Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 11. szám - Dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár előadása a szövetkezeti reformokról

178 KERESKEDELMI JOG 11. sz. épített általános alapot iog a kereskedelmi törvény elavult bázisa helyeit ezeknek rendelkezésére bocsátani. Felsorolta ezután előadó és részletesen taglalta a szövetkezeti reform legfontosabb problémáit. És pedig: 1. a felelősség és finanszírozás kérdését; 2. az organizációnak, különösen pedig a szövetkezeti vezetés, ellenőrzés és felelősség kérdéséi; IS. a tagok kiválásának kérdését; 4. a nyereségfelosztás és tartalékalapképzés kérdését; 5. a nemtagoknak árusítáls kérdését és végre az álszövetkezetek megakadályozásának és letörésének problémáját. Ami ezt a legutóbbi problémát illeti, Kunc: eleiadó rámutatott arra, hogy az álszövetkezetek elleni harcban nem kell kísérletezésekkel foglalkoznunk, mert van arra teljesen bevált receptünk. A hitelszövetkezeti uzsora például egy csapásra megszűnt, mihelyt a Kúria büntető tanácsa az álhiteiszövetkezetek manipulációit uzsorának minősítette és az 1920 : XXX. t.-c. meghonosította a hitelszövetkezetek tekintetében a központkényszert. A többi szövetkezeteknél sem követelhetünk más utat, minthogy minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítsuk a központba tömörülés folyamatát. Tehát törvényben ismerjük el a jelenleg működő központokat (a Hangyát, a Tejszövetkezeti Központot, a Fructust), biztosítsuk e központoknak a legmesszebbmenő irányítás és ellenőrzési jogát a tagszövetkezetek felett, az önállóan alakulni és működni kívánó szövetkezetektől kívánjuk meg előzetesen is a komoly működés garanciáit és működésüket vesszük állandó ellenőrzés alá. Befejezésül előadó azt a kérdést vizsgálta, ami végeredményben döntő befolyálst gyakorol magának a reformnak általános irányára is, hogy milyen irányban kell orientálódnia a magyar szövetkezeti mozgalomnak a mai gazdasági és társadalompolitikai irányeszmék káoszában. E kérdésre feleletet keresve, rámutatott arra, hogy a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, amely a világ szövetkezeteinek túlnyomó részét egyesíti magában, a mai válságos időkben nem tudott más új útat és új irányt kijelölni a szövetkezeti mozgalomnak, mint a visszatérést a rochdalei úttörők 1844-ben kialakított elveihez: a szabad szervezkedést, a demokratikus szervezetet, a vásárlási visszatérítést, az osztalékkorlátozást és a politikai és vallási semlegességet . Ami pedig a magyar szövetkezeti mozgalom új irányát illeti, itt előadó szintén nem tud más tanácsot adni a magyar szövetkezeti mozgalomnak mint azt, hogy maradjon meg azon a szilárd alapon, amelyet a nagy magyar szövetkezeti apostol, Károlyi Sándor gróf a ma mozgalmának kijelölt. Maradion meg tehát a magántulajdon és szabadság szilárd talaján, legyen a helyes középút a tisztán haszonért lelkesedő kapitalizmus éts az egyéniségei kiölő szocializmus között. Egészítse ki, reformálja és javítsa meg a kapitalizmust, mert ezzel megakadályozza, hogy a válságba jutott liberalizmust a kommunizmus zsarnoksága váltsa fel. Telítse a rideg gazdasági küzdelmet erkölcsi elemekkel, emelje pajzsára a közérdeket anélkül, hogy megölné az egyéni kezdeményezést, a szabadságban és szabad szervezkedésben rejlő humánumot. Az államtól pedig csak egyet követeljen. Az egyenlő elbánás elvének érvényesítését a szövetkezetekkel szemben is és a szabad társulás és szervezkedés biztosítását. Grosschmied Béni tanítványainak és tanai követőinek a Szladits magánjogi szeminárium kezdeményezésére akadt az a gyönyörű gondolata, hogy a magyar magánjog legkiválóbb művelőjének: Grosschmied Béni (azelőtt Zsögöd Benő) professzornak tanításait az utókor részére megóvják és illetőleg azokat az elveket és tanításokat, amelyeket a nagy professzor hirdetett, továbbra is kövessék és a jövendő nemzedékre is átvigyék. A Magyar Jogászegylet november 9-én a 84 éves Zsögöd Béni megünneplésére gyönyörű ünnepélyt tartott, amelyen a magyar jogászvilág minden számottevő tagja, és pedig úgy az elméleti mint a gyakorlati jogászok, résztvettek. Oswald István elnök megnyitóbeszéde után Szladits Károly egyetemi tanár Grosschmied Béninek a magyar kötelmi jog körüli hervadhatatlan érdemeit ismertette és rámutatott arra, hogy Grosschmied tanításai nem álltak meg az ország halárain, hanem nemzetközi értelemben véve is a legkiválóbbak közé tartozóknak bizonyiultak. Rámutatott arra, hogy Grosschmiednek voltak olyan meglátásai például a pénszolgáltatás tanában, amelyek egynegyed századdal később nyertek a való életben beigazolást. Rámutatott a kártérítés tanának hihetetlenül mély kifejtésére Bár Grosschmied kötelmi jogi tanításai a törvénykönyvbe nem igen hatoltak át, előadó szerint a jövő törvény szerkesztésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni Grosschmiednak a német polgári törvénykönyv kötelmi joga felett gyakorolt bírálatát. — Az ünnepi vacsorán, melyen természetesen a 84 éves Grosschmied, mint aki amúgy is mindig kerülte az ünnepeltetést, nem vett részt, Nyulászy János kincstári főtanácsos tartotta a Szladits-szeminárium által adományozón serlegavató beszédet, amelyben Grosschmiednak a nagy magyar jogájsznak örök érdemeit méltatta. A vacsorán még Szladits professzor, a vidéki egyetemek nevében pedig Tury Sándor Kornél, a szegedi egyetem jogikarának dékánja, dr. Beik Salamon és végül Hegedűs Lóránl nyugalmazott pénzügyminiszter, a TEBE elnöke szólaltak fel, utóbbi újból rámutatván Grosschmiednak a pénzszolgáltatás tanának kifejtése körüli nagy érdemeire. Meszlény Artúr 00 éves. Meszlény Artúr a jogászvilágban kétségkívül vezető szerepet visz. Hisz ő alapította meg a Magyar Civiljogászok Vitatársaságát, amely a fiatal magyar jogászok tömörülése, és ma már a Magyar Jogászegylet kebelén belül a legagilisabb vitatársaságot alkotja. Ép ezért szinte hihetetlennek látszik, hogy Meszlény Artúr már 60 éves születésnapját ünnepelte, noha még ma is a fiatalharcosok táborában küzd erő7 sen szociális érzékről tanúskodó elveiért. Barátai ez alkalmat felhasználták, hogy nagyrabecsülésük és ragaszkodásuk jelét adják és a tiszteletére rendezett társasvacsorán a magyar jogászság igen sok kitűnősége vett részt és méltatta a jubiláns érdemeit. Jogegységi döntés az igazgatósági tagok díjazása tekintetében. Nemcsak jogászi, de részvénytársasági körökben is élénk érdeklődéssel tekintettek a magy. kir. Kúria váltó-, kereskedelmi- és csőd-