Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / Tartalommutató

1. sz. KERESKEDELMI JOG 25 tíz év óta tartó szünetelése nem ok a Verwir Oldal kungra. írásban történt figyelmeztetés szintén mentesít e kifogás alól. — A cégnek rövidített formában való használata nem ütközhet fennálló védjegybe, ha e használat védjegyként ill. árujelzésként történik 14 153. Az áru rendeltetését jelző — s így a törvényértelmében a lajstromozásból kizárt — szóvédjegy a gazdasági életben való keresztülhatolás alapján védjegyképességet nyerhet. — A használati idő fontossága — ,,Fly-Tox" .. 15 154. Az a 1895 :XLI. t.-c. 7. §-a alapján 2 éven belüli védjegybelajstromozás csak az új belajstromozás napjától kezdve ad elsőbbséget. — A közkereseti társaság vállalatának részvénytársaság által való átvételével és az „A. G." toldat hozzáfüzésével új cégváltozás áll be, mely a védjegy átírását megköveteli. Érdemben: materiális szempont túlsúlya a formális védjegyjoggal szemben 15 155. Állandó védjegyjogi gyakorlat, hogy a bejegyzett védjeggyel szemben az árunévvé való átalakulás csak akkor következik be, ha minden kétséget kizáró módon megállapítható az a tény, hogy a védjegynek valamely vállalatra utaló, tehát megkülönböztető jellege a forgalmi életben eltűnt és a védjegy az 1890:11. t.-c. 3. §. 3. pontjának megfelelően a forgalomban bizonyos árunem megjelölésére általánosan szokásos volt, vagy szokásossá vált 16 156. Az 1895:XLI. t.-c. I. §-a értelmében az 1890. évi II. t.-c. 3. §. 2. pontjának az a rendelkezése, amely szerint a puszta szavakból álló árujegyek a lajstromozásból ki vannak zárva, csak olyan helymegjelölő szavakra vonatkozik, amelyek kizárólag az áru előállításának a helyét jelzik. Ennélfogva nem elegendő ebből a szempontból az, hogy a védjegy valamely helynévre való utalást foglaljon magában, hanem szükséges hozzá az is, hogy az utalás az illető árunak az előállítási helyét jelölje meg 83 157. A megtévesztő hasonlóság kérdésénél figyelembe kell venni az áru rendeltetését és célját is. — Cérnaáruknál szokásos jelzési módok védjegyképessége 146 158. Versenyjogi és védjegyjogi elévülés különbözősége .. 164 159. A védjegyperekben is alkalmazni kell a Pp. 476. §-ának 3. bekezdését módosító 1900. évi XXXIV. t.-c. (Te.) 24. §-át is 184 Tisztességtelen verseny 160. Az állandóan követett joggyakorlat szerint az áru eredetére, a felhasznált anyagra, annak származási helyére utaló megjelölések tekintetében kizárólagossági jogot szerezni nem lehet 1« 161. Alkalmi vétel hirdetése — t. v. 16 162. A Tvt. 9. §-a nem kizárólag az áru forgalomba hozatalát tiltja, hanem már azt is, ha a kereskedő az árut eladás végett beszerzi és üzletében eladás céljából elhelyezi 16 163. A márkacikk árának kötelező előírása s az áron aluli eladást tilalmazó szerződések kartelt képeznek s azok bemutatása nélkül érvénytelenek. Az előírt áron aluli eladás önmagában nem tisztességtelen verseny s különösen nem akkor, ha a kereskedő az árut olcsóbban vásárolta .. 31 164 Az egyéni cég alatt folytatott vállalat az őt megillető toldatot csak polgári nevével kapcsolatban használhatja .. :!1 165. „Garantia" toldat hiteltudósító vállalatnál nem reklámszédelgés 31 166. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a volt üzleti alkalmazott, miután magát önállósí169 172 173 174 totia, kilépését és önálló üzleti nvítását sajtó,01,1al mozgókép vagy körlevél útján a vevőközönség tudomására hozni jogosult. Nem jogosult azonban ugyanezt hónapokon keresztül megismételni és a volt alkalmaztatásra való utalást — a volt munkaadó rovására — állandósítoltan hirdetni .... 31 . A 6900 1934. 1. M. számú rendelet 3. §-ának az a rendelkezése, hogy a kereskedelmi és iparkamarának az a szabályzata, amelv kimondta, hogy a választottbíróság tagja csak a kamara választottbíráinak névsorában felvett egyén lehet, nem hatályos arra a félre, aki sem nem kereskedő, sem nem iparos, vagy kereskedő, vagy iparos ugyan, de üzleti telepe nem a kamara területén van, okszerűen csakis akként érthető, hogy a kamara választottbíráinak névsora csak azokra kötelező, akik törvény szerint az illető kamara kötelékébe tartoznak, akik, mint választók, a kamarában képviselve vannak 47 Annak eldöntésénél, hogy valamely árukülsö más árukülsövel összetéveszthető-e, nem az ái uknak egymás mellé állításakor felismerhető eltérések, hanem futólagos megtekintésre az emlékezetben megmaradó összbenyomás az irányadó 47 Az üzlettulajdonos az alkalmazottakért való abbanhagyási felelősségétől nem szabadulhat arra való hivatkozással, hogy a kirendeltek megválasztásánál, a felügyeletnél és utasításadásnál a kellő gondosságot kifejtette; mert a tiltott cselekmény abbanhagyandó, s az üzlettulajdonos az abbanhagyásról gondoskodni köteles akkor is, ha az alkalmazottat és az üzletlulajdonost vétkesség nem terheli .. .. 47 A versenytársra vonatkozóan kedvezőtlen megállapításokat tartalmazó Ítéletnek meg nem engedett, verseny céljára való közzététele egymagában — t. v. . . 48 A kereset vétele után megtudott versenycselekmény azonnali abbanhagyása s az azzal összefüggő magatartás megszüntetése az ismétlés veszélyét kizárván, — abbanhagyásban való marasztalásnak nem volt helye, annak dacára, hogy alperes a kártérítési követelés ellen védekezett 61 A T. v. t. 7. §-a alkalmazásának nem előfeltétele az összetéveszthetőség veszélye, vagy a vételtárs egyéni sérelme 62 Áruház meghatározása 63 Az alperesnek az a cselekménye, miszerint a Cellophant kérő vevőnek felvilágosítás nélkül más árut szolgáltatott, az üzleti tisztességbe és így a Tvt. 1. §-ába ütközik 64 Abbanhagyásra való kötelezésnek csupán akkor van helye, ha az ismétlés veszélye fennforog. — Amennyiben alperes a sértő cselekménnyel felhagyott s az ismétlés veszélye nem forog fenn, nincs helye marasztalásnak akkor sem, ha alperes a kártérítési kötelezettség ellen védekezik 64 Az üzlettulajdonos az alkalmazottakért való abbanhagyási felelősségétől nem szabadulhat arra való hivatkozással, hogy a kirendeltek megválasztásánál, a felügyeletnél és utasításadásnál a kellő gondosságot kifejtette . . .. 83 Oly tartalmú hirdetés valóságának vagy valótlanságának megítélésénél, hogy valamely raktár vagy műhely a hirdetett árucikkekben a legnagyobb, csakis az lehet a döntő, hogy a kereskedelmi forgalomban kialakult köztudat a hirdetett árucikk tekintetében a hirdetőt általában a legnagyobb műhely vagy raktár birtokosának tekinti-e 84 Olyan árunak hidetése. melyet a kereskedő raktárán nem tart és a vevőnek ki nem szolgáltat, tisztességtelen verseny, még fokozotlab-