Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 8. szám - Az iparügyi minisztérium felállítása és az - iparjogvédelem

130 KERESKEDELMI JOG 8. sz. Fontvalorizáció 142. A fontban teljesítendő tartozásnak késedelmes fizetéséből eredő kárt, tehát a font eséséből bekövetkezett különbözetet adós, aki vétlen késedelmet bizonyítani nem tudott, megtéríteni tartozik. E kötelezettség a viszonosságtól független. (P. VII. 4C80/1934. sz. a. 1935 június 18-án.) A meg nem támadott, tehát irányadó tényállás szerint az alperes a felperestől 1931 május 15. és szeptember 23. napja között, különböző tételekben leszállított ferromangánt \á.,ú.-olt. A felek a fizetendő vételárat angol fontban állapították meg, s ez a vételár mindig a számla keltétől számított 30 nap alatt volt fizetendő. Az alperes az árut kifogás nélkül átvette, azonban a vételárat nem fizette ki a szerződéssel megállapított időben és az egyes vételárrészletek kiegyenlítése az esedékességet követően két héttől hat hónapig terjedő késedelemmel történt . Ebből az angol fontnak közismert értékcsökkenése folytán az következett be, hogy a fontban történt teljesítés az eladóra nézve a késedelmes fizetés idején kevesebb értéket képviselt, mint akkor képviselt volna, ha a teljesítés a szerződéssel megállapított időben történt volna. Ez az értékkülönbözet a felek e részben megegyező előadása szerint 17.691 P 07 fillér volt. Alapos a felperesnek az a panasza, hogy f fellebbezési bíróság azzal, hogy a különbözet megtérítésére az alperest kötelezettnek nem találta, — jogszabályt sértett. Az anyagi jog szabályai szerint ugyanis az adós a hitelezőnek a késedelmes teljesítésből eredő minden kárát megtéríteni köteles, ha a késedelem az ő hibájából keletkezett. E jogszabály alkalmazásánál kár alatt a töke használatának elvonásából eredő azt a veszteséget kell érteni, mely a késedelmi kamat megfizetése által megtérítést nem nyer. Erre utal az 5610/1931. M. E. sz. 14. §-a is, mely kifejezetten jogot ad a hitelezőnek arra, hogy a késedelmi kamatot meghaladó kárt az általános jogszabályok szerint követelhesse. Az a körülmény, hogy az alperes fizetési késedelmének ideje alatt az angol font, melyben a kötelem tartalma megállapítást nyert és teljesítendő is volt, oly értékveszteséget szenvedett, hogy a fizetett fontösszegen a tényleges teljesítés idején már 17.691 P 07 fillérrel kevesebb pengőösszeget lehetett vásárolni, s a felperes csak ugyanebben iá csökkent értékben használhatta fel üzlete folytatásánál, reánézve kétségtelenül a már kiemelt értelemben vett károsodást, viszont az alperesnek ugyanennek az összegnek megfelelő előnyt jelentett. A felek ugyanis a szerződés kötése .idején a vételár megállapításánál, különösen annak az állandó értékűnek ismert angol fontban való meghatározása révén azt szándékolták, Ihogy az adásvétel tárgyául szolgáló áruk egy bizonyos időpontban való .forgalmi értéke nyerjen megtérítést. Célzatuk tehát kétségen kívül az volt, hogy a felperes, mint eladó, vételár címén egy adott időpontban lerögzített értéket kapjon, kövelkezáskép akkor, amidőn az alperes a teljes kielégítési szándékával egy bár számszerűen a megállapított vételárnak megfelelő, de értékben annak lényegesen alatta maradó fontösszeget szolgáltatott, a felperes a szerződés szerint jogszerűen várt ellenértéket a valóságban meg nem kapta. Az sem lehet kétséges, hogy a felperesnek ezt a kárát az alperes hibájából bekövetkezettnek kell tekinteni. Igaz ugyan, hogy a 4550/1931. M. iE. sz. rendiedet 4. §-a értelmében külföldi fizetési eszközökben csak a Magyar Nemzeti Bank útján, vagy annak hozzájárulásával .szabad1 fizetéseket teljesíteni, azonban ahhoz, hogy az alperes késedelmét erre a szabályra való tekintettel vétlennek lehessen tekinteni, ki kell mutatnia, hogy kötelezettségét a fennálló tilalom miatt nem teljesíthette. Az alperes azonban ezt nemcsak nem mutatta ki, hanem egyfelől a D. alatt csatolt levél nem kifogásalt tartalmából .az állapítható meg, hogy már 1931 szeptember elején is nagyobb engedélyezett ifontösszeg felett rendelkezett, másfelől 6. sonsz. alatt benyújtott előkészítő iratában foglalt előadásából az is kitömik, hogy a Magyar Nemzeti Bank, kérelmére, időnként mindig megfelelő külföldi fizető eszközt bocsátott rendelkezésére. Az alperesnek ebből az előadásából ezenkívül az is megállapítható, hogy a Magyar Nemzeti Bank az átutalást az 1931 júniuis 15-én esedékes 456, 15, 2. font kivételével számbavehető késedelem nélkül engedélyezte. Az ellenkező bizonyítása hiányában tehát fel kell tenni, hogy a Magyar Nemzeti Bank, — ha az alperes a gondosság követelményeinek szem előtt tartásával kellő időben terjesztett volna elő kérelmet, — a szükséges, fizetési eszközt szintén idejében, legalább is az alperes késedelmének be nem tudható idő alatt rendelkezésre bocsátotta volna. A kérelemnek kellő időben való előterjesztésére ped,!g, — minthogy a fizetést a számla keltétől iszámított 30 nap alatt kellett teljesíteni, — a lehetőség megvolt, emellett az alperes a 6900/1931. M. E. sz. rendelet 4. §-a iszer.int a felperes javára nyitott számlán pengőösszegben való jóváírás útján is fizethetett. Nem találta a kir. Kúria szükségesnek annak a vizsgálatát, hogy adott esetben Lengyelországban, — melynek a felperes .honosa — a bíróságok hasonló jogi álláspontra !helyezkednek-e magyar állampolgárok követelésének elbírálásánál? Ninos ulgyanis oly hazai jogszabály, mely ifontköveteléseknek a lejáratkor való értékben megítélését külföldiek javára csak a viszonosságtól feltételezetten engedné meg s így a viszonosság fennállásának vizsgálata a fennforgó esetben is szükségtelen. Kényszeregyesség 143. Külön előny biztosítása nem minden esetben semmis, hanem csupán akkor, ha időpontjából, az adós akkor már ismert fizetésképtelenségéből, vagy más egyéb körülményekből rosszhiszeműségre s a többi hitelezők megrövidítésének szándékára lehet következtetni. (P. VII. 3101/1934. sz. a. 1935. június 18-án.) Azonban a jelen esetben a külön előny biztosítása a kényszeregyesség joghatályának beállta előtt több mint hat hónappal és az adós ügyvédjének reáheszélésére történt, amikor az adós már fizetésképtelen volt s hitelezőivel magánegyez-