Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)
1936 / 10. szám - A tisztességtelen verseny elleni Nemzetközi Liga
10. sz KERESKEDELMI JOG 165 SZOLÉ A tisztességtelen verseny elleni Nemzetközi Liga október 19-től 21-ig tartotta budapesti kongreszsneát a külföldi gazdasági élet és szak jogászság nagvszámú képviselőinek jelenlétében, fényes külsőségek között. Lázár Andor igazságügyminiszter, Hallá Aurél miniszteri osztályfőnök. Schilling Zoltán, a szabadalmi bíróság elnöke. Éber Antal kamara .lnök. Fleissig Sándor, a Magyar Iparjogv édelmi Egyesület elnöke és számos egyéb notabilitás jelenlétében nyertek kiosztást a Liga ..Pro Honore-" aranyérmei, a tisztességtelen verseny elleni küzdelem térén különös érdemekkel bíró férfiaknak. Van Caillie belga államtitkár, Lauri svájci kiküldött kitüntetése mellett különös büszkeségünkre szolgált lapunk főszerkesztőjének: Kuncz ödön egyetemi tanárnak, az aranyéremmel való kitüntetése, amely kitüntetésre Európa egyik legmodernebb versenytörvényének megalkotásával szolgált rá. Rajtuk "kívül még Székács Antal, a Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a zsűri s a válasz'ott bírósági intézmény lelkes harcosa és Schuster Rudolf, a volt szabadalmi felsőbíróság nyugalmazott elnöke lettek az aranyéremmel kitüntetve. Az első napon még Junckerstorff. a liga elnöke, Q versenypolitika terén való nemzetközi együttműködésről. Bányász Jenő kamarai titkár pedig a zsűrik intézményéről és a nemzetközi zsűrikről tartottak előadást. A kongresszus napirendjére tűzö't kérdések közül az árkérdés keltette fel a legnagyobb érdeklődést, amely kérdés referensei Ranschburg Sándor budapesti ügyvéd és Zimbler bécsi ügyvéd voltak. A kérdéshez Keleti Kornél, Urbach Lajos, Gottschick német miniszteri tanácsos és Szenté Anior ügyvéd szóltak hozzá. Nagy érdeklődést keltett az ajándékozás témája is. melyről Gellner prágai ügyvéd és Hoffmann ÍNemetországi lartot'ak előadást. A kongresszus egyéb előadásai és referátumai közül kiemeljük még Reichardnak, a német Werberat elnökének előadását a Werberat-ról. Abel, Bettelheim és Saxl bécsi kiküldöttek versenyjogi tárgyú előadásait, Szmertnik szabadalmi bíró okfejtéseit a nemzetközi védjcgylajstromozásról. Julesz propozicióját a vásárbíróságról, Kropff tanár előadását az újsághirdetésről, Beythien I Németország ismertetését a német rabatt-takarékegyesületekről. Bányász István referátumát a fix árakról. Seiffert Wien előadását az osztrák márkacikkvédelemről, Ghiron római egyetemi tanár előadását az olasz versenyjogról, végül pedig Weíss ügyvéd iLeitmeritz, Csehszlovákiai nagy közönségsikert aratott a rendkívül érdekes előadását a középkori céhek versenyjogáról, mely előadásból szemelvényeket még közölni fogunk. Ezeken kívül még számos előadás volt napirendre tűzve, melyek azonban az idő nagyon szükre-zabott volta miatt nem voltak megtarthatók. Ezek a referátumok a kongresszusi jelentésben fognak megjelenni. Elismrréssel kell megemlékezni Bányász Jenő kamar-i trkár nagy munkájáról, mellyel a nemzetközi kongresszus nagy sikerét lehetővé tette. HAZAI JOGGYAKORLAT Letét 149. A bűnjelként lefoglalt tárgy megőrzésére és visszaadására a letét magánjogi szabályai megfelelően alkalmazandók. P. VI. 1143/1936. 23. sz. a. 1936. okt 1.) Zálog 150. A joggal való visszaélés lenne, ha a hitelező csak azért mert az adós késedelembe esett, a késedelem ideje alatt a zálogtárgy kökötött hasznosításától eltekinthetne, amikor a zálogtárgy átvételekor beleegyezett abba, hogy követelése legalább részben a zálogtárgy jövedelméből nyerjen kielégítést. (C. P. VII. 1935 1936. sz. a. 1936 szept. 15-én.) Az „A" jelű megállapodás értelmében az alperes kölcsönt nyújtott felperesnek. Viszont a felperes kötrlezeitségei biztosítására kézizálogba adta alper. m;k a teherautóját, ennek pótkocsijával együtt mindaddig, amíg szerződéses kötelezettségeinek eleget nem tesz. A zálogszerződés ideje alatt az autóval kizárólag az alperes rendelkezhetett, de vezetőként az autó mellé a felperest volt köteles alkalmazni. A fuvarozásból befolyó jövedelem biz ::v- • költségek levonása után a kölcsön törlesztéséi-- volt fordítandó, s ha ekként a kölcsön törlesztést nyert, az autót felperesnek vissza kellett cdni. Kiköttetett az is hogy ha a felperes a szerződé-e; kötelezettségeit megszegné, akkor az alperesn k hasonló feltételek mellett joga van más kocsi vezetővel is fuvaroztatni. IA felperes a kölcsönt Í928 december (hó 31-*g volt köteles a maga égésiében letörleszteni, ellenkező esetben alperes a követeléséi bírói úton érvényesíthette. Nem vitás, hogy az alperes követelése 1928 december hó 31-ig kiegyenlítést nem nyert, amire a felperes ellen a pert megindította s nem vitás az sem, hogy a felperes az alperes felszólítására 1929 január hó elején a kézizálogul szolgáló autót az I.-garázsba szállította s a kocsi 1930 február hó 5-ig, vagyis elárverezéséig az alperes rendelkezése alatt ott tárolt, fuvarozásra nem használtatott. A megállapodásnak ezekből a rendelkezéseiből kétségtelen, hogy a zálogbaadásnak elsősorban az volt a célja, hogy az autó az alperes követelésének a biztosítására szolgáljon, de másrészt cél volt az is. hogy az alpere* b ztosítása mellett a kocsi fuvarozásra használtassék fel s a fuvarozás révén befolyt jövedelemmel a felperes tartozása törlesztessék. Ez a kettős cél változatlanul fennmaraií akkor is, amikor a felperes 1928 december hó 31-én — eddig az időpontig a követelés nem nyervén kiegyenlítést —, késedelembe esett. Az alperes tehát a kézizálogot továbbra is meg'arthatta, de viszont a zálogtárgy hasznosításáról tartozott tovább is gondoskodni. Ezen a kötelezettségén nem változtat az sem, hogy a felperes a szerződés különböző rendelkezéseit megszegte, mert éppen erre aiz eshetőségre rendelkezett a megállapodás 6. pontjának utolsó bekezdése akként, hogy alperesnek joga van a fuvarozásokat mái kocsivezetővel is elvégeztetni.
