Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 8. szám - Dr. Patakfalvy-Groák László: Élvezetjegy, részvénybevonás, részvénytörlesztés [Könyvismertetés]

8. RZ. KERESKEDELMI JOG 125 az a vitában forgó kérdés, hogy novelláris reform tervével szemben szerves reform, aviagy szerves reform tervével szemben novelláris reform kell-e, hanem a részvényjog egyes problémáinak megvizsgálása és szakszerű kritikai megvilágítása a felismert közérdek. Ezt a közérdeket szolgálja a Pázmány Péter Tudományegyetem Hiteljogi Szem'ináriuimának eddig megjelent két kiadványa. A 2. kiadvány dr. Patakfalvy-Groák Lászlónak: Élvezet jegy, részvénybevonás, részvénytörlesztés című műve. Szerző a hazai joganyag tanulmányozásán kívül leginkább a német és a francia jogirodalomban mélyedt el. A munka első része ia miaga eredeti stílusával hasznos tanulságokat nyújtva fejtegeti az élvezetjegy gazdaság: és jogi problémáit. A részvénytársaság és laz élvez; tjegy viszonyának sztatikus szemlélete után foglalkozik az élvezet jegy szerepével a részvénytársaság tőkemozgalmában. Igen jó szolgálatot tesz Patakfalvy-Groák László azzal, hogy rávilágít az élvezetjegy sokoldalú gazdasági szerepére és felhívja a figyelmet a jogi szabályozatlanság hátrányaira, nemcsak az élvezetjegytulajdonosniak, hanem a részvénytársaságnak érdekei szempontjából lis. Kitér a szerző az élvezet jegy tulajdonosok szervezetének kérdésére és behatóan foglalkozik az élvezetjegy bevonásával, különösen a részvényre és a kötvényre konvertálásával. A mű e'lső részének végén az iró 14 szakaszba foglalt javaslatot tes? az élvfüzetjegy jogi szabályozására. A javaslattal tömören szemlélteti gondolatait s 'azzal, hogy egy^s részletekre is kiterjed a javaslat, mindenesetre csábító alkalmat nyújt a felvetett kérdések széleseibbkörű megvitatására. Ezúttal még s ellenállunk a csábításnak, mert hiszen csak terjedelmesebb tanulmányban volna hely a vitábaszállásra. Azt a nézetünket azonban már ezúttal sem rejtjük el, hogy az élvezetjegyre vonatkozó törvényi szabályozásnál a tartózkodó álláspont felé hajlunk és indokoltnak látjuk a részletek rendezését inkább a részvénytársaság tervezetére és alapszabályára hagyni. A tartózkodó állásfoglalásnak sem kell azonban elzárkóznia az élvezet jegytulajdonosok szervezetének és közös képviseletének esetleges rendezésétől. Ax< élvezetjegytulajdonosok a részvénytársasággal való érdekeltség szempontjából a tagsági jogú részvényesek és a közönséges társasáig! hitelezők között közbenső helyet foglalnak el- A közönséges hitelezőknél közelebbről érdekeltek a részvénytársaság sorsában; indokolt pozíciójuk kialakításánál ezt figyelembe venni. Az élvezetjegytulajdonosok közösségiének megszervezése a részvénytársaságnak is érdeke. A svájci részivényjogi törvényjavaslat, amelyet már a iStánderat és a iNationalrat is letárgyalt, 657. §-ában a kötvényesek szervezetére vonatkozó szabályokat az élvezetjeigytulajdonsok közösségére is kiterjeszti. Patakfalvy-Groák László munkájának második részé/ben a részvénybevonással és a részvénytörlesztéssel foglalkozik elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt. Fényt vet az ezekkel a müve*) Lásd 55, 62, 78., 81., 82, 138, 141, 142, 144, 165, 168. old. letekkel kapcsolatos érdekekre s kiemeli az érdekek egyensúlyának fontosságát. A részvénybevonás és részvénytörlesztés elnevezés irodalomban és jogalkotásban még nem jegecesedett ki olyan határozott fogalommá, amely könnyűvé tenné ezek taglalását. A szerző újszerű szemléletével színesebbé teszi e kérdésekről alkotott képeinket. Az alapos elmélyedéssel megírt műben- újra meg újra felötlik a szerző előtt1) a tárgyalt kérdésekkel kapcsolatban a független hites könyvvizsgálók szakszerű revíziójának szükségessége. Kiemeli a mű, hogy részvényjogunikban „a gazdasági közbiztonságot veszélyeztetően hiányzik a tárgyilagos és független materiális revizió". Utal a szerző arra, hogy de lege ferendá ez haladéktalanul megvalósítandó feladat (78—79. old.). A finanszírozással kapcsolatos problémák így összefonódnak az organizációval kapcsolatos kérdéseikkel is. Patakfalvy-Groák László a részvénytársasági vállalat finanszirozásának gazdag eszmeköréböl vett kérdéseknek alapos gazdasági és jogi felkészültséggel végzett boncolgatásával már ismert irodalmi tevékenységéhez méltó közérdekű mun kát teljesített. A jogfejlesztés során valóban megfontolást kívánnak azok a jogintézmények is, ümelyek a részvénytársasági vállalat iininsziro7ásának elősegítését szolgálják. Tudjuk, ho)gy a jogszabály maga még nem teremt vállalkozást, a gazdasági élet pusztán jogi szabályokkal fel nem emelhető a tőkeképződés előmozdításához szükséges bizalom felkeltése a megfelelő jogszabályokon kívül még egyéb hatótényezőket is kíván. De a kedvező légkör megteie intéséhez, a bizalom felkeltéséhez az államhatalomnak is hozzá kell járuln a s ebben a jogszabályalkotásra is feladat hárul. Csak az államhatalomnak, a gazdasági tényezőknek és a társadalomnak együttes munkája vezethet el ahhoz az ideálhoz, amelyet Imrédy Béla pénzügyminiszter korában maga elé állított, mondlván:2) ,,Az én ideálom az, hogy egy nemzeti szellemű, a társadalmi szolidaritás jegyéiben született, átérzett, tehát nem a kényszer hatásával bíró nemzeti fegyelem vonta körben bontakozzanak ki szabadon, — de túlzásoktól és elfajulásoktól mentesen, — egy individualista-kapitalista gazdálkodás egészséges halóéi ai. Az államhatalom feladata ebben a gazdasági rendben az irányítás és ellenőrzés mellett a kedvező légkör megteremtése, a bizalom felkeltése, amely nélkül modern hitelgazdálkodás el sem képzelhető." 2) Lásd Nemzeti Figyelő 1932 dec. 5.-Í számában. I

lVÜSldcai 5°S^S2' kereskedő és • IWIII • közgazdász olvassa a KERESKEDELMI JOG-ot