 1938. évi 36. és 37. számait. amelyben mindvégig önálló álláspontját nagy meggyőző erővel domborítja ki. E mű címe: „La Clause „Dollár-Or" — La non-application de la législation américaine aux emprunts internationaux." -) Minthogy magyar adósaink aranydollárban való eladósodása jelentékeny és ez a helyzet már eddig is számos kormányrendeletet, bírói ítéletet és nagy terjedelmű irodalmi vitát váltott ki: indokoltnak tartottam, hogy a könyv gondolatmenetét e szaklap hasábjain lehető rövidséggel ismertessem. A könyv 5 fejezetre oszlik és ezek sorrendjét követem. I. Az aranyzáradékot törlő amerikai törvényhozás általános hatása. A Joint Resolution azzal az előre nem látott eredménnyel járt, hogy számos nem amerikai adós államok, városok, társulatok, e törvényre hivatkozva, mentesülni kívántak az aranyzáradék alól, amelyet a háborút követő időkben az északamerikai kötvénypiacra, valamint a hitelező értéktartó célzatára való tekintettel vállaltak el. Ez a magatartás — mely számos pert váltott ki — több htelezői érdekképviselet3) éles elvi tiltakozását eredményezte. Az aranyblokkhoz tartozó országok úgy saját, mint állampolgáraik adósságai keretében a záradékot tiszteletben tartották. Belgiumban a kötvénybirtokos lebélyegzés útján tartozott igazolni, hogy kötvénye már a Joint Resolution életbe lépte előtt USA területén kívül feküdt. Domke utal a lengyel relatív érvényesség rendszerére és arra, hogy a bizonytalanság — főkép Németországban és Ausztriában — a hazai valutára való konverzióknak kedvezett. Brazília és Mexico elvileg eltörölt minden értékálló kikötést. Szerző feladatául tűzi ki annak bizonyítását, hogy a Joint Resolution nem alkalmazható olyan adósok kölcsöneire. kiknek telepe, lakhelye USA területén kívül fekszik; hogy ;i felek az aranyzáradék kikötésével a pénz értékingadozásának veszélyét akarták kiküszöbölni, ekként nem lehetett az a szándékuk, hogy a kikötött idegen pénzrendszer jogának későbbi módosulását elismerjék: végül más országok közrendjében is akadályát látja annak, hogy az amerikai törvényt visszaható erővel alkalmazzák. Az ilyen adósok helyzetét az amerikai jog nem döntötte el. A Supreme Gourt4) a Joint Resolution-t — amennyiben ez a magánszerződésekben kikötött aranyzáradékot törli — alkotmányosnak minősítette ugyan, de nem 2) 2. kiadás „Les Éditions Internationales" Paris 1935 október, 105 oldal. s) A baseli komité, a Schweizi bankáregyesület stb. 4) L. Polgári Jog 1935. évf. 4. száma.