Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 7. szám - Iparjogvédelmi konferencia Prágában

112 KERESKEDELMI JOG 7. SZ. SZEMLE Előfizetőinkhez! Kérjük hátralékos előfizetőinket, hogy hátralékos előfizetési dijukat postautalványon átutalni szíveskedjenek, mert ellen esetben kénytelenek volnánk a lap további küldését beszüntetni. — Lapunk legközelebbi száma szeptember elején jelenik meg. Iparjogvédelmi konferencia Prágában. Az International Lavv Association-nak 1934. szeptember havában Budapesten tartott kongresszusán az ipar jogvédelmi, különösen védjegy- és verseny jogi kérdések körében a vélemények nem alakultak ki annyira, hogy határozat lett volna hozható. Épp ezért több kérdésnek a jövő kongresszus elé vitele határoztatott el. Ezen határozattól függetlenül a védjegyjogi szakosztály, az u. n. Trade Marks Committee, ugyanakkor a Gellért-szállóban tartott külön ülésen azt a határozatot hozta, hogy e kérdésekben a jövő kongresszust megelőzőleg, a szakosztály tagjainak meghallgatása után újabb ülést fog tartani és ezen fog állást foglalni a felvetett kérdések tekintetében. Dr. Ottó Gellner prágai ügyvéd meghívására a konferencia e hó 14. és 15 -ére Prágába tényleg össze is hivatott, és azon a Trade Marks Committee tagjai nagy számmal jelentek meg. A prágai helyi egyesület tagjain kívül ott voltak Hinrichsen főtörvényszéki elnök, a bizottság elnöke Hamburgból, Frl. Dr. Hanna Katz ügyvédnő, a bizottság titkára Berlinből, Prof. Dr. Martin Wassermann Hamburgból, dr. Magnus Hirschfeld, dr. Reimer és dr. WundcrVch ügyvédek Berlinből, Prof. dr. Marion Ghiron Rómából, dr. Szenté Lajos és dr. Urbaeh Lajos ügyvédek Budapestről. A konferencia két fő tárgyát képezte: a kereskedelmi név hatályosabb oltalma és az u. n. Verwirkung kifogás érvényesítése a nemzetközi védjegy- és versenyjogban. Előbbi kérdésben a konferencia úgy határozott, hogy nincs szükség az Unió szerződés 8. cikkének megváltoztatására, mivel azon elvek érvényesítése, hogy valamely uniós országban ismertté vált név nemzetközileg is úgy oltalmazandó mintha nemzetközileg be volna lajstromozva, annyi nehézséggel jár, hogy helyesebbnek látszik, hogy ha a kereskedelmi név oltalmát amúgy is oltalmazó 8. cikk változatlanul marad. Nagy és élénk vita volt a Verwirkung kifogásának érvényesítése körül, vagyis: hogy az ellenében, hogy valamely országban egy védjegy vagy elnevezés jogosulatlan használata ellen a külföldi jogosult kellő időben nem lép fel, érvényesíthető-e az a kifogás, hogv ily esetben a külföldi kereseti joga megszűnt? A vitát, Prof. Wassermannak német joggyakorlat ismertetése vezette be, és az az indítványa, hogy külföldi jogosulttal szemben nem használható az a védekezés., hogy valamely országban a sérelem elkövettetett és az ellen a jogosult azonnal nem lépett fel; mivel nem követelhető, de nem is tételezhető fel például egy német védjegytulajdonostól, hogy AuszráliáBan történi védjegysértés esetén azonnal fellépjen; továbbá Wassermannak az a javaslata, hogy ily külföldi fellépése esetén a belföldi csak oly okokat érvényesíthessen, melyek a meglevő törvényben gyökereznek. — A bizottság legnagvobb része résztvett a vitában, így a magyar küldöttség tagjai is, és felolvastatott a konferencián meg nem jelent dr. Fazekas Oszkár ügyvédnek az az indítványa is, hogy a I. L. A. foglaljon állást ebben a kérdésben és az Uniós államok kormányait figyelmeztesse a nemzetközi szerződésnek ellentmondó Verwirkung gyakorlat veszélyeire. Rámutatott az előterjesztés az I. L. A. budapesti konferenciáján tett ama indítványára, mely szerint a nemzetközi szerződéseknek megfelelően szerzett tulajdonjogok nem vonhatók meg vagy nem kisebbíthető k abból az okból, mivel a jogosult a pert nem indította meg, vagy pedig nem megfelelő idő alatt indította meg. Indítványozó szerint a Verwirkung csak akkor állhat be, amenyhyiben a jogosult lemondása vagy rosszhiszeműsége félreismerhet ellenül megállapítható. A konferencia elfogadta Prof. Wassermann indítványának azt a részét, mely szerint külföldi tulajdonos védjegyjoga belföldön csupán oly okokból szüntethető meg, amelyek a védjegytörvényeken alapulnak. Minden esetre oly határozat, mely fontos lépést jelent a Verwirkung érvényesítése körül igen gyakorta észlelhető visszaélcsek elfojtására. — Megemlítjük még azt is, hogy a prágai konferencia mély gyászának adott kifejezést magyarországi tagjának, dr. Baumgarten Nándor egyetemi tanárnak elhúnyta felett és részvétét a konferencia jegyzőkönyvében megörökítette. sz. I. A márkacikkmegállapodások tárgyában a minisztérium 5999/1935. M. E. számú rendeletet bocsátott ki (Budapesti Közlöny 1935. június 12-én), amely rendelettervezetről már korábban megemlékeztünk. A rendelet előnyösen eltér a tervezettől és örömmel állapítjuk meg, hogy ép azon pontokban következett be a javulás, melyeiket előző szemlénkben kritika tárgyává tettiünik. Kifogásoltulk, hogy a márkacikkmegállapodás érvénytelennek volt tekinthető a tervezet szerint már akikor, ha az illeték le nem rovatott. A R. 6. §-a értelmében azonban illeléík le nem rovása esetén egyszerűen leletet vesiz fel a hatóság, egyébként azonban az illeték le nem rovásának a márkacikkmegállapodás érvényességére semmi befolyása nincs. A R. 8. §-a pótlólagos amnestiát ad és érvényesnek nyilvánítja a bemutatás elimuilasiztásia miatt egyébként éi vény telén márkacikkmegállapodásokat is, amennyiben utólag a megállapodás a rendelet szerint bemutattatott. Kivételt tesz az olyan megállapodásokra, amelyéket bírói ítélet már érvénytelennek nyilvánított. — Nem mondja ki azonban a rendelet, hogy a bemutatni elmulasztott, vagyis az eszerint érvénytelen márkacikkmegállapodás megszegése tisztességtelen verseny-e vagy nem. Továbbra is a bíróság megítélése alá tartozik tehát az a kérdés, hogy a kartelimegállapodásnak minősített, de osalk különleges rendelkezések alá vont márkacikkmegállapodások az előírt alakszerűségeik bs nem tartása mellett versenyjogi hatállyal birnak-e vagy nem. Hazai irodalom A jelzálogtörvény ismertetése — különös tekintettel a gyámhatóságok szempontjaira írták, dr. Urbán Zoltán oki. ügvvéd, székesfőv. árvaszéki ülnök és dr. Harmathy Attila oki. ügyvéd, székesfőv. árvaszéki s.-fogalmazó. — Budapest, 1935. A szerzők kiadása. — Melegen ajánljuk olvasóink szíves figyelmébe.