Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 2. szám - A cégjog reformja

32 KERESKEDELMI JOG Z. sz. Szerzői jog 41. A Kúria P. I. 5577—1930. sz. ítéletében nem mondotta ki a szerzői jog terén általánosan jog­szabályként azt, hogy ha valaki a szerzői jog vé­delme alá eső művét szolgálati szerződésnél fogva munkaadója részére elkészíteni és átadni köteles, akkor ellenkező kikötés hiányában a mű szerzői joga már a szolgálati szerződés folyományakép korlátozás nélkül a munkaadóra száll át. A Kúria említett ítéletében csak azt mondta ki, hogy a filmvállalat alkalmazásában álló dramaturg által filmvállalat alkalmazásában álló dramaturg által a mozgófényképészeti műhöz elkészített felira­tokra mint írásműre vonatkozó szerzői jog — ellenkező kikötés hiányában — már a szerződés folyományakép a filmvállalatra szállt át. (C. P. I. 1684/1934. sz. a. 1934 nov. 30-án.) Az említett per eldöntése összefüggött azzal a tágabb körű elvi kérdéssel, íiogy a mozgófény­képészeti mű szerzői joga kit, illetve kiket illet, illetve kiket illet meg, figyelemmel a tmozgófény­képészeti művek létrehozásának különleges körül­ményeire. S amikor a Kúriának ama perben állást kellett foglalnia abban a kérdésben, hogy a mozgófény­képészeti mű szerzői joga kit, illetve kiket illet, tekintetbe vette egyfelől azt, hogy a filmvállala­tok nagy gazdaságii ereje és szervező munkája teszi lehetővé a mozgófényképészeti müvek létre­hozását, és figyelemmel Volt másfelől arra, hogy a mozgófényképészeti mű létrehozásánál sokan működnek közre szellemi alkotó munkájukkal, ami oly megoldást tesz szükségessé, ihogy a külön­böző szerzői jogokból származható bonyodalmak a lehetőségig elkerültessenek. A kiemelt szempontokra való tekintettel a Kú­riának már az említett ítéletben lis elfoglalt jogi álláspontja az, hogy azoknak szerzői joga, akik a mozgófényképészeti mű létrehozásán közremű­ködnek (a feliratokat szerkesztő dramaturg, a fényképész, a rendező stb.), a filmvállalatra száll már annak a szerződésnek folyományakép, amely­lyel kötelezettséget vállaltak a mű előállítása iránt, s csupán a mozgófényképészeti műhöz fel­használt írói és zenemüvek szerzőinek szerzői joga száll a Szjt. 74. §-ára való tekintettel csak átruházása folytán az átruházás korlátai között a vállalkozóra. 1 Más azonban a jogi helyzet akkor, amikor — miként a jelen per tárgyát tevő esetben is — va­laki valamely gvüjteménves mű szerkesztőjével (kiadójával) kötött szerződéssel kötelezettséget vállal aziránt, hogv a meshatározott gviütemé­nyes mű részére dolgozatot (cikket, adalékot) ír. A jelen esetben ugvanis a felperes a dolfozatai­ban a városoktól, községektől kapott anvagot megszövegezte, feldolgozta s így őt dolgozataira szerzői io?i védelem illette. A gyűjteményes mű szerkesztőié (kiadója) az egves dolgozatok szerzőiével szemben — még ha az utóbbi vele szolgálati viszonyban PH is —- csak arra szerez jogot, hogy a neki szolgáltatott dolgo­zatokat a gvüiteménves műben mcHentesse, egvébként azonban az egves dolgozatodra annak szerzőié — ellenkező megállapodás hiányában —, megtart ia szerzői jogát, s jogosítva van a dolgo­zatot akár külön, akár összes munkáiban meg­jelentetni. ÍK T. 517. 8 második bekezdés.) Arra azonban az alperes jogelődje, a Könyv- és Hírlapkiadó rt., a 3. alatt csatolt s 1926 szeptem­ber hó 1-én a felperessel kötött szerződéssel két­ségkívül jogot szerzett, hogy az általa kiadott gyűjteményes műben a felperes által szolgáltatott propagandadolgozatokat megjelentesse. Idevonatkozóan a felperes nem hivatkozhatik sikerrel a K. T. 522. §-ára, amely szerint kétség esetében a szerződés a munkának csak egyszeri kiadására ad jogosítványt. Azzal, hogy valaki kötelezettséget vállal Vala­mely gyűjteményes mü szerkesztője (kiadója) irá­nyában egyes dolgozatok szolgáltatására, ezzel közöttük a K. T. 515. §-a alá eső kiadói ügylet még nem jött létre. De nem alkalmazható a jelen esetben a K. T. 522. §-ának rendelkezése joghasonlatosság alap­ján sem, mert az alperes jogelődje a felperestől a dolgozatokat egy oly gyűjteményes mű részére szerezte meg, amely félévenkint az időköz'! menet­rendváltozás folytán újabb kiadásokban szokott megjelenni, s így az eset körülményeire tekintet­tel a felperes dolgozatai a gyűjteményes műnek nemcsak legközelebbi, hanem további kiadásai számára is átengedettnek tekintendők. Az alperes tehát mint a Könyv- és Hírlapkiadó­vállalat rt. jogutódja jogosítva volt a felperes ré­széről az előbb nevezett részvénytársaságnak a Vasúti Ütmutató részére átengedett s ebben meg­jelent dolgozatokat a Vasúti Útmutatónak általa rendezett kiadványában is felhasználni. Az alperes részéről történt felhasználás miatt bitorlás címén emelt panasznak tehát jogos alapja nincs, s e címen a felperes jogosan kártérítést nem követelhet. Minthogy azonban a felperes díjazás kikötése mellett, és pedig nem egyszersmindenkorra meg­határozott egy összeg, hanem szolgálatának ideje alatt visszatérő {időszakokban fizetendő díjak elle­nében engedte át dolgozatainak megjelentetését a szóbanlevő gyűjteményes műben, ezért a fc'. peres az alperessel szemben jogosan követlhet tisztelet­díjat a munkájának az alperes által kibocsátott kiadvánvokban a fentiek szerint egyébként jogo­s;m lüriént felhasználásáért is. De mivel ez a felhasználás már a szolgálati szerződés hatályának megszűnte után történt, s erre az időre a szolgálati szerződésnek a díjr.zásra vonatkozó határozmányai alkalmazási nem nyer­hetnek; ezért az alperes a felperesnek akkora tiszteletdíjat köteles fizetni, aminőt a felperes dolgozatainak oly felhasználásáért, aminő az al­peres állal kibocsátott kiadványokban történt — állaiában fizetni szoktak. 42. Intervju oly önálló mű, melyre a hírlap­írónak szerzői jos*a van. Ennek más hírlapban való átvétele csupán akkor van megengedve, ha az utánnyomást határozottan meg nem tiltották, de a forrás ily esetekben is megnevezendő. — Ha a hírlapíró az utánnyomást nem tiltotta meg és neve a cikkben nincsen feltüntetve, az átvétel miatt sértettként a hírlap és nem a hírlapíró léphet fel. (P. I. 5767/1933. sz. a. 1934 május 11-én.) Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom